Sulyok Tamás államfő Szijjártó Pétert miniszteri ellenjegyzésével nagykövetté nevezte ki Varga Zoltánt, és megbízta Magyarország iszlámábádi (pakisztáni) nagykövetségének a vezetésével, „valamint Magyarországnak az Afganisztáni Iszlám Köztársaságban való képviseletével” – derül ki a hétfő esti második Magyar Közlönyből (két szám jelent meg).
Csakhogy a 2021-ben újra hatalomra jutott tálib rezsimet a világ nagy része nem ismeri el, formálisan még azok az országok sem, amelyek – mint például Kína – gyakorlati gazdasági együttműködést keresnek, vagy a bonyolult diplomáciai akrobatamutatványokat végrehajtó németek, akik a kabuli kormány elismerése nélkül egyezkednek vele közvetítők útján a tőlük kitoloncolni kívánt afgánok befogadásáról.
Nemrég volt hír az, hogy a világon elsőként Oroszország ismerte el nemzetközi jogi értelemben a tálib kormányt. A magyar Külügyminisztérium konzuli szolgálata honlapján csak azt közli, hogy a Pakisztánban működő magyar nagykövet és konzulátus illetékes Afganisztánban is, elvben a magyar állampolgárok érdekvédelmét is ellátja, ugyanakkor konzuli védelmet nem ígér.
„A tálib vezetés már nem fogadja el az Ausztriában működő Nagykövetség által kiállított okmányokat, így vízumot csak azokban az országokban lehet igényelni, ahol a tálib vezetés által akkreditált konzuli iroda működik” – írja a konzuli szolgálat. Nem teszi hozzá, hogy ilyenek hol találhatóak.
És valóban: a bécsi nagykövetség az Afganisztáni Iszlám Köztársaság nevét viseli, nem az iszlám emirátusét, élén pedig a honlap szerint egy hölgy áll, ami eleve kizárja, hogy a lányokat még az oktatásból is kizáró tálibokat képviselné. Pedig elvileg ő van akkreditálva Magyarországra is. Az ENSZ honlapján az afgán képviseletet egy ideiglenes ügyvivő vezeti.
Lesz tehát új, Afganisztánba is akkreditált nagykövetünk, de aligha adhatja át a megbízólevelét Kabulban, mert ahhoz a magyar kormánynak el kellene ismernie az ottani kormányt. Eddig nem volt hír arról, hogy ez megtörtént volna. Marad tehát egy furcsa, felemás helyzet.
