Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
Múlt héten hétfőn fogadta el a parlament azt a törvénymódosítást, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Lázár János közlekedési miniszter még novemberben terjesztett be, és amely átírta a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényt. A cél hivatalosan az volt, hogy a szolgáltatási minimumok meghatározásával egyszerűsítse és kiszámíthatóbbá tegye a közlekedést.
A Mérce cikke szerint a „közlekedési alkotmányként” beharangozott törvény másik fontos rendelkezése, hogy jelentősen visszavágja a dolgozók sztrájkjogát. A szakszervezetek mozgásterét ugyanis tovább szűkítették azzal, hogy az eddig megállapított 66 százalékos sztrájk alatti „minimumszolgáltatás” mellé bevezették az évente kötelezően leadott úgynevezett „sztrájkmenetrendet”, amely szigorúan szabályozza, hogy sztrájk esetén egészen pontosan milyen járatok és milyen időszakokban lehetnek érintettek.
Meleg János, a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) elnöke azt mondta: szerinte a vasúti közlekedésben már az előző személyszállítási törvény miatt is értelmetlenné vált a sztrájk, mert előírta a közlekedő vonatok számát a még elégséges szolgáltatás biztosításával. „Ez a mostani módosítás már kiterjed a közúti személyszállításra is, és annyiban más, hogy megítélésünk szerint csak olyan sztrájk lehet, amit a miniszter megrendel” – jegyezte meg.
A VSZ szerint a dolgozóknak egyébként bőven lenne miért tiltakozniuk: nem megfelelők a munkakörülmények, jelentős a létszámhiány, miközben a költségeket is csökkentik.
Más ágazatokban is sztrájkkal tiltakoznak a munkavállalók, szerdán például az önkormányzati tisztviselők nem vették fel a munkát.
