Maurer Dóra 1937. június 11-én született Budapesten. Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő-, majd képgrafika szakán végezte, diplomáját 1961-ben szerezte meg. Már a pályakezdés éveiben bekapcsolódott a hazai művészeti életbe, és hamar megjelent nemzetközi kiállításokon is. Korai ismertségét az 1960-as évek közepén készült rézkarcsorozatai alapozták meg – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján. Maurer Dórával a HVG 2020-ban készített portréinterjút.
https://hvg.hu/360/202004_maurer_dora
1967-ben ösztöndíjjal Bécsbe került, ahol megismerkedett, majd házasságot kötött Gáyor Tibor képzőművésszel. A hatvanas évek végétől figyelme egyre inkább a mozgás, az eltolódás, az ismétlés és a rendszerek vizsgálata felé fordult. Nemcsak alkotóként volt jelen: kiállításokat szervezett, fordított, írt, közösségeket épített. Tanárként generációk gondolkodására hatott, interdiszciplináris szemléletet képviselve a művészetben.
1990-től a Képzőművészeti Főiskola docense, 2003 óta egyetemi tanára, 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjas volt. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia levelező, 1998 óta rendes tagja, 2017-től az Akadémia elnöke. Munkáit bemutatták egyebek között Grazban, Utrechtben, Zágrábban, Bécsben, Stockholmban, Pozsonyban, Nürnbergben, Stuttgartban, Londonban, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban, Budapesten az Ernst Múzeumban és a Ludwig Múzeumban.
Nemzetközi súlyát jelzi, hogy művei a világ legjelentősebb közgyűjteményeibe kerültek, és számos rangos intézmény rendezett számára kiállítást. Ennek szimbolikus csúcspontja volt a londoni Tate Modern nagyszabású retrospektív bemutatója 2019–2020-ban – írja az MTA.
