Jogerősen is elvesztette Tilki Attila fideszes országgyűlési képviselő azt a pert, amelyet több médium, köztük a HVG munkatársa ellen indított egy, a 2018-as országgyűlési választás idején készült riport miatt.
Az anyag az Orbán Viktor és Simicska Lajos nyilvános összeveszése nyomán 2015-ben kormánykritikussá váló Hír TV Célpont című műsora számára készült, arról szólt, hogyan szállítottak Ukrajnából Magyarországra kettős állampolgárokat szavazni a voksolás napján. A stáb egyik tagja felvette a kapcsolatot egy, az állítása szerint Tilki kampányában dolgozó férfival, Kilb Józseffel, akinek a hangját rejtett kamerával rögzítették, s aki egyebek mellett arról beszélt, hogy csak ő maga több száz embert hozott-vitt, menet közben pedig megmondta nekik, hogy kire kell szavazni: „Tilki Attila a hármas, Fidesz, tizenhármas”.
A politikus 2006 óta parlamenti képviselő, legutóbb még a 2018-asnál is nagyobb győzelmet aratott a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 4. egyéni választókerületben. Az újságírókat, köztük a HVG munkatársát azért perelte be, mert szerinte a közléseik azt a látszatot keltették, mintha csalással nyert, választókat hozatott volna annak érdekében, hogy rá szavazzanak, cserébe pedig ellenszolgáltatást biztosított. Úgy vélte, hogy a riport és az annak alapján született cikkek félreinformálták, megtévesztették a nézőket, olvasókat, visszafordíthatatlan károkat okozva a politikai munkásságában. Szerinte a riport készítői kitalált történetet fabrikáltak valótlan tényekből, amelynek a közlése nem tekinthető közügynek, továbbá úgy érezte, hogy az emberi méltóságát is megsértették.
Miután az elsőfokú bíróság felmentette az újságírókat, mondván, a riport és a cikkek igenis a közügyek szabad vitatása körébe tartoznak, Tilki fellebbezett.
A másodfokú, jogerős ítélet végül idén júniusban született meg, ebben a Fővárosi Törvényszék bírája, Zombori Éva helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, annak indokolását azonban részben pontosította. Szerinte a műsor megfogalmazása sugallta ugyan, hogy Tilki kampányának és választási győzelmének szerves része volt a Kilb József által megvalósított szavazatszállítás, ám a politikus által sérelmezett kijelentések legfeljebb csak éreztették, hogy mindez az ő érdekében történt, erre vonatkozó tényállítást a vádlottak nem tettek.
A másodfokon eljáró bíró szerint az első fokú bíróság tévedett, amikor azt állapította meg, hogy a kifogásolt kijelentések tényállásszerűek lettek volna, azok pedig, amelyek a tényállás fogalmi körébe vonhatók, nélkülözték a becsületsértő jelleget.
A per során az újságírók védői többször is idézték azt a kúriai állásfoglalást, amely szerint 2018-ban törvénytelenül utaztatták választani a kettős állampolgárokat. A Hír TV riportja nyomán az MSZP és a Párbeszéd a helyi, majd a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) fordult, és kérte, hogy állapítsák meg a jogszabálysértést, tiltsák el a Fideszt a jogsértésektől, továbbá semmisítsék meg a választás eredményét és rendeljenek el megismételt szavazást Sonkádon, Fülesden, Milotán, Csaholcon, Kispaládon, Botpaládon és Zsarolyán. Az ügy végül a Kúriára került, amely egyetértett a két ellenzéki párttal abban, hogy a szervezett szállítás, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme is megvalósult, ami a választás tisztaságának megsértésére alkalmas cselekmény volt. Az indoklás szerint a jogsértéstől azonban nem tilthat el senkit az ügyben, és a szavazás megismétlését sem rendelheti el elegendő, megfelelő bizonyíték hiányában, mondván, az alapelvek sérelme önmagában nem elegendő.
