A kamara szerint a rendelet közvetlen beavatkozást jelent a bíróságok független ítélkezési tevékenységébe. A Magyar Bírói Egyesület pedig az alaptörvényből tartott korrepetálást.
A magyar kormány rendelete, mely arra utasítja a bíróságokat, hogy szüntessék meg a szolidaritási hozzájárulás miatt indított pereket, „sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét, a jogbiztonság elvét, a joghoz való hozzáférés elvét, a jogorvoslathoz való jogot, a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát” – figyelmeztetett csütörtök esti közleményében a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK).
A kedd esti Magyar Közlönyben megjelent háborús veszélyhelyzeti rendelet az önkormányzatok által kötelezően fizetendő szolidaritási hozzájárulás miatt született, melyben már évek óta folyik a per a főváros és az Államkincstár között. Ennek tett most pontot a végére az egyébként alperes kormány, amely az Alkotmánybíróság múlt heti végzésére hivatkozva lényegében azt mondta ki, hogy a szolidaritási hozzájárulás ellen az önkormányzatokat nem illeti meg jogvédelem.
Veszélyhelyzeti rendeletbe bújtatva fogott újabb jogállami mélyrepülésbe a kormány, amely egy visszamenőleges hatályú rendelettel szünteti meg a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket. Szakértők szerint a döntés olyan szinten Alaptörvény-ellenes, hogy még a jelenlegi Alkotmánybíróságnak is nehéz lesz kimondania az ellenkezőjét.
A rendeletnek eddig ellenállnak a bíróságok. A Szigetszentmiklós szolidaritási adója ügyében indított perét nem szüntette meg a Budapest Környéki Törvényszék, valamint a budapesti önkormányzat perében illetékes Fővárosi Törvényszék is megtartja a következő tárgyalást. Az eljáró bíró erről szóló végzésében szintén kiemeli, hogy „a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni.”
A rendeletet gyakorlatilag a teljes jogász szakma elítélte, ehhez csatlakozott a Magyar Ügyvédi Kamara is, mely hangsúlyozta, hogy határozottan kiáll az igazságszolgáltatás, mint hatalmi ág függetlensége mellett, és fontosnak tartja a megszólalást minden olyan esetben, amikor a bírói függetlenség és az ügyfelek alapvető jogai sérülnek.
A MÜK szerint a rendelet közvetlen beavatkozást jelent a bíróságok független ítélkezési tevékenységébe, hiszen „folyamatban lévő ügyek érdemi elbírálására vonatkozó direkt utasítást tartalmaz”. A jogalkotó konkrét ügyekre szabott jogalkotással az ügy mikénti eldöntésére utasítást azonban az eljáró bíróságnak nem adhat.
„Ha így tesz, ezzel az Alaptörvényben és Magyarország által vállalt nemzetközi egyezményekben garantált bírói függetlenséget és a hatalmi ágak elválasztásának jogállami alapértékét sérti”.
A kamara arra is felhívta a figyelmet, a jogalkotás során minden jogosult tartózkodjon a fenti elveket sértő normák meghozatalától.
Nem maradt csendben a Magyar Bírói Egyesület sem, mely a Facebookon egy mondatban adott jogi gyorstalpalót arról, mit is mond ki Magyarország alaptörvénye a hatalom megosztásának elvétől.
A miniszterelnök a házbizottság összehívását, és a fideszes képviselő „súlyos, arányos megbüntetését” kérte.
