Állásfoglalást tett közzé a Magyar Kriminológiai Társaság (MKT) igazgatótanácsa a Szőlő utcai botrány ügyében azután, hogy az a szerdai kormányinfónak is témája volt. A tájékoztatón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egyebek mellett kijelentette, hogy az intézmény – ahol a gyanú szerint bántalmazták az ott nevelt fiatalokat – „nem árvaház, hanem fiatalkorúak börtöne”. Az ott élők között vannak, akik például szexuális erőszak, emberölés vagy súlyos testi sértés miatt kerültek be, miután a bíróság döntött az előzetes letartóztatásukról, vagy ítéletet hozott az ügyükben.
Ezt az állítást a szakemberek a dokumentum első pontjában cáfolják. Mint írják:
„A javítóintézetek nem börtönök, ahol szabadságvesztés büntetést hajtanak végre, hanem a gyermekvédelmi intézményrendszer részei, az ott élő növendékek javítóintézeti nevelését és gondozását hivatottak biztosítani. Ez egy olyan szakmai munka, amely elengedhetetlen a fiatalkorúak szükségleteik szerinti felzárkóztatásához és társadalmi beilleszkedéséhez.”
Hangsúlyozzák, hogy a Szőlő utcai javítóintézetben „nem elítéltek, hanem letartóztatásukat töltők vannak fogvatartásban, akiket megillet az ártatlanság vélelme. A fogvatartásuk célja – emberi méltóságuk megőrzése mellett –, hogy biztosítsák a jelenlétüket egy még folyamatban lévő büntetőeljárásban. A napvilágra került jogsértések súlyos sebeket ejtettek az érintett fiatalkorúak testi, lelki, mentális fejlődését tekintve, és tagadhatatlanul a társadalom oldaláról is bizalomvesztésről beszélhetünk”.
https://hvg.hu/itthon/20251210_Kormanyinfo-video-HVG-gulyas-Gergely
Az igazgatótanács szerint üdvözlendő, hogy a kormány azonnali intézkedésekkel igyekszik megelőzni a további, a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket – például azzal, hogy egy szerdán megjelent kormányhatározat értelmében a rendvédelmi szervek veszik át a javítóintézetek irányítását és fenntartását. Ugyanakkor – írják – „a javítóintézetben nem lehet a rendőri jelenlét és a büntetés-végrehajtási logika szerinti működés hosszú távú megoldás. A megoldás a formáját tekintve is hagy maga után kívánnivalót, ugyanis egy jogállamban több száz gyermek sorsát érintő ilyen horderejű kérdésben veszélyhelyzeti kormányrendelettel való beavatkozás nem elfogadható”.
Azzal érvelnek, hogy a javítóintézetek több mint 130 éve gyermekvédelmi fókusszal működnek Magyarországon, a gyerekeket a felnőttektől elkülönítő, javító szemlélet komoly szakmai hagyományt képviselnek itt. „A büntetés-végrehajtás zárt, hierarchikus, büntetés szemléletű szervezet; működési logikája nem összeegyeztethető a gyermekek mindenekfelett álló érdekét figyelembe vevő, nevelő célzatú intézményi szellemiséggel. Szakmai alapvetés, hogy a bűncselekményt elkövető fiatalkorúak elsősorban gyerekek, akiknek nevelésre, támogatásra van szükségük.”
Ebben egyetért velük a bírói egyesület és az Ügyvédkör is:
https://hvg.hu/itthon/20251211_szolo-utca-ugyvedkor-biro-aggalyos-rendori-felugyelet
Felhívják a figyelmet a nemzetközi szakmai példákra is, amelyek azt mutatják: „A bűnelkövető gyerekeket leghatékonyabban nem a rendészeti igazgatás alá rendelt, hanem a gyerekek nevelési, fejlődési szükségleteihez értő, ezeket a célokat megfelelő szakértelemmel elérni képes rendszerek működtetik”.
Szakmailag megalapozott megoldásokra van szükség szerintük a jelenlegi helyzetben, ezek megtalálásához „el kellene végezni egy, az intézményrendszer működési nehézségeit és hiányosságait feltáró komplex vizsgálatot, amelyre javasolható egy független, szakemberekből álló – a civil szervezetek szakértőinek a bevonásával – bizottság felállítása”.
Empirikus tapasztalatokra és kutatásokra hivatkozva azt írják: „A zárt intézetekben megvalósuló abúzus megelőzésének az intézettől független, külső kontroll az egyik leghatásosabb eszköze”. Nyújthatják ezt szerintük a hatékony ombudsmani, ügyészi törvényességi felügyeleti, valamint a jogvédő civil szervezetek által végzett vizsgálatok, ellenőrzések. Jelezték azt is, hogy támogatják a Gyermekjogi Civil Koalíció által felvetett, önálló Gyermekvédelmi Ombudsman létrehozásának kezdeményezését. (A Gyermekjogi Civil Koalíciót 2015 februárjában hozta létre az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány. Többek között olyan szervezeteket tömörít, mint a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, az Igazgyöngy Alapítvány, a Magyar LMBT Szövetség, a Társaság a Szabadságjogokért, a Háttér Társaság, a Patent Egyesület és a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány.)
https://hvg.hu/itthon/20251210_Szolo-utca-alkalmazott-rendorsegi-felugyelet-video-interju-ebx
Az MKT szerint a hatékony intézményi működés alapfeltétele a megfelelő számú, képzett gyermekvédelmi szakember – különösen pedagógusok, gyógypedagógusok és pszichológusok – alkalmazása, akik méltó munkafeltételek és versenyképes bérezés mellett képesek ellátni feladataikat. Úgy látják, a független kutatóintézetek, egyetemek kutatásai is hozzájárulhatnak a rendszerszintű intézményi problémák feltárásához és megoldásához, ezért „haladéktalanul lehetővé kell tenni, hogy a kutatók folytathassák a zárt intézetekkel kapcsolatos kutatásaikat”.
Állásfoglalásukat azzal zárják:
„Most valódi, szakmailag megalapozott megoldásokra és a gyerekek védelmére kellene összpontosítanunk társadalmi szinten, nem a konfliktus fokozására. Olyan kérdéseket kell feltennünk, hogy hogyan, miért jutott el ez a rendszer idáig, és mit kell tennünk – közösen, az érintett szakmák szintjén és össztársadalmilag – azért, hogy az okozott sebek begyógyuljanak, és a gyerekek érdekében megújulhasson a javítóintézetek működése.”
Ebben fel is ajánlják a szakértelmüket.
A Szőlő utcai botrányról szóló összes cikkünket és híradásunkat ide kattintva olvashatja el.
