A fiatalok politikai részvételéről készített kutatást a Republikon Intézet, amelyben három országban – Magyarországon, Olaszországban és Lengyelországban – hasonlították össze a 18–29 évesek közéleti szerepvállalását.

Mint írják, régóta megkérdőjelezhetetlennek tűnik, hogy a fiatalok kevésbé érdeklődnek a politika és a közélet iránt, a választásokon pedig a teljes választókorú népességhez viszonyítva kisebb arányban vesznek részt. Ezt már 2021-ben is vizsgálták, az akkori eredmények szerint a 18–29 éveseknek mindössze 28 százaléka volt biztos benne, hogy elmenne szavazni egy azon a héten tartott választásra, miközben a teljes népesség körében ez az arány 40 százalék volt. Kiemelik, a legfiatalabb választók nagyobb arányban állították, hogy nem szavaznának.

Bár az országgyűlési és az európai parlamenti választások más-más mértékben mozgatják meg a szavazókat, hiszen előbbi általában jóval nagyobb részvételt hoz, az Eurobarométer 2024-es EP-választásról szóló adatai is arról tanúskodnak, hogy a fiatalok sokkal kisebb arányban szavaznak, mint az idősebbek.

Magyarországon idén 59,5 százalék ment el szavazni, a 18–24 éveseknek azonban csak a 34 százaléka voksolt. Ezzel szemben a 25–39 és a 40–54 éveseknek 55-56 százaléka szavazott, a legaktívabbak pedig az 55 éven felüliek voltak, esetükben 69 százalék járul az urnákhoz.

Bár Lengyelországban és Olaszországban jóval alacsonyabb volt idén a részvétel a teljes népesség körében, az életkori bontás hasonló mindhárom országnál. Mindenhol a legidősebbek voltak a legaktívabbak és a fiatalok a legkevésbé, de Olaszország esetében a különbség mindössze néhány százalék: a 18–24 évesek 45 százaléka, az 55 felettieknek 50 százaléka szavazott.

A részvétel mellett a Republikon azt is vizsgálta, részt vettek-e a fiatalok az idei kampányban, itt már Magyarország jócskán lemaradt a másik két vizsgált országtól. Míg a megkérdezett lengyel fiatalok több mint fele, 58 százalék mondta, hogy részt vett benne, az olaszoknak pedig 30 százaléka nyilatkozott így, Magyarországon az arányuk mindössze 12 százalék volt.

A kutatóintézet szerint életszerű, legalábbis részleges magyarázatnak tűnik, hogy az országok eltérő politikai jelene és közelmúltja miatt láthatunk ekkora különbséget. Miközben ugyanis Lengyelországban a fiatalságnak egészen friss, 2023-as élménye van az ellenzék sikeres összefogásáról, és a Jog és Igazságosság (PiS) párt nyolc év utáni leváltásáról, addig Magyarországon 14 éve a Fidesz kormányoz, az ellenzék pedig vereséget vereség után szenvedett el az összes választáson.

„Politikai preferenciától függetlenül a politikai változás megtapasztalása és annak megélése, hogy a liberális demokráciákban a különböző politikai csoportoknak lehetőségük van hatalomra jutni vagy éppen elveszíteni azt, nagyban alakíthatja a fiatalok politikaformálási kedvét” – írják az elemzésben.

Azt is vizsgálták, mit tartanak a három ország fiatal választói a saját országaik szempontjából a legjelentősebbnek problémáknak.

Magyarországon az első öt legfontosabb pont az alábbi volt:

1. A demokrácia és a jogállamiság helyzete
2. Az egészségügy alacsony színvonala
3. Megélhetési költségek (lakhatás, élelmiszer)
4. Nagymértékű korrupció
5. A magyar gazdaság rossz helyzete

Bár a legfontosabbnak tartott problémák a sorrendtől eltekintve nagyrészt ugyanazok a fiatalok szerint Lengyelországban és Olaszországban is, a korrupció csak nálunk jelent meg a toplistában. Helyette a kisebbségek jogai és a nemi egyenlőség jelent meg a másik két vizsgált országban, ugyanakkor az olasz fiatalok a természetes környezetre gyakorolt emberi hatást, a lengyelek pedig az ország biztonságát is kiemelték.