Hatalmas blöffel indította a csütörtöki uniós csúcsot Orbán Viktor, de mentségére – és nem előnyére – legyen mondva, a későbbiekben is szigorúan ragaszkodott a saját olvasatához. A magyar miniszterelnök szerdán közölte, hogy a csütörtöki állam- és kormányfői találkozó napirendjéről lekerült a befagyasztott orosz állami vagyon ügye, vagyis annak a terhére nem fognak Ukrajnának hitelt adni.
Orbán szerint nem volt napirenden, mégis hat órát vitatkoztak róla az állam- és kormányfők. Bár sokat beszélt róla, ebben nem volt szerepe a magyar kormányfőnek, itt a belga miniszterelnök vitte el a show-t. Erősen kérdéses, hogy Bart De Wever erre a népszerűségre vágyott volna, ahhoz viszont nem járult hozzá, hogy a belga alapkezelőnél őrzött, 185 milliárd euró értékű orosz vagyon fedezetként szolgáljon az ukrán hitelhez.
A hetek óta a színfalak mögött tartó vitában Belgium igyekezett garanciákat begyűjteni arra az esetre, ha végül ezt a pénzt nekik kellene visszafizetniük. Szerették volna elérni, hogy ne egyedül rájuk háruljon ez a teher, s erre nézve voltak is javaslatok a tagállamok és az Európai Bizottság részéről. Végül ott dőlt el a kérdés, hogy éjjel a belgák azzal álltak elő: kapjanak korlátlan fedezetre ígéretet a tagállamoktól, akik azonban biankó csekket nem akartak aláírni. A nyomás nem csak a tárgyalóteremben volt érzékelhető.
Az elmúlt napokban Belgium felé, sőt kifejezetten a vagyont kezelő Euroclear vállalat vezetői felé is orosz fenyegetések jutottak el, sajtóinformációk szerint az orosz katonai hírszerző szolgálat (GRU) összehangolt akciójának eredményeként.
Megegyezés híján ezt a változatot félretették – nem véletlen a megfogalmazás. Vlagyimir Putyin orosz elnök célt ért, és hasonlóan örül ennek Orbán Viktor is, akit Európa-szerte politikusok, elemzők és újságírók is Putyin embereként szoktak azonosítani.
A megoldás egy közös uniós hitelfelvétel lett, 90 milliárd euró értékben, amelynek törlesztéséből kimarad Magyarország, Csehország és Szlovákia. A konstrukció szerint ezt a pénzt az EU a tőkepiacokról veszi fel, átadja Ukrajnának, akiknek csak akkor kell visszafizetniük, ha az oroszok jóvátételt fizetnek. Ha ez nem történik meg, akkor a tagállamoknak kell megadniuk a tartozást, várhatóan 20-30 év alatt. De a befagyasztott orosz vagyon ügye és felhasználása továbbra is napirenden maradt.
Az EU-csúcson Orbán már nem tudott azzal érvelni, hogy ez a téma nem téma, mivel tulajdonképpen mindenki erről beszélt.
