A Szőlő utcai ügy és általában a gyermekvédelem társadalmi megítélését kutatta a 21 Kutatóközpont Jámbor András országgyűlési képviselő megbízásából.
Az ügy kiemelkedően sokat szerepelt a sajtóban, és olyan emberek érdeklődését is felkeltette, akik a politikát nem követik napi szinten: a pártnélküliek kétharmada, a politikai iránt nem érdeklődők fele is hallott róla – állapították meg. A válaszadók jelentős többsége ráadásul magától is említette, ami azt jelenti, hogy tényleg sokan gondolkodtak a témán. Míg 2025. október elején, az ügy első felmerülése után spontán módon minden negyedik megkérdezett említette a gyermekvédelmet és a Szőlő utcai ügyet a hónap legfontosabb eseményeként, decemberben már minden harmadik megkérdezett.
Ki a hibás?
A kormány gyermekvédelmi intézkedéseivel mindössze 22 százalék elégedett, 52 százalék viszont elégedetlen, tehát társadalmi megítélés szempontjából nem számít sikeresnek a kormány ezen a területen. Még a saját támogatóinak is mindössze 64 százaléka elégedett, a pártnélkülieknek pedig mindössze 13 százaléka.
Azt is megkérdezték, hogy a kormány milyen mértékben hibáztatható azért, hogy Juhász Péter Pál és Kovács-Buna Károly volt intézményigazgatók hosszú éveken át vezethették az intézményt, erőszakos és abuzív fellépéseik ellenére. A válaszadók 23 százaléka gondolta, hogy ebben a kormány nem hibás, 49 százalékuk viszont felelősnek tartja a kormányt.
A szavazótáborok szerint bontás hasonló mintázatot mutat ebben a kérdésben is: az ellenzékiek szinte egy emberként hibáztatják a kormányt, de a fideszesek 12 százaléka is ezzel értett egyet, miközben 65 százalékuk nem látott kormányzati felelősséget. A pártnélküliek 29 százaléka hibáztatta a kormányt, 14 százaléka pedig nem. Összességében tehát ebben a kérdésben is a szokásos pártos arányokhoz képest rosszabb megítéléssel kénytelen szembenézni a kormány.
Ki mondjon le?
A Szőlő utcai ügyről értesülő 84 százaléknyi válaszadótól azt is megkérdezték, hogy a kormányból le kell-e mondani valakinek a történtek miatt.
Fülöp Attila gyermekvédelemért felelős államtitkár lemondását 53, Pintér Sándor Belügyminiszterét 49, Tuzson Bence igazságügyminiszterét 48, Orbán Viktorét pedig 40 százalék tartotta szükségesnek.
A kormánypárti válaszadók közt ez az arány jóval csekélyebb (16 százalékuk szerint le kellene mondania Fülöp Attilának, 13 százalékuk szerint Pintérnek, 9 százalékuk szerint Tuzson Bencének, míg Orbán lemondását 1 százalékuk szorgalmazta.
A kutatóközpont szerint így látható, hogy az ügy körüli felháborodás széles körű, és nem kizárólag ellenzéki szavazókra korlátozódik.
Börtönben sem elfogadható ez a bánásmód
A videófelvételek nyilvánosságra hozatala utáni napokban a kormányzati kommunikáció azzal érvelt, hogy büntetett előéletűek vannak itt, ami egy „börtön”, ezzel próbálták más megvilágításba helyezni az intézményvezetők erőszakos fellépését. A kutatás szerint ez a megközelítés mindössze 9 százalék véleményével találkozhatott, 66 százalék viszont minden körülmények között elfogadhatatlannak tartja az erőszakot (a kormánypártiak 50 százaléka is így nyilatkozott).
Az ügyről értesült kormánypártiak 8 százaléka válaszolta azt, hogy ez az ügy elbizonytalanította a pártpreferenciájában (ez az összes kormánypárti szavazó 6 százaléka), a többi fideszes változatlan – vagy akár növekvő – szimpátiával tekint ezután is a pártjára.
