Olyan óvatlanul és szakmaiatlanul kémkedett és próbált meg uniós intézményeknél dolgozó magyarokat beszervezni a magyar hírszerzés a 2010-es években Brüsszelben, hogy lebuktak, majd a teljes hálózatuk szétesett – írta belga és német újságírókkal közösen készített cikkében a Direkt36.
A lap az Európai Bizottság több olyan magyar munkatársával beszélt, akiket megpróbáltak beszervezni a az Információs Hivatal tisztjei. Egyikük azt mesélte, hogy V., a brüsszeli magyar Állandó Képviselet (ÁK) diplomatája rendszeresen hívta találkozókra. Ilyenkor nemcsak a bizottsági ügyek érdekelték, hanem bármilyen pletyka, amit a bizottsági munkatárs kiterjedt ismeretségi körében hallott.
V. hírszerzési munkáját is felfedte a bizottsági dolgozó előtt, egyik alkalommal ugyanis azzal próbált vele egy beszervezési nyilatkozatot aláírattatni, hogy cserébe pénzügyi támogatást kap egy számára kedves szervezet. A bizottsági tisztviselő ezt határozottan elutasította.
Egy másik esetben az Állandó Képviseleten biztonsági területtel foglalkozó E. volt az, aki rendszeres faggatózásával felhívta magára a figyelmet. E. egy magyar tisztviselőt hívott találkozóra Budapesten, aki olyan területen dolgozott, amely miatt az Orbán-kormánynak konfliktusai voltak az Európai Bizottsággal. A férfi arra kérte a tisztviselőt, hogy szerezzen meg és adjon át neki bizonyos nem nyilvános belső bizottsági dokumentumokat. A bizottsági dolgozó határozottan nemet mondott, és azonnal távozott a helyszínről.
E.-t Brüsszelben később az IH az EU egyik biztonsági részlegének kémelhárítással foglalkozó csoportjába delegálta nemzeti szakértőként. Amikor erre a megkörnyékezett biztonsági tisztviselők rájöttek, jelezték az Európai Bizottság biztonsági részlegének, de ott visszaemlékezésük szerint félvállról vették a bejelentésüket.
V. végül 2017-ben lebukott, és vele együtt az egész brüsszeli magyar hírszerző hálózat kompromittálódott. V. volt ugyanis az IH rezidentúra vezetője, a hálózat feje, így bukása dominóként rántotta magával az egész rendszert. A magyar hírszerzésnek ezután szinte a nulláról kellett újraépítenie brüsszeli pozícióit.
A Direkt36 szerint az esetek abban a 2012–2018 közti időszakban zajlottak, amikor az Információs Hivatalt az akkoriban a Miniszterelnökséget vezető Lázár János felügyelte, aki egyben az EU-s ügyek felelőse is volt a kormányban. Visszaemlékezések szerint a brüsszeli magyar kémtevékenység különösen Várhelyi Olivér jelenlegi EU-biztos 2015 és 2019 közötti EU-nagyköveti időszaka alatt vált igazán agresszívvá.
Az egyik érzékeny terület, ahol az IH ebben az időben rámenősen próbált információkat szerezni, a médiaszabadság kérdése volt, de próbáltak információikat szerezni a költségvetési politikával és az adórendszerrel kapcsolatos ügyekben is.
A cikk egy esetről is beszámolt: amikor egy nagy médiavállalat képviselője a Bizottság segítségét kérte, meglepetésére az egyik zárt brüsszeli egyeztetésükön elhangzottak hamarosan kiszivárogtak a magyar kormányhoz.
Belgium hivatalosan továbbra is „kék országként” sorolja be Magyarországot, vagyis együttműködő partnerként – ellentétben az „ellenséges” státuszú „piros országokkal”, például Oroszországgal vagy Kínával. A De Tijd belga titkosszolgálatok köréből származó információja szerint azonban a színfalak mögött egyre inkább „lila országként” tekintenek Magyarországra, ami a szövetségesi lojalitással kapcsolatos növekvő kétségeket jelzi. Ennek oka azonban nem a korábbi brüsszeli kémügy, hanem az Orbán-kormány oroszbarát politikája.
Úgy tudni, a belga szolgálatok mindenesetre továbbra is éberen figyelik a magyar aktivitást. Különösen, hogy 2024-ben az Orbán-kormány megnyitotta a Magyar Házat Brüsszel szívében. Az ilyen intézményekre a helyi szolgálatok sokszor kockázatként tekintenek.
Címlapképünkön: Várhelyi Olivér és Orbán Viktor Brüsszelben.
