Elutasította az Országgyűlés a szkíták honos népcsoporttá nyilvánításáról szóló javaslatot – nem először, és a várhatóan aligha utoljára. A népszámláláson magát szkítának valló 2439 ember egyike, Pócs Alfréd koronavírus-tagadó orvos ugyanis 2023-ban és 2025-ben is próbálkozott ezzel, érvényt szerezve a „a szittya erkölcsiségnek”, ám a parlament mindig elutasítja a nemzetiségi státuszt, mert
a MTA szakvéleménye szerint a szkíták kétezer éve kihaltak, így nem lehet elismerni őket ma is élő, saját hagyományait és nyelvét őrző honos nemzetiségként.
Így tett a parlamenti többség ezúttal is, mert az előterjesztéshez csatolt MTA-vélemény sem változott. A nemzetiségként történő elismerés nemcsak erkölcsi győzelem lenne amúgy a mai hagyományőrzőknek. Ha ugyanis a szkíták – a cigányokhoz, németekhez hasonlóan – elismert hazai kisebbség lennének, akkor a választáson nemzetiségi listát is állíthatnának, és megpróbálhatnának képviselőt küldeni az Országgyűlésbe.
Pócs Alfréd
YouTube/Attila Heffner
A nemzetiségként elismerés hosszadalmas, de – némi türelmi idő letelte után – akárhányszor megismételhető eljárás. Ehhez először is össze kell gyűjteni legalább ezer, magát az adott nemzetiséghez tartozónak valló magyar állampolgár aláírását, ezt be kell adni a választási szervhez, amely ellenőrzi a szignók hitelességét. Ezután kell beszerezni az MTA állásfoglalását, és csak ezután dönthet a hivatalos elismeréséről az Országgyűlés.
A korábbi alkalmakhoz képest az MTA állásfoglalása nem változott: álláspontja szerint a szkíta népcsoport honos népcsoporttá nyilvánításához szükséges törvényi feltételek nem állnak fenn. Erre tekintettel az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy a szkíta népcsoport Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítására irányuló kezdeményezést ne támogassa – a törvényhozás nem is tette.
(Nyitóképünk illusztráció. Fotó: MTI / Ujvári Sándor)
