Kérdés, mi lesz a magyar vétóval az ukrán hitel ügyében.
Nem vesz részt az április 23-án kezdődő ciprusi EU-csúcson Orbán Viktor – értesült uniós forrásokból a Politico brüsszeli szerkesztősége. A portál emlékeztet: a szabályok lehetővé teszik, hogy egy állam- vagy kormányfőt az Európai Tanácsban egy másik tagállami vezető helyettesítsen, Magyarország esetében ez például Robert Fico szlovák miniszterelnök lehet.
A március végén Brüsszelben rendezett rendes és hivatalos csúcs után a ciprusi fővárosban és Ayia Napa üdülőhelyen rendezendő találkozó informális, vagyis elvben döntéshozatal nem várható. Márciusban azonban a magyar miniszterelnök blokkolta az uniós döntést a 90 milliárd eurós ukrán hitel ügyében, így a várakozás az volt, hogy Cipruson lehet lezárni a kérdést, annál is inkább, mivel korábban Kijev azt ígérte, április végéig helyreállítják és megnyitják a Barátság kőolajvezetéket, amit Orbán a támogatás feltételéül szabott.
A döntés azonban jó eséllyel nem ehhez köthető, hanem ahhoz, hogy a magyar kormánypárt súlyos vereséget szenvedett a vasárnap tartott parlamenti választáson. Az egyelőre nem világos, hogy eláll-e Orbán a vétótól, utódja, Magyar Péter ugyanakkor hétfői sajtótájékoztatóján jelezte: a maga részéről nem látja akadályát a jóváhagyásnak, mivel a tavaly decemberi döntés alapján Magyarország kimaradhat a hitelnyújtásból.
A csütörtöki EU-csúcs bizonyította, hogy ha kell, Orbán Viktor nélkül is lehet olyan döntéseket hozni, amelyek kapcsán korábban az Unió ragaszkodott az egyhangúsághoz. Míg a kreatív megoldás két évvel ezelőtt a „kávézni kiküldés” volt, mára már létező uniós jogszabályok terelgetik a magyar kormányfőt. Aki természetesen ezt sikerként éli meg, és 400 milliárdos sikertörténetről beszél. De honnan is ismerős ez az összeg? Az Eurológus elemzése.
Nyitókép: HVG / Reviczky Zsolt
