A Medián felmérése alapján a magyar társadalom a legkevésbé a politikusokban és a köztársasági elnök intézményében bízik, a papok, az újságírók és az Alkotmánybíróság a középmezőnyben van, de ki áll az élen, akiben a legjobban megbíznak?
A magyar társadalom továbbra is a tudósokban és a Magyar Tudományos Akadémiában (MTA) bízik a leginkább – derül ki az MTA megbízásából, a Medián által készített felmérésből. Az akadémia emlékezetetett, legutóbb 2021-ben volt ilyen mérés, akkor is az MTA végzett az első helyen, és most is az elsők lettek, némileg javítva is, 3,9-es pontszámmal az ötfokozatú skálán, ahol az 5 a „teljes mértékben megbízik”-et jelöli.
A felmérés szerint a válaszolók 64 százaléka bízik az Akadémiában, és mindössze 8 százaléka nem bízik benne. Hármas érték feletti, azaz inkább pozitív a megítélése az MTA-n kívül a Magyar Művészeti Akadémiának és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. A válaszadók 69 százaléka minősítette az ország számára nélkülözhetetlennek az MTA működését, és 60 százaléka gondolta úgy, hogy az intézmény nyitott a külvilág felé.
A Medián-mérésből kiderül az is, hogy az intézményeket tekintve közepesnél, 3-asnál rosszabb értéket „osztályzatot” kapott az Alkotmánybíróság (2,9), az Állami Számvevőszék (2,8) és a Magyar Nemzeti Bank (2,6). A lista legvégén, a legrosszabb eredményt elérve a köztársasági elnök intézménye áll: a Sándor-palota 2,5-ös értéke azt jelzi, hogy az emberek alig bíznak meg az államfői intézményben Magyarországon.
Tárgyi tudás, az új technológiák alkalmazása, kritikai gondolkodás nélkül nincs kreatív értelmiség, saját gondolatok, vélemény nélkül az emberek teljesen kiszolgáltatottakká, manipulálhatókká válnak – állítja az MTA elnöke. Freund Tamással az AI „humanizálásáról”, a tudományos pálya presztízséről, az Erasmus- és Horizont-programok befagyásának következményeiről is beszélgettünk.
A Medián felmérése nemcsak az intézményekre, hanem foglalkozásokra is külön rákérdezett. Az egyes foglalkozásokba vetett bizalom mértékét szintén 1-5 skálán kellett megjelölni a válaszadóknak, és itt is a tudósok győztek, csakúgy, mint a 2021-es mérésénél. A tudósokba vetett társadalmi bizalom 4,2-es értéke a legjobb a listán – az 5-ös érték itt is azt jelzi, hogy „teljes mértékben” megbíznak a foglalkozást betöltőben.
Ezen a listán a tudósok mögött másodikak az orvosok (3,8), őket a bírák követik 3,1-es értékkel. A közepesnél már rosszabbra értékelték a válaszadók a papokat és lelkészeket (2,9), és az újságírókat (2,7).
A bankárok az utolsó előttiek a sorban, vagyis a második legkisebb a bizalmi indexük, ami 2,6. Náluk is rosszabb értékkel, 2,3-as osztályzattal az emberek a legkevésbé a politikusokban bíznak.
Középvezetőnek, de még hivatalnoknak is jobb lenni, mint kutatónak a HUN-REN-ben. A kutatói átlagbér csak bruttó 800 ezer forint, a két felső vezető bére viszont másfél év alatt több mint duplájára nőtt, és egyenként eléri a bruttó 9,4 milliót. A HVG birtokába jutott belső feljegyzés szerint 2025-ben hiába lett több pénze a természettudományi kutatóközpontnak, égetően fontos fejlesztésekre nem jutott.
Nyitóképünkön az MTA épülete. Fotó: Fazekas István
Elemzőket kérdeztünk arról, milyenek az esélyek, hogy hosszabb távon is visszafogott maradjon az áremelkedés.
