Freund Tamás MTA-elnök: „Sokat mond el egy nemzetről, mekkora hangsúlyt helyez az oktatás fejlesztésére”

Tárgyi tudás, az új technológiák alkalmazása, kritikai gondolkodás nélkül nincs kreatív értelmiség, saját gondolatok, vélemény nélkül az emberek teljesen kiszolgáltatottakká, manipulálhatókká válnak – állítja az MTA elnöke. Freund Tamással az AI „humanizálásáról”, a tudományos pálya presztízséről, az Erasmus- és Horizont-programok befagyásának következményeiről is beszélgettünk.

HVG: Egészen más volt a tudás 200 éve, az MTA alapítása korában, de még pár évtizede is, mint ma. Az ismeretek mennyisége elképesztő mértékben megnőtt, és egyik percről a másikra növekszik. Meg lehet fogalmazni, mit is jelent ma a tudás?

F. T.: 200 évvel ezelőtt a tudás valóban egészen mást jelentett, kevesek privilégiuma volt. A világ rengeteget változott azóta. Ha valakiben él a tudásvágy, akkor elméletben ma szinte korlátlan lehetőségek előtt áll. A gyakorlatban azonban a mai információáradatban rendkívüli kihívás az értékes ismereteket, a tudást elválasztani a felesleges, sőt sokszor egyenesen káros áltudománytól, vagy az információs zajtól, amely meggátolja az elmélyedést. Mind a szelektálást, mind az elmélyülést tanulni kell, mert ezek nélkül saját kreatív gondolat csak elvétve születik. Fontosnak tartom azt is megjegyezni, hogy a világról, a társadalomról, az emberről meglévő tudásunk mindig a tudomány aktuális eredményein alapul, de a tudomány folyamatosan fejlődik, így idővel egyes elméleteket újabbak válthatnak fel, ami természetes folyamat. Sokan mondják, hogy a világháló és a mesterséges intelligencia korában nincs már szükség konkrét ismeretanyagra, hiszen úgyis minden információ másodpercek alatt elérhető. Ezzel szemben

én azt állítom, hogy akinek nincs a fejében tárgyi tudás, annak nincs mihez viszonyítania, nincs lehetősége saját gondolatainak, saját véleményének megfogalmazására. Ezáltal végül teljesen kiszolgáltatottá, manipulálhatóvá válik.

Ugyanakkor az emberi agy egyedülálló módon képes látszólag össze nem tartozó ismeretanyagok összekapcsolására, amiből eredeti, újszerű konklúziókat vonhat le. Ehhez azonban az kell, hogy ezek az ismeretek el legyenek tárolva az agyában, méghozzá megfelelő érzelmi súlyokkal társítva, hiszen a szintézis csak ezekből táplálkozhat. Akármennyire fejlődnek is a gépi, mesterséges alapú rendszerek, a kritikus alkalmazás felelőssége és feladata, a „humanizálás” a döntéshozó ember vállán marad.

A HVG Diploma 2026 kiadványban sok összetett és részrangsor is böngészhető különféle összevetésekben, a karok rangsorai mellett a különféle képzésterületek toplistáit is olvashatják. A magazinban interjúk olvasható különböző tudományterületek egyetemi vezetőivel, illetve egyéb hasznos információkat találhatnak az olvasók a felvételi döntésekhez.

A kiadvány itt rendelhető meg. A magazin sok cikkét és részletes rangsorait a hvg360-on és az Eduline-on is olvashatják. Az új és a tavalyi Diploma-kiadvány cikkei is elérhetők itt.

A HVG nemrég megjelent, illetve korábbi középiskolai rangsorairól pedig itt olvashat.

HVG: A tudás változásával a tudásátadás is megváltozott. Már rég nem csak az iskolarendszer ennek a kizárólagos terepe. Ráadásul sok fiatalt nehéz is meggyőzni, hogy a tanulás biztosan garantálja az előrejutást, hiszen sok ellenpéldával találkoznak. Mennyire inflálódott az iskolák, egyetemek és a tudás szerepe?

Hozzászólások