Két nappal a választások után a Magyar Honvédség elkezdte visszavonni a katonákat a – kormányzati narratíva szerint ukrán támadás veszélye miatt – védelemre kijelölt kritikus létesítményekből – tudta meg a 444. Az információt megerősítette számukra a Honvédelmi Minisztérium is, amely válaszában azt közölte:
A Magyar Honvédség megkezdte a magyarországi infrastruktúrák és energialétesítmények megerősítése, illetve az őrzés-védelem fokozása kapcsán bevont állomány létszámának racionalizálását.
A szervezet bizonyos helyeken befejezte az őrzési feladatot, csupán néhány létesítménynél maradtak katonák, ugyanis a kritikus létesítményeket üzemeltető cégek időközben áttekintették és felülvizsgálták saját biztonsági intézkedéseiket, eljárásaikat, és saját erőből fokozták őrzés-védelmüket.
A feladatba eddig 600 főt vont be a honvédség, akik 75 stratégiai pontot őriztek. A kritikus energetikai infrastruktúrák mellett később – a csehországi terrortámadás okozta tűzeset miatt – a hadiipari létesítményekre is kiterjesztették a fokozott védelmet.
A választás előtt másfél hónappal Orbán Viktor a nemzetbiztonsági szolgálatok jelentései alapján – konkrétumok, az információk forrásának és megbízhatóságának említése nélkül – bejelentette, hogy az ukránok az olajblokád után „további akciókra készülnek, hogy megzavarják a magyar energiarendszer működését”.
https://hvg.hu/itthon/20260225_orban-viktor-ukran-akciok-sejtes-kritikus-infrastruktura-vedelem
A feladat később a Török Áramlat védelmével egészült ki, ahol egy állítólagos szabotázsakció történt, de a helyszínen járó HVG nem találta jeleit a kormány által hangoztatott terrornak és pániknak. A Medián HVG-ben publikált kutatása szerint a magyarok több mint háromötöde úgy vélte: megtévesztő akció keretében helyeztek el robbanószert a Török Áramlat gázvezetéknél, a szerb–magyar határ közelében. Még a Fidesz-szavazóknak is csak 59 százaléka hitte el a fideszes narratívát az állítólagos ukrán hátterű akcióról.
A magyar kritikus infrastruktúrát fenyegető ukrán veszéllyel való pánikkeltésnek – még ha lehetett is volna szakmai alapja – alapvetően a kezdetektől kampányfogás szaga volt. Mint a HVG korábbi cikke kifejti, Magyarország nem aktiválta a NATO 4. cikkelyét, a drónvédelem pedig nem is a honvédség, hanem a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat feladata.
https://hvg.hu/itthon/20260411_kritikus-infrastruktura-vedelme-kampany-vedekezes
