Hosszú cikket közölt a Direkt36 arról, milyen belső feszültségeket okozott idén a Fideszben a Tisza Párt erősödése és milyen stratégiákat szánt Orbán Viktor Magyar Péter gyengítésére. Úgy tudják, Rogán Antal stábja már az év elején elkezdett azon gondolkodni, hogy milyen „ideológiailag megosztó”, a „liberális szavazókat idegesítő” ügyeket vehetne elő a kormány.
A cél az volt, hogy az ezekről a témákról kirobbanó társadalmi vitákba bevonják Magyart, hátha egy platformra kerül a liberális szavazókkal, mert akkor megvádolhatják azzal, hogy ő is része Soros György hálózatának. A Direkt36 forrása szerint az újságírók és civilek ellen kitalált ellehetetlenítési törvény mellett a Pride-felvonulás betiltása, valamint a kábítószer-terjesztők elleni küzdelem lett az a három téma, ami Rogánék szerint erre alkalmas lehetett volna. Az egyik kormányzati forrás szerint felmerült a pedofilok halálbüntetésének tematizálása is, de ezt az uniós szabályokkal való súlyos összeférhetetlenség miatt viszonylag gyorsan elvetették.
„Az a gond, hogy a Fidesz nem találja azt a 80–20-as témát, amivel maga mögé tudja a választók 80 százalékát, az ellenzéket pedig átlökheti a maradék 20-ra. Ilyen volt régebben a migráció, meg a háború kitörése után a béke” – mondta a lap egyik forrása, aki szerint minden korábbinál gyengébb kampánytéma Ukrajna uniós csatlakozásának feszegetése. Az erről szóló véleménynyilvánító szavazás viszont arra jó volt, hogy teszteljék a Fidesz szervezeti hatékonyságát az egyes választókerületekben.
Tavasszal úgy látták a Fideszben, hogy bármit csinálnak is, képtelenek fogást találni Magyar Péteren, még az ukrán titkosszolgálati kapcsolatok vádja sem okozott nagyobb politikai kárt a Tiszának. Több fideszes politikus szerint alábecsülték Magyart, hamarabb el kellett volna kezdeniük komolyabb ellenfélként kezelni. Egyikük szerint az a gond Magyarral, hogy „olyan, mint a jó Fidesz, mint a nem korrupt Fidesz, (…) mintha belenéznél a tükörbe, és látnád a húsz évvel korábbi önmagadat”.
Orbán és Rogán tervei közül azonban több is kudarcba fulladt, az ellehetetlenítési törvénnyel szemben több miniszter is szót emelt a párton belül, köztük Nagy Márton, Gulyás Gergely, Bóka János és Navracsics Tibor is. Egy forrás szerint Gulyásnak leginkább a Szuverenitásvédelmi Hivatal túlzott erősödésével voltak problémái, mert ő a Lánczi Tamás vezette szervezetet annyira nem kedvelte, hogy azt szűkebb körben „bohóchivatalnak” nevezte. A törvényt végül le is vették a napirendről, de ebben az időszakban sült fel Orbán a magyarellenes román elnökjelölt George Simion támogatásával is, az pedig, hogy a tiltás ellenére a minden korábbinál nagyobb Pride-ot sikerült megrendezni, több fideszes szerint is „öngól” volt.
A Harcosok Klubjára és a Digitális Polgári Körökre azért lehetett szüksége a Fidesznek, mert Orbán azt gondolta, a kampánystáb miatt rekedt meg a lendület, elégedetlen volt több vezetővel, például a kommunikáció irányát kitaláló Habony Árpáddal, a kommunikációt működtető Rogán Antallal, a Fidesz kampányait 2010 óta irányító Gyürk Andrással, és a választási mozgósításért felelős Kubatov Gáborral is. A Direkt36 forrása szerint Orbán „őket hibáztatta, hogy nem találnak fogást a Tiszán”.
„Most az a vélemény, hogy szorosabb a verseny, mint eleinte gondoltuk, de sok munkával megnyerhető a választás” – értékelt egy fideszes politikus még szeptember elején, miután közvélemény-kutatások a kormánypárt erősödését mérték a jóléti intézkedéseknek köszönhetően.
