Januárban közel 1500, vagyis majdnem napi 50 alkalommal intézkedtek a BKK-rendészet munkatársai Budapesten – derült ki a Főpolgármesteri Hivatal HVG-nek küldött tájékoztatásából. Ez idő alatt a rendészek több mint 15 ezer járművet és 21 ezer megállót ellenőriztek.
Az anno főpolgármester-jelöltként Karácsony Gergellyel szemben ringbe szálló Vitézy Dávid kampányígérete volt a rendészeti szervezet létrehozása, ami heves reakciókat váltott ki a választások előtt. Az ötletet ellenzők azzal érveltek, hogy valójában egy hajléktalanellenes intézkedésről van szó, amit Vitézy tagadott, és a mai napig következetesen állítja, hogy a honlapján az intézkedéshez írt indoklásban szereplő „koszos, messziről bűzlő, másokat zaklató és fenyegető, agresszívan kéregető emberek jelenlétét” feltételező leírással nem a hajléktalanok stigmatizálása volt a célja.
Vitézy Dávidé volt az alapötlet, amit aztán a Fővárosi Közgyűlés is megszavazott
Szondy Dalma
Hiába vitáztak róla azonban a politikusok a kampányban, ellenszavazat nélkül fogadták el tavaly ősszel a BKK-rendészet létrehozását célzó rendeletet, lényegében Vitézy eredeti tervei alapján. Január elsején így elindult a BKK Utasbiztonsági szolgálat, amely a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságának (FÖRI) rendészeti osztálya, valamint a BKK és a BKV személy- és vagyonőreinek egyesített testülete.
A terv, hogy első körben a rendészeti osztály 75 fővel garantálná az utasok biztonságát. Ez jelentősen kevesebb a Vitézy eredeti javaslatában szereplő 200 fős létszámhoz képest, de még ennek a feltöltése is problémát jelent. Január végén kiadott közleményében a BKK azt írta, hogy a rendészeti osztály 39 fővel kezdte meg működését (33 rendész és 6 rendőr), jelenleg pedig 36 rendész és 6 rendőr, azaz összesen 42 fővel dolgozik a testület.
Folyamatosan emelkedő létszámról tudunk beszámolni, bár vannak leszerelők is, és a budapesti munkaerőhiány nem csak a rendészeti feladatok esetén jelent nehézséget”
– írta lapunknak a BKK, azonban így is messze még a 75 fős cél. Kérdéses egyébként, hogy ha sikerül is feltölteni a testületet, az mire lesz elég. A BKK honlapja szerint a városban 4630 megálló van, és naponta 2300 járat közlekedik, így potenciális beavatkozási terület akad bőven.
Reviczky Zsolt
Ennek a testületnek kellene tehát arra ügyelnie, hogy senki ne vétsen a közösségi közlekedés szabályai ellen, senki ne veszélyeztesse, zaklassa a többi utast, és mindenki megfelelő állapotban szálljon a járművekre. A Főpolgármesteri Hivatal konkrét statisztikákat nem közölt, de azt jelezte, hogy
ittas, szennyezett ruházatú és rendbontó utassal szemben többször volt szükség beavatkozásra, illetve a megállókban történő koldulás miatt is volt már szükség a rendészekre.
A testület működésével kapcsolatban az utasokat leginkább érintő kérdés, hogy milyen módon kérhetnek segítséget. Márciusra ígérik, hogy megjelenik a segélyhívó gomb a Budapest GO applikációban, amin keresztül lehet majd riasztani a rendészeket. Addig a Fővárosi Ügyeleti és Irányító Központot kell keresni a 06-1/301-7500-s telefonszámon, vagy közvetlenül a járművezetőnél kérhetnek segítséget az utasok. De
életveszély vagy bűncselekmény esetén csak a rendőrök avatkozhatnak be, ilyenkor a 112-t kell hívni.
Az utazási szabályok megsértése esetén viszont saját jogkörben eljárhatnak a rendészek, leszállíthatják a rendetlenkedő vagy zaklató, fenyegető, agresszív utasokat. A szociálisan nehéz helyzetben lévő embereket viszont nem hagyják magukra, ha le is szállítják őket, riasztják az illetékes szociális ellátó szervezetet, és megvárják, amíg kiérkeznek a szakemberek.
Az viszont nem egyértelmű, hogy a szociális ellátásra nem szoruló, de az utazásból kizárt utasokat hogyan akadályozzák meg abban, hogy visszaszálljanak a következő járműre. A hivatalos válasz szerint tájékoztatják őket arról, hogy csak akkor folytathatják az utazást, ha megfelelnek az utazási feltételeknek. Vagyis a rendész is csak reménykedhet benne, hogy szavai értő fülekre találnak.
