Vagy simán nullára kihozza az idei évet a főváros, vagy 33 milliárd forintos mínusszal zár, és még a kettő helyzet között is van több opció – vázolta a helyzetet Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki szerint az azért nehezen elképzelhető, hogy akár az ország adósságbesorolását is kockáztatva csődbe löki a kormány a saját fővárosát. A főigazgató egy szerdai háttérbeszélgetésen újságíróknak azt is mondta, elvileg elkerülhető, hogy a főváros fizetésképtelenné váljon jövő év első napjaira, de ehhez több feltételnek kell teljesülnie. Ezek közül fontos, hogy a kormányzat kifizesse, amivel tartozik a fővárosnak, ha viszont ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor mínusszal zárhatja az évet a főváros, ami viszont fizetésképtelenségbe tolja a 2026 év elejét, mivel az év elejével megújuló folyószámla-hitelkeret csak akkor áll majd rendelkezésre, ha az év végén nincs tartozás.
Néhány milliárdos mínuszt még ki tudunk mozogni, de sokkal nagyobbat nem, ezért mindenképp szükséges, hogy a kormányzat elutalja a trolik beszerzéséhez kapcsolódó 8,8 milliárdos tartozását és még a közösségi közlekedés 12 milliárdos normatíváját is
– mondta Kiss Ambrus, aki utóbbi kapcsán elismerte, amit a kormány állít, hogy a pénzről a szerződés október vége óta Karácsony Gergely asztalán van, de direkt nem írták alá, mert abban a formában a pénz inkasszózható lett volna az Államkincstár részéről, így meg sem érkezett volna. Mostanra viszont átfogalmazták a szerződést oly módon, hogy ez ne történhessen meg, mert az a pénz egy az egyben kell a közösségi közlekedés biztosítására – Kiss Ambrus szerint így is alig, mindössze 4 százalékban állja az állam a közösségi közlekedés kiadásait, 66 százalékban pedig a főváros, és a maradék 30 százalékot teszik hozzá az utasok a mikor jegyet és bérletet vesznek. Szerda este Karácsony el is vitte a „javított” szerződést Lázár János minisztériumába, mondván: „Lehet utalni.”
Karácsony Gergely Kiss Ambrus a Fővárosi Közgyűlésben
Veres Viktor
Úgy tűnik, Kiss Ambrus matematikailag igen, politikailag mégsem számol érdemben azzal a helyzettel, hogy jövő év január 5-én, az első banki munkanapon az év végi mínuszos zárás miatt nem állna rendelkezésre folyószámlahitel és így nem tudnának január 5-10 között bért fizetni a Fővárosi Önkormányzat cégei által foglalkoztatott mintegy 27 ezer embernek. Ebben az esetben ugyanis vagy a főváros vezetése, vagy valamelyik cégvezető jelzésére élesedhet a fővárosi segélyhitel-törvény, amiről az elmúlt napokban Karácsony Gergely főpolgármester és most Kiss Ambrus főigazgató is elmondta, hogy nem megoldás. Kiss szerint már csak azért sem, mert a 2025-ös évet kellene megoldani, nem pedig a 2026-ot, pláne nem ilyen, részleteiben nem tisztázott jogszabály alapján.
A fővárosi segélyhitel-törvényt amúgy még el sem fogadta az Országgyűlés – az általános vitáját egy e célból a parlamenti menetrendbe beiktatott rendkívüli ülésen december 10-én tartják, a zárószavazás pedig december 17-én lesz –, de a téma a szerdai kormányinfón is szóba került. Ott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: „Ez a törvény egy lehetőség, mi örülünk, ha a főváros nem veszi igénybe”. Megismételte, hogy az állam, a kormányzat minden tartozását rendezi az év végéig a főváros felé, így megkapják a trolivásárlásra megelőlegezett 8,8 milliárd forintot és a 12 milliárd forint közlekedési normatívát – bár ez utóbbit szerinte simán inkasszózhatja az Államkincstár –, a Lánchíd felújításába megígért 6 milliárdos állami részt viszont már szóba sem hozta. Azt viszont kijelentette, nem tudják teljesíteni Karácsony kérését, hogy ne kelljen megfizetniük a szolidaritási hozzájárulás összegét, bár erről az adófajtáról azt is elismerte, hogy nem tökéletes, vannak jogos kritikák, és Navracsics Tibor miniszter is gondolkodik a negatív visszajelzések alapján állítólag a rendszer átalakításán.
A segélyhitel-törvény tervezetéről a HVG is írt, mint különleges, egyedi esetre (a főváros 27 ezer alkalmazottjának januári bérfizetése) és jogalanyra (Fővárosi Önkormányzat és cégei) szabott speciális jogszabályról, amely megkerüli az egyébként létező, az önkormányzatok csődjének elkerülését biztosító törvényt, amellyel csődbiztost lehet kirendelni a helyhatóságokhoz. A jogszabály Karácsony Gergely által is bírált – különlegessége még, hogy nem egyszeri anyagi támogatást nyújt a pénzügyi nehézséggel küzdő Budapestnek, még csak nem is generális kormányzati jóváhagyást ad hitelfelvételre, hanem egy jogilag nagyon körülbástyázott egyedi pénzügyi aktus, egy államilag irányított hitelfelvétel lehetőségét teremti meg. Olyat, ahol a kormány által kijelölt bank az MFB a hitelnyújtó, és a kormány határozza meg a hitel futamidejét, sőt a kamat mértékét is. Ráadásul a fővárosnak egy sor gazdálkodással kapcsolatos vállalást is kell tennie, és vagyonelemeket kell fedezetként felajánlania. Ha így, ezzel a konstrukcióval nem kíván élni a főváros, akkor helyette a kormányhivatal is elindíthatja a folyamatot. Külön jogi abszurd, hogyha a főpolgármester a folyamatot akadályozná, egy Btk.-módosítással két év börtönbüntetéssel fenyegetik a jogszabály-tervezetben.
Nem csoda, ha a főpolgármester nem lelkesedett az ötletért. Karácsony úgy értékelt: egy teljességgel végiggondolatlan szöveg került a parlament honlapjára, olyan, ami Orbán Viktor ígérete ellenére sem garantálja azt, hogy a Budapest-család dolgozói időben megkapják a bérüket. „Ordít róla, hogy egy céljuk volt, a főpolgármester bokáztatása és Budapest meghunyászkodásra kényszerítése. (…) Mert még mindig nem fogják föl, hogy Budapest nem fog letérdelni, és nem engedi a gerincének megroppantását” – fakadt ki a főpolgármester, aki megismétli, amit már hétfőn, a miniszterelnök irodája, a Karmelita elé szervezett tüntetésen is mondott, utalva a fővárost nehéz anyagi helyzetbe kényszerítő kormányzati elvonásokra, amelyektől mostanra Budapest a központi költségvetés nettó befizetőjévé vált: „Magyarország kormánya uzsoráskormány.”
A fővárosi segélyhitel-törvény elfogadásának napján, december 17-én tartja egyébként idei utolsó ülését a Fővárosi Közgyűlés és ezen – vélhetően nem utoljára – tárgyalják a főpolgármester által benyújtott 2026-os budapesti büdzsé tervezetét. Erről a HVG korábban azt írta, Karácsony egy pesszimista-optimista felütéssel indította a mellékletek nélkül is 131 oldalas előterjesztést – amely közben egy derűlátó alcímet kapott: Az új esély költségvetése –, eszerint: „A költségvetés készítésének pillanatában nem ismert, hogy Budapest képes lesz-e lezárni a 2025. pénzügyi évet. Ez olyan fokú bizonytalanság, amely lehetetlenné teszi a jövő tervezését. Ennek ellenére nincsen más lehetőség, mint hinni abban, hogy a 2026. év új esélyt hordoz magában.” A büdzsé tervezete meg is jegyzi: „ha a főváros nettó befizetője marad a központi költségvetésnek, akkor tervezhetetlenné válik a holnap, és akkor nemcsak a felújítások, beruházások, a béremelés lehetetlenülnek el, hanem a napi működés is”.
(Nyitóképünkön Kiss Ambrus főigazgató. Fotó: Reviczky Zsolt)
