A kormány szerdai ülésén terrorszervezetté nyilvánította az antifa hálózatot – jelentette be Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában. Ilyen terveire az utóbbi időben a miniszterelnök többször célzott, de a szerdai kormánydöntés szóba sem került az ülésről beszámoló csütörtöki kormányinfón. A döntés végül péntek este jelent meg a Magyar Közlönyben:
xA Kormány 297/2025. (IX. 26.) Korm. rendelete a terrorizmus elleni küzdelem érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szembeni fellépés veszélyhelyzeti szabályairól.
A miniszterelnök a rádióinterjúban még annyit közölt, hogy összeállítanak egy „nemzeti listát”, amellyel a Magyarország által terrorszervezetnek tekintett szervezeteket listázzák – erre kerül fel az általa baloldali hálózatnak nevezett antifa – és velük szemben a legszigorúbban járnak el. A rádióinterjúban ezt azzal indokolta:
a kormánynak élen kell járni abban, hogy a tettek meg a bejelentett erőszakos, törvényellenes szándékok nem maradhatnak jogkövetkezmények és megtorlás nélkül.”
Orbán részleteket a rádióban még nem említett, a rendelet szövegéből azonban már kiderülnek a szabályozás körvonalai, részletei. A rendelet hivatkozik olaszországi, franciaországi és németországi erőszakos antifa támadások mellett az emlékezetes 2023-as hazai esetre is, amikor külföldi antifasiszta csoport tagjai a becsület napja neonáci gyűlés idején Budapesten embereket támadtak meg az utcán.
https://hvg.hu/itthon/20250926_ot-ev-borton-hanna-s-antifa-tamadas-budapest-munchen-ebx
Akkor öt alkalommal összesen kilenc, ruházatuk alapján kiválasztott embert vertek össze. Az egyik támadó az ügyészség vádja szerint az olasz szélsőbaloldali Ilaria Salis volt, akit azóta EP-képviselőnek választottak. Orbán erről úgy fogalmazott: „Az antifa egy terrorszervezet. Idejöttek Magyarországra is, békés embereket az utcán megvertek, volt, akit félholtra vertek, majd
elmentek Európai Parlamenti képviselőnek és onnan oktatgatják Magyarországot a jogállamról, a baloldalról.”
A pénteken közzétett kormányrendelet a tucatnyi elrettentő eset között felsorol két friss magyar vonatkozásút is. Amikor „2025. március 4-én Magyarország athéni nagykövetét támadták meg Athénban”, valamint a „2025. májusban az MCC brüsszeli irodája elleni erőszakos támadásokat”. Ezek alapján az Orbán által beharangozott terrorizmusellenes „nemzeti lista” – egyelőre – két terrorszervezetet azonosít:
- „Antifa” csoportosulás
- Hammerbande / Antifa Ost
A rendelet szerint a kormány „a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2580/2001/EK rendelet 2. cikk (3) bekezdése szerinti listán nem szereplő szervezetek, csoportok, illetve természetes személyek vonatkozásában terrorizmus elleni nemzeti listát állapít meg a terrorizmussal szembeni hatékonyabb fellépés érdekében.”
Vagyis ez egy belső használatra szánt, csak Magyarországon érvényes, „nemzeti lista” arról, hogy a kormány éppen kit tekint terrorszervezetnek, ám semmi köze a nemzetközileg ismert és elfogadott, a kormányrendeletben is hivatkozott, a 2001 szeptemberi amerikai terrortámadások után létrehozott és az uniós tagállamok képviselőiből álló Tanács döntése nyomán azóta is időről időre frissített EU-s listához.
Orbán Viktor mondhatja ki a végső szót a listára kerülésről
Túry Gergely
A Magyarország terrorizmus elleni nemzeti listájára a kormányrendelet szerint tehát eleve csak az Európai Unió, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szankciós listáján nem szereplő csoport, csoportosulás vagy szervezet vehető fel, és onnantól „a listán szereplő csoportok, csoportosulások és szervezetek terrorista csoportnak minősülnek”. A listára való felvételt a terrorizmus elleni küzdelemért felelős miniszter vagy az igazságügyi miniszter kezdeményezheti a kormánynál.
A rendelet szövege szerint az illetékes miniszter határozatot hozhat olyan természetes személy terrorista személlyé minősítéséről és szankciók vele szemben történő alkalmazásáról, aki „a nemzeti listán szereplő csoport, csoportosulás vagy szervezet tevékenységével összefüggésbe hozható, és akivel szemben felmerül terrorcselekmény elkövetésének kockázata, vagy vélhetően terrorcselekmény megvalósítására készül.” A fenti
terrorista személlyé minősítési eljárásról elvileg értesíteni kell az érintett személyt is, kivéve, ha „alaposan feltehető, hogy a közlés a nemzetbiztonságot vagy a közbiztonságot veszélyezteti".
A rendelet a szankciókat is felsorolja. Eszerint „a listán szereplő csoporttal, csoportosulással vagy szervezettel szemben, valamint a minősített természetes személlyel szemben pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket kell alkalmazni". Ezek lehetnek: pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása, pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás tiltása, pénzügyi tranzakciók tilalma vagy korlátozása. Sőt
terrorista személlyel szemben kiutasítás, valamint a kiutasításhoz kapcsolódóan beutazási és tartózkodási tilalom elrendelhető."
Az Orbán-kormány lépése nem volt váratlan: Orbán már jelezte, hogy kezdeményezi az antifa terrorszervezetté nyilvánítását. Világossá tette hogy, amerikai mintára lépne: Charlie Kirk trumpista influenszer meggyilkolása után jelentette be ugyanis Donald Trump, hogy az antifát terrorszervezetként tartanák számon az Egyesült Államokban.
https://hvg.hu/itthon/20250926_orban-viktor-antifa-terrorszervezette-nyilvanitas-donald-trump
Orbán a motivációjáról maga számolt be korábban egy Facebook-posztban, amikor azt írta: Magyarország sokáig „a béke szigete volt”, de „a gyűlölet világszerte újra beette magát a politikába. A nyomában verbális agresszió, fizikai erőszak és merényletek járnak”. Hozzátette: „Ebből elég volt! Csírájában kell elfojtanunk az erőszak politikáját”.
Fontos elem Orbán kifakadásának időzítésében, hogy annak semmilyen magyar aktualitása nincs, viszont néhány nappal követi Donald Trump hasonló bejelentését. A miniszterelnök az antifa terrorszervezetté minősítését indokolva összemos viszont egymással össze nem függő közelmúltbeli hazai eseményt. Posztjában azt írta: "A gyűlölet és az erőszak itt kopogtat az ajtónkon. Ott van a koncerteken, ahol kivégzést imitálnak. Ott van a templom kapujában, ahol egy idős szerzetest fenyegetnek. Ott van a politikai gyűléseken, ahol egy felelőtlen alak fegyverrel jelenik meg. És ott van az utcákon, ahol szélsőbaloldali aktivisták ártatlan embereket vernek meg.”
Úgy tűnik, ismét az ellenségképzés módszerét és a védelmező hatalom receptjét alkalmazza a kormány: védték már a magyarokat a migránsoktól, Soros Györgytől és hálózatától, a háborútól, nemváltásra buzdító állítólagos aktivistáktól és civilnek látszó külföldi ügynököktől is. Ezúttal azonban az Orbán által előadott ötlet nem saját.
Ráadásul szakértők már előre jelezték: kérdéses, hogyan lehetne megvalósítani akár az amerikai elnök, akár a magyar kormányfő terveit, hiszen nem hierarchikusan felépülő, központilag irányított szervezetről van szó, hanem ideológiai alapú mozgalomról. Ezek a dilemmák ráadásul nem először vetődnek fel és korábban még a Fideszt is zavarták.
A HVG ugyanis kiderítette, hogy az antifa terrorszervezetté nyilvánítása nem Orbán Viktor saját találmánya, csak most akként igyekszik feltüntetni. Valójában a Fidesz ideológiájától ma már egyre kevésbé távol álló Mi Hazánk ötlete volt ez. Méghozzá 2023-ban, amikor az magyarországi antifa támadások miatt valóban volt aktualitása.
A Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László 2023. május 31-én nyújtotta be az Országgyűlésnek erről szóló határozati javaslatát „az „ANTIFA” mozgalom terrorszervezetté nyilvánításának kezdeményezéséről” címmel. Ám ezt júniusban az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága leszavazta: 1 igen, 1 nem szavazat és 4 tartózkodás mellett többek között jogi aggályok miatt nem is engedték napirendre venni.
