A gazdatársadalom megvédése és a biztonságos élelmiszer-ellátás fenntartása érdekében a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közösen online petíciót indított – jelentette be az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Farkas Sándor elmondta, a petíció elindítását az indokolja, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy olyan előterjesztést hozott nyilvánosságra, amely az Európai Unióban élő valamennyi gazdát és a fogyasztót érinteni fogja. Ez az uniós program arról szól, hogyan kell az agráriumban megváltoztatni a tevékenységi köröket, hogyan kell a támogatások jelentős részét megvonni, amit majd valamikor szeretnének az ukrán gazdasági helyzetre fordítani.

Hozzátette, a nyilvánosságra hozott előterjesztés szerint a húsiparnak, a hús előállításának támogatását is megvonják, hogy az emberek minél több alternatív, növényi eredetű fehérjét fogyasszanak, és szerinte az intézkedések miatt – nemcsak a gazda-, hanem az egész magyar és európai fogyasztói társadalom is veszélyben van.

Papp Zsolt György, a NAK elnöke elmondta, azért kell beszélni az EU Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai párbeszédről szóló jelentéstervezetéről, mert az meghatározza a gazdák jövőjét. Ráadásul a tervezet a területalapú támogatást vette célba, amely a magyar gazdatársadalom számára a leginkább szükséges, hiszen évente csaknem 500 milliárd forintot ér, és több mint 160 ezer gazdálkodót érint.

A NAK elnöke arra is kitért, hogy ez a jelentés a mezőgazdaságot kiáltja ki fő bűnösnek a klímaváltozásért. Ez azonban nem így van – hangsúlyozta, hozzátéve: nem az európai mezőgazdaság felelős a környezetszennyezésért és a klímaváltozásért. A kamara elnöke azt kérte, hogy a gazdák a jelentéstervezettel szemben indult online agrárpetíció aláírásával fejezzék ki egyetértésüket.

Jakab István, a Magosz elnöke elmondása szerint az európai uniós javaslatban elrejtve ott van a fő kérdés: hogyan lehet megszüntetni a területalapú támogatásokat, hogyan lehet ezeket jövedelempótló támogatásként úgy biztosítani egyes tagállamok vagy egyes térségek számára, hogy közben ez gyakorlatilag már az Európai Bizottság „kénye-kedve” szerint történjen.

A szövetség elnöke úgy vélte, ha az EB megkapja a lehetőséget, hogy ne normatív alapon, hanem célzottan egyes csoportok részére biztosítsák a forrásokat, akkor ezeket jogállamisági feltételekhez kötik, és innentől kezdve már a bizottság elnöke dönti el, hogy melyik ország gazdái jutnak hozzá a forrásokhoz. Ezzel a lépéssel azonban azoktól vonnák el a támogatásokat, akik egészséges élelmiszert termelnek, és akik egészséges környezetet teremtenek.

Összegezve elmondta, jogállamisági feltételekhez kötve a teljes agrártámogatási rendszert át akarják alakítani Európában, ez pedig durva lépés a gazdák ellen. Hozzátette, a német parasztszövetség már jelezte, hogy korábban nem ezért vonultak utcára, és ha kell folytatják a megmozdulásokat, a francia gazdák pedig már november 15-re demonstrációkat szerveznek.

Jakab István az újabb gazdatüntetések elkerülése érdekében azt kérte az uniós szervezetektől, hogy gondolják újra lépéseiket, és hatástanulmányok nélkül ne akarják átalakítani Európa agrár- és élelmiszer-gazdasági rendszerének támogatási hátterét. Emellett a kamara elnökéhez hasonlóan a petícióhoz való csatlakozásra buzdította az embereket.