A kritikus energetikai infrastruktúrának már 75 stratégiai pontját őrzi a Magyar Honvédség azóta, hogy a kormány állítólagos ukrán fenyegetésekre hivatkozva elrendelte, majd a szerbiai bombariasztás nyomán kiterjesztette a fokozott védelmet. A Fidesz-kampánynak azóta is meghatározó eleme az energetikai infrastruktúra fenyegetettsége, a katonai védelem szükségessége. Annak ellenére is, hogy a Medián HVG-ben publikált kutatása szerint a magyarok több mint háromötöde úgy véli: megtévesztő akció keretében helyeztek el robbanószert a Török Áramlat gázvezetéknél, a szerb-magyar határ közelében. Még a Fidesz-szavazóknak is csak 59 százaléka hiszi el a kormányzati narratívát az állítólag ukrán hátterű akcióról.
https://hvg.hu/itthon/20260406_megneztuk-a-meghiusult-terrortamadas-vajdasagi-helyszinet-videoriport
Nemcsak a lakosság, a védelmi szakma is erős fenntartásokkal figyeli a kormányzati látványintézkedéseket. Forrásaink arra hívták fel a figyelmet: az, hogy katonákat vezényelték ki a létesítményekhez, arra utal, hogy nyílt fizikai támadásra számítanak. Erre képes is lenne Ukrajna, hiszen a világ legtávolabbi pontjain, például Afrikában is le tudnak csapni az orosz érdekeltségekre, viszont Magyarországot egy ilyentől óvja az EU és a NATO kollektív védelemre vonatkozó garanciája. A magyar kormány azonban nem aktiválta a NATO ilyen eshetőségekre vonatkozó négyes cikkét.
Ráadásul valószínűbb fenyegetésnek tűnik egy fedett művelet, vagy dróntámadás. Ennek a kezelése viszont – akár ukrán, akár hamis zászlós orosz, akár terrorista jellegű fenyegetésről van szó – elsősorban nem a honvédség feladata.
Mint arra a HVG honvédségi forrásai felhívták a figyelmet, a pilóta nélküli légi járművek elleni védelmet és koordinációt a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) hatáskörébe utalja a vonatkozó kormányrendelet. A honvédség ugyan rendelkezik a drónvédelemhez szükséges elektronikai harcászati eszközökkel, azonban – a HVG egy forrása szerint – ezek károsíthatják, járulékos veszteséget okozhatnak a közeli civil kommunikációs infrastruktúrában, hiszen nem ilyen alkalmazásra lettek kifejlesztve – ellentétben a polgári nemzetbiztonsági szolgálat megoldásaival.
A HVG úgy értesült, a szervezeteken belül sem értik, hogy ha a terület jogszabály és technológiai értelemben sem a honvédség feladata, miért a karabélyos katonákat küldték ki őrző-védő feladatok ellátására.
Ahogy az sem világos, miért Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert jelölték ki a Pintér Sándor belügyminiszterből, Lantos Csaba energiaügyi miniszterből, Rogán Antalból, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterből és Biró Marcellből, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadójából álló kormányzati koordinációs testület élére, hiszen nem rendelkezik autoritással az NBSZ felett.
Katonák a Hexum Földgáz Zrt. stratégiai gáztározóinál
Veres Viktor
Ami ennél is súlyosabb problémára utal, hogy a kritikus infrastruktúra védelme már alapból – hát még a jelenlegi különleges jogrendi helyzetben – kiemelt nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt tartozik. Ráadásul a 2021-es védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény eleve drónvédelmi kötelezettséget – eszköztelepítést és üzemeltetést – ír elő a kijelölt szervnek, gazdasági társaságnak, illetve meghatározott létesítményének, ezt a feladatot pedig az NBSZ koordinálja.
Ha a kormányzat csak most, négy évvel az ukrajnai háború kitörése után kezdi el félteni a kritikus infrastruktúrát, akkor aggasztó, hogy korábban a létesítményeket nem ruházták fel a szükséges védelemmel.
Az, hogy mégis a honvédség került a művelet központjába, a HVG egy forrása szerint eszkalációs veszélyeket is hordoz, hiszen a sokkal diszkrétebb nemzetbiztonsági vonulatról katonai irányba tolja a műveletek jellegét.
A honvédség bevetésének viszont van egy pozitív vonzata is a kormány számára: jól néz ki, hogy marcona terepruhás katonák védik az ország szuverenitását. Információink szerint a honvédség vezetése kérte a tárcát és a kormányzatot, hogy a műveleti biztonság érdekében a lehető legkisebb mértékű kommunikáció történjen a konkrét feladat-végrehajtásról és a helyszínekről, amit láthatóan nem fogadtak meg. Sőt még tudták is fokozni a kockázatokat.
A paksi helyszínbejárás után például rövid ideig olyan képeket tettek közzé az erőműről, amelyeket biztonsági okokból nem lett volna szabad. A politikusok stábja olyan hibát is vétett, hogy a helyszínen jelen lévő katonáknak egyenruháján több esetben látszódik a rendfokozatjelző és név, amit valódi műveleti területen semmilyen körülmények között nem tennének közszemlére – annál inkább kampányfogásoknál.
Nyitókép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Paksi Atomerőműnél Fotó: MTI / Kacsúr Tamás
