A tavalyi évhez képest valamelyest csökkent az elárverezett ingatlanok száma, de még így is több mint 2500 esetben lehetett eredményes a kényszerértékesítés a kilakoltatási moratórium vége óta – derült ki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) adataiból.  

A törvény alapján a végrehajtók november 15. és április 30. között magánszemélyek esetében nem kezdeményezhetnek kilakoltatást. Ez a szabály nem vonatkozik az önkényes lakásfoglalókra és azokra, akiket a végrehajtási eljárás során korábban rendbírsággal sújtottak. (Nem lakáscélú ingatlanok esetében egész évben lehetnek árverések.)

Az április 30. és október közepe közti időszakban több mint 7500 ingatlant hirdettek meg árverésre, ebből nagyjából 2500 esetben zárult érvényes ajánlattétellel a licit. A hivatalos adatokból az nem derült, hogy ezek közül hány volt lakóingatlan, de a tapasztalatok alapján jelentős részüket lakásként használhatták. Ezt támasztja alá az is, hogy az MBVK árverési felületén jelenleg nagyjából 2300 ingatlanra lehet licitálni, ebből pedig 2000 számít lakóingatlannak, lakóépületnek vagy öröklakásnak.  

A licitek összértéke 21,8 milliárd forint volt, azaz ha sikerült lezárni az eljárásokat, akkor nagyjából ennyi pénz folyhatott be a 2500 kényszerértékesítéséből. Ez azt jelenti, hogy

naponta körülbelül 15 ingatlant adhattak el, átlagosan 8,7 millió forintos áron.  

A korábbi években egyébként még több árverés volt, tavaly például az április végétől november közepéig tartó időszakban naponta nagyjából 20 ingatlant kényszerértékesítettek, a legmagasabb érvényes licitek összesített értéke pedig tízmilliárd forinttal több, csaknem 32 milliárd forint volt. 

Jó üzlet

A nem teljesítő tartozások esetében gyakran több év is eltelik, mire valóban eladnak egy ingatlant, a befolyt pénz túlnyomó részét pedig a hitelezők kapják. Gyakran felmerül ugyanakkor, hogy a végrehajtási árveréseken a piaci árhoz képest jóval kevesebb pénzért jut valaki egy lakáshoz – ráadásul teljesen törvényesen. Ez természetesen nem jó az adósnak (akinek adott esetben akkor is megmarad a tartozása, miután elvették mindenét), és nem jó a hitelezőknek sem (ők a kölcsönadott pénz csak kisebb részét kapja majd meg.)

Olcsón juthatott ingatlanhoz például a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar volt elnöke, Schadl György sofőrje is, aki a korábbi cikkek szerint 2021-ben árverés útján szerzett meg egy érdi ingatlant, azonban vallomása alapján a 40,5 millió forintos ár helyett csak 24,5 millió forintot kellett fizetnie. Nem minden végrehajtás során járnak el így, a Schadl-botrány során kiderült visszásságok ellenére sok végrehajtó korrekten végzi a munkáját.

A liciteken befolyt pénzekből a végrehajtói kar, valamint a végrehajtói iroda a törvényben meghatározott feltételek alapján részesül, a statisztikák viszont azt mutatják, hogy az elmúlt években jelentősen csökkent a nyereség. Az MBVK adózott eredménye például csaknem 340 millió forinttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, de még így is meghaladta az 1,07 milliárd forintot. A mintegy kétszáz végrehajtói iroda összesített bevétele pedig 9 milliárdról 8 milliárd forintra esett vissza, a tulajdonosok átlagosan 30-35 millió forintot vehettek ki nyereségként.  

Gyorsuló eladósodás

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az utóbbi hónapokban felgyorsult a lakosság eladósodása. Az új hitelszerződések volumene a második negyedévben 731 milliárd forintot tett ki, amely 76 százalékkal több, mint egy évvel korábban, igaz, a bázis alacsonynak számított. A növekedés elsősorban a lakáshitelek 167 százalékos bővülésére volt visszavezethető, de a személyi hitelek esetében is 55 százalékos volt a növekedés. 

Az infláció viszont a következő hónapokban várhatóan ismét növekedésnek indul, azaz kevesebb jut majd törlesztőkre is. A Habitat for Humanity jelentéséből kiderült, hogy Magyarországon a háztartások összes jövedelmének jelentős részét viszi el a lakás fenntartása – azaz a rezsi, a hiteltörlesztés vagy a lakásbérlés. A legtöbben viszont nagyon fegyelmezetten fizetik a lakáshitelek törlesztőrészleteit:  lakbérrel vagy a lakáshitellel az emberek 9,7 százaléka csúszott meg az adatfelvétel előtti egy évben, a rezsivel vagy közös költséggel 7,2, míg az áruhitelnél vagy személyi hitelnél már 20 százalék fölötti ez az arány.