A megkérdezettek 54 százaléka nemmel felelt arra a kérdésre, hogy háborúba lépne-e az ország, amennyiben Magyar Péter venné át a kormányrudat – derült ki a 21 Kutatóközpont felméréséből, amelyet a 24.hu megbízásából készített. A felmérés szerint csak a válaszadók 25 százaléka gondolta valódinak a háborús fenyegetést, 21 százalékuknak pedig nem volt véleménye, vagy nem akarta azt megosztani.
Miközben szinte a teljes tábor visszautasítja ezt, addig a fideszesek kétharmada tart tőle, hogy egy kormányváltás háborúba lökné az országot, csak 7 százalékuk utasította el élből ezt a felvetést, 27 százalékuk pedig nem tudott válaszolni a kérdésre.
A kormány 2022 és 2024 után immár harmadszor nevezi meg a választás tétjeként, hogy háborúba sodródik-e az ország, a Fidesz támogatói azonban egyedül vannak a félelmükkel: nemcsak a tiszások, de a pártnélküliek és a többi párt támogatói sem tartják reális fenyegetésnek, hogy egy kormányváltással az ország belépne a háborúba: csak 13, illetve 26 százalékuk gondolja, hogy így történne. Az azonban nem világos, hogy a pártnélküliek között célba érhet-e még a Fidesz háborúval hiszterizáló kampányüzenete, mert körükben szokatlanul sokan, a válaszadók 42 százaléka volt bizonytalan a kérdésben.
Életkorra, lakóhelyre és végzettségre bontva ugyanaz a minta rajzolódik ki, mint amit a pártok támogatottságában láthatunk: minél idősebb, minél kisebb településen él, és minél képzetlenebb valaki, annál valószínűbb, hogy elhiszi a háborús fenyegetést, de a legtöbb választói csoportban többségben vannak azok, akik nem tartják azt reálisnak.
A felmérésben rákérdeztek arra is, hogy a háború sújtotta Ukrajna támogatásának mely formáját tartják elfogadhatónak a magyarok. A válaszadók 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pénzügyi és humanitárius eszközökkel kellene segítenünk az ukránok honvédő háborúját, de majdnem ugyanekkora hányad, 42 százalék szerint semmilyen módon nem kell támogatni őket. A megkérdezettek 16 százaléka gondolta, hogy fegyverekkel is támogatni kéne a harcokat, katonákat pedig 3 százalék küldene.
Nem meglepő módon a legnagyobb arányban a kormánypárt hívei tagadnának meg mindenfajta segítséget az ukránoktól: 70 százalékuk semmit sem adna nekik, 19 százalékuk a pénzügyi, humanitárius eszközökre korlátozná a támogatást. A tiszásoknál fordított a helyzet: 78 százalékuk támogatná pénzügyi, humanitárius eszközökkel az ukránokat, 34 százalékuk fegyvereket is (több lehetőséget is lehetett választani), 6 százalékuk katonákat is küldene, és csak 12 százalékuk engedné el teljesen az ukránok kezét.
Amennyiben életkorra, lakóhelyre és végzettségre bontva vizsgáljuk meg a válaszokat, azt látjuk, hogy a fiatal, fővárosi, diplomás szavazók a leginkább ukránpártiak, azonban az összes társadalmi csoportban stabilan alacsony a támogatása annak, hogy katonákat küldjünk a háborúba. Összességében ennél a kérdésnél is elmondható, hogy minél alacsonyabb végzettségű, minél idősebb, és minél kisebb településen él valaki, annál valószínűbb, hogy ukránellenes.
Nyitókép: HVG / Cabrera Martin
