„A javítóintézeti elhelyezés a büntető törvénykönyv által meghatározott intézkedés, amelynek elsődleges célja a fiatalkorú személyiségének fejlesztése, magatartásának korrigálása és társadalmi reintegrációja. A javítóintézetben nevelési program, oktatás, pszichológiai támogatás zajlik, így az intézet működése a gyermekvédelmi szabályozás logikájába kell, hogy illeszkedjen” – írja közleményében az Ügyvédkör nevű szakmai szervezet a kormány szerdai rendeletére utalva, amely értelmében rendészeti felügyelet alá vonták a Szőlő utcai botrányok miatt az ország összes javítóintézetét.
Az Ügyvédkör hangsúlyozza, hogy javítóintézetbe a bíróságok abban az esetben küldik a fiatalkorú bűnelkövetőket, „ha a büntetés kiszabásánál a nevelés, a személyiségfejlesztés és a társadalomba való visszavezetés esélye még fennáll. […] Ha azonban a cselekmény súlya vagy az elkövető magatartása már a büntetés-végrehajtást indokolja, a fiatalkorúak börtöne adja a keretet” – írják.
Az ügyvédeket tömörítő szervezet azon a szakmai állásponton van, hogy a javítóintézetek rendőrségi vezetés alá helyezése alapvetően félreviszi a jogintézmény eredeti célját, és súlyosan sérti a fiatalkorúakkal szembeni büntetőjogi és gyermekvédelmi elveket.
A döntés nemcsak szakmailag inkompatibilis, hanem jogilag is aggályos, mivel egy fiatalkorúakkal szemben való intézkedés végrehajtását rendészeti szerv alá vonni ellentétes a Btk. szabályaival, a Gyvt. gyermekvédelmi elveivel és az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével.
A bírókból álló Res Iudicata Egyesület is kiadott a témában egy különálló közleményt, hangsúlyozva a javítóintézet pedagógiai funkcióját, ahol szakképzett nevelőknek kellene fizikai és érzelmi biztonságot nyújtva segíteni az intézet lakóit abban, hogy bepótolják a kimaradt iskolai ismereteket, és csökkenjen a bűnelkövetés ismétlődésének esélye, ami végső soron a társadalom védelmét szolgálja.
A Szőlő utcai botrányról szóló összes cikkünket és híradásunkat ide kattintva olvashatja el.
Nyitókép: Cabrera Martin
