Pénteken és hétfőn reggel folytatódott a budapesti antifa támadássorozat bírósági tárgyalása, amelyen vádlottként Maja T. állt a bíróság elé.
Az antifasiszták – főleg német és olasz állampolgárok – 2023 februárján a becsület napjára érkező szélsőjobboldaliakat vették célba. A legtöbb vádlott tárgyalása Németországban lesz, Maja T.-t 2024 nyarán adták ki – a német bíróság szerint jogszerűtlenül – Magyarországnak. A fiatal aktivista akár 24 évet is kaphat.
A pénteki bírósági tárgyalás rendkívüli módon a vádlott nyilatkozatával kezdődött, Maja T. amiatt szólalt fel, mert a börtön személyzete erőszakosan levetkőztette, miután a családja meglátogatta. A motozás ilyenkor kötelező, viszont a fogvatartottnak eddig megengedték, hogy az ellenőrzés során magán tartsa alsóneműjét. Ennek ellenére most felszólították, hogy teljesen vetkőzzön meztelenre.
„Megtagadtam az együttműködésemet. Ezért megbilincseltek, majd elvittek a betegosztályra, ahol 5-6 személyből álló csoport rögzített és erőszakkal levették az alsónadrágomat, miután a többi ruhadarabomat önkéntesen levettem” – mondta el a vádlott, aki állítja, hogy ezután percekig kellett bilincsben várnia, hogy felöltözhessen, majd mikor már ruhában volt, fegyelmi eljárást indítottak ellene a vetkőzés megtagadása miatt.
A vádlott védője megjegyezte, hogy Magyarország az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján köteles betartani a fogvatartottaknak járó emberséges bánásmódot, amibe az is beletartozik, hogy senkit sem lehet embertelen, megalázó intézkedésnek alávetni.
Az ügyben a büntetés-végrehajtás is megszólalt, már csütörtökön, vagyis a tárgyalást megelőző napon közleményt adtak ki az esetről, amelyben azt írták, hogy a vádlott széles mosolyából és magatartásából arra lehetett következtetni, hogy szándékosan provokálta a felügyelőket. Azt elismerték, hogy testi kényszert és bilincset alkalmaztak az aktivistával szemben, viszont „az intézkedés arányos, jogszerű és szakszerű volt, amely során senki sem sérült meg”.
Maja T. antifa támadó a Fővárosi Törvényszék előtt egy korábbi felvételen
AFP/Kisbenedek Attila
„A magyar hatóságok intézkedései, amelyekkel Maját erőszakkal fogva tartják és levetkőztetik, sértik az emberi méltóságot és a nemzetközi normákat” – jelentette ki a vádlott apja, Wolfram Jarosch lapunkhoz eljuttatott sajtóközleményében. Ebben azt állítja, hogy MRI-vizsgálatok mikrovérzéseket mutattak ki a fogvatartott agyában, ennek ellenére esetleges további orvosi kezelésről nem tudni. Az egészségügyi probléma feltételezhetően az éhségsztrájk következtében lépett fel, amit az aktivista még júniusban kezdett el és nagyjából egy hónappal később fejezett be, mikor állapota kritikussá vált. Maja T. 40 nap alatt több, mint 14 kilót fogyott, a sztrájkkal fogva tartása körülményeire szerette volna felhívni a figyelmet.
A tárgyalás a tanúk meghallgatásával folytatódott, az egyik sértett megszólalásával indult: a nő elmondta: őt és barátját 2023 februárjában támadta meg egy fiatal személyekből álló csoport, mikor egy koncertről tartottak haza. A külföldi állampolgárságú baráti pár egyébként a budapesti becsület napja túra miatt érkezett a városba, a nő állítása szerint ő a túrán főleg sporttevékenységi céllal szeretett volna részt venni. A sértett elmondása alapján a támadás estéjén egy svájci szélsőjobboldali előadó koncertjéről tartottak hazafelé – szerinte támadóik ott szemelhették ki őket. (Az Ewiger Sturm névű énekesnő, akinek a koncertjén voltak, egyébként Belgrádban például nem adhatott elő – 2022-ben náciellenes tüntetések nyomán a fellépését lemondták.)
Pénteken a bizonyítási eljárásban az előző hétfői ülés során tárgyalt D. László sértett ügyével kapcsolatban elemezték ki az utcai kamerák felvételeit. A kamerák magát a támadást nem vették fel, csak a helyszínt elhagyó alakokat mutatták.
D. László egyébként a Divízió 88 nevű neonáci zenekar tagja. Repertoárjukba tartozik például a Halálgyár című dal is, melynek egyik sora: „Elszenesedett gyermekek, és megkínzott zsidó kurvák, A látvány gyönyörű, szívem melegség járja át”. A férfi azt tagadja, hogy nemzetiszocialista szimbólumokat viselt volna az ellene elkövetett támadás napján.
A tárgyalóteremben jelen volt Anne Zerr bundestag-képviselőnő is, aki a tárgyalási szünetben privát beszélgetést folytatott a vádlottal. A baloldali Die Linke párt politikusa lapunknak azt nyilatkozta, hogy megdöbbenve áll a fent említett kényszervetkőztetés incidense előtt, illetve rendszertelennek és követhetetlennek tartja a tárgyalás menetét. Szerinte Maja T.-t minél hamarabb vissza kell juttatni Németországba, ahol biztosítottak számára az emberséges fogvatartási körülmények, és hozzátette, szerinte politikai perről van szó, ezért tisztességes eljárás nem biztosított.
A hétfői tárgyalási nap videófelvételek elemzésével és a szakorvosi vélemények felolvasásával telt, ez utóbbiak olyan bűncselekményekhez kötődtek, amelyekben Maja T. a vád szerint nem volt részes, ezeket a bűnszervezetben való részvétel bizonyítása miatt kellett bemutatni a bíró Sós József érvelése szerint.
Az orvosi vélemények és a vádirat megállapításai néhol ellentmondásban álltak egymással. Míg ugyanis a szakvélemény szerint a támadásokhoz használt eszközökkel mért ütések ereje és iránya miatt az életveszély esélye nem állt fenn, sőt a sebek a legtöbb esetben nyolc napon belül gyógyultak, a vádirat szövege szerint puszta véletlen műve, hogy egyik támadás sem lett halálos kimenetelű.
Maja T. támogatói egyébként a bíróság folyosóján úgy demonstráltak, hogy a vádlottnak énekeltek a tárgyalási szünetben. Többen az utcán is tiltakoztak, és ismét jelen volt egy-két szélsőjobboldali ellentüntető is. Hétfőn is meglátogatta a vádlottat egy német parlamenti képviselő, szintén a Die Linke párt tagja, Isabelle Vandre. A politikus Instagram-oldalán számolt be az aktivistával folytatott rövid beszélgetésről, sürgette a vádlott mielőbbi visszaszállítását Németországba, és kiemelte, milyen fontos tud lenni ilyenkor a család és a barátok támogatása.
Pénteken a bíró egyébként Ilaria Salis ügyét is megemlítette, aki a per fő vádlottja volt. Salist 2024-ben megválasztották Európai Parlamenti képviselőnek, amivel mentelmi jogot szerzett, így az ellene zajló eljárást felfüggesztették. A bíró elmondta: amennyiben az Európai Parlament elutasítja az EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, az eljárást meg kell szüntetni ellene. Az Európai Parlament jogi szakbizottsága szeptember 23-án adott ajánlást Ilaria Salis, Magyar Péter és Dobrev Klára mentelmi jogának kiadásáról, mindhárom politikus esetében a jog megtartása mellett szavaztak. Viszont a végső döntést az Európai Parlament plenáris ülésén fogják meghozni októberben.
Orbán Viktor múlt héten a Facebookon jelentette be: „terrorszervezetté nyilvánítjuk az Antifa szervezeteket, és a törvény teljes szigorával fogunk lecsapni rájuk”. A kormány szerdai ülésén hozta meg az erről szóló határozatot, és már pénteken meg is jelent a rendelet. A szövegben az áll, hogy felállítják az úgynevezett „terrorizmus elleni nemzeti listát”, amire ha felkerül egy szervezet, befagyaszthatják a pénzügyi tranzakcióikat. Azt pontosan nem tudni, hogy a gyakorlatban ez hogyan fog működni, sem azt, hogy esetleg milyen szervezetek lehetnek azok, amelyek felkerülnek erre a listára. A miniszterelnök egyébként Donald Trumpot követve kezdett kampányolni a szélsőbaloldal ellen. „Csírájában kell elfojtanunk az erőszak politikáját, ha meg akarjuk őrizni Magyarország békéjét” – írta bejegyzésében.
