Az idei Tranzit Politikai Fesztivál középpontjában „a szuverenitás megőrzésének és újradefiniálásának kérdései állnak, különös tekintettel az európai politikai nyomásgyakorlásra, valamint a magyar gazdaság jövőjére”, a fesztiválon szombat délelőtt előadó Rogán Antalnak pedig az a feladat jutott, hogy elmagyarázza, mit jelent ma Magyarországon gazdaságpolitikát tervezni egy, a szomszédban zajló háború árnyékában.
A számokban és grafikonokban, valamint Brüsszelezésben gazdag prezentációt a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere azzal a becsléssel kezdte, hogy Magyarországnak több mint 9000 milliárd forintjába került az, hogy az orosz-ukrán háború ügyében az Európai Unió, illetve az előző amerikai vezetés a „bevonódást” választotta a „béke” helyett, és ezzel – Magyarország kivételével – beállt az egyik fél mellé.
Rogán szerint hiába törekszik a békére Donald Trump, ennek a megteremtése azért nem lesz egyszerű, mert az EU nem békére törekszik, ugyanis, mint fogalmazott, Brüsszel „azt akarja, hogy ez a háború Ukrajna győzelmével végződjön, függetlenül attól, hogy ennek vannak-e reális vagy nem reális kilátásai”. „Ebből a helyzetből kell nekünk gazdaságpolitikát csinálni” – nyomatékosította aztán, hogy felvázolja a kitörési pontokat többek között a lakásvásárlási hitelprogramon keresztül a családtámogatási rendszereken át a rezsicsökkentésig. „Ha itt Brüsszel-barát kormány lenne, nem lenne rezsicsökkentés” – idézte meg több alkalommal is az EU-t, mint mindennek az ellenpontját, ami magyar. „A brüsszeli nyelvben családpolitika nincs, szociálpolitika van, mert úgymond azokat kell támogatni, akik szegények. A szegénység legfontosabb mutatója, hogy az illetőnek van-e munkája vagy nincs, ha nem dolgozik, támogatni kell” – hangzott el a több mint egyórás előadás másik pontján.
Rogán beszélt arról is, hogy a magyar gazdaságra nézve nemcsak a háború van kedvezőtlen hatással, hanem a brüsszeli kereskedelempolitika is. Szerinte az a megállapodás, amelyet az Európai Bizottság most megkötött az Egyesült Államokkal, azt mutatja, hogy nem az európai emberek érdekeire figyeltek, és ha Orbán Viktor tárgyalhatott volna, akkor ennél ezerszer jobb megállapodás született volna.
Mivel a most megkötött kereskedelmi megállapodásnak a magyar gazdaságra nézve is vannak következményei, ezt ellensúlyozni kell – mondta Rogán, hozzátéve, hogy a magyar kormány erre készen áll, a lakáspolitikában a fix 3 százalékos hitellel, a családpolitikában pedig egy adózási forradalommal, zajlik továbbá egy iparvédelmi és munkahelyvédelmi akcióterv előkészítése is.
Rogán a jövő évi választásokra utalva arról beszélt, hogy 2026-ban arról fogunk dönteni, hogy „elfogadjuk-e azt a világot, amelyet Brüsszelből akarnak ránk erőltetni, vagy a saját utunkat járjuk”. Szerinte az egész jobboldali közösség felelőssége, hogy mi lesz a döntés, de hozzátette, hogy „ez nem az önmarcangolás ideje, ez az összefogásé a hazánkért”. Rogán előrevetítette, hogy ha nyernek, akkor Közép-Európában is lesznek változások, amelyek meghiúsíthatják Brüsszel terveit, de bővebben nem fejtette ki, hogy mire gondolt.
