Új, rugalmas „alaptantervet”, széles társadalmi egyeztetést, 21. századi oktatást ígér a leendő gyermek- és oktatásügyi miniszter, Lannert Judit. „1990 óta foglalkozik oktatáskutatással, az Országos Közoktatási Intézet (majd a későbbi Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) tudományos főmunkatársa, később kutatási igazgatója, majd tudományos főigazgató-helyettes. Egyik elindítója volt az Országos Közoktatási Intézet szakmai műhelyében készült Jelentés a magyar közoktatásról-sorozatnak. A hazai oktatási egyenlőtlenségek, az iskolarendszer teljesítménye és a pedagóguspolitika kérdéseinek ismert elemzője” – írta posztjában Magyar Péter a közgazdász és szociálpolitikus végzettségű Lannertről, aki szociológiából PhD-fokozattal is rendelkezik.
Magyar Péter egyórás beszélgetést tett közzé a leendő miniszterrel. Kiderült: kifejezetten Lannert kérése volt, hogy a minisztérium nevében szerepeljen a gyermek szó, hiszen rendkívül fontosnak tartja a bölcsődék, óvodák szerepét a gyermekek fejlődésében, úgy véli, az ágazatok együttműködésére van szükség.
Hangsúlyozta: annál hatékonyabb az oktatás, minél kevésbé határozza meg a gyermekek teljesítményét az, hogy hová születtek. Az elitképzést ékkőnek nevezte, amire szintén szükség van, de a valódi társadalmi mobilitás érdekében szemléletváltásra van szükség. Az igazán jól működő rendszerek az alul lévőket is fel tudják húzni – mondta Lannert.
Most nem látjuk pontosan, mi a helyzet, kell egy nagy átvilágítás – véli a leendő miniszter, aki szerint fontos a visszacsatolás, az adatvezérelt oktatáspolitika, ugyanakkor kijelentette, az intézményeket érdemes értékelni, nem arra kell használni az adatokat, hogy egyénileg értékeljék a pedagógusokat. A pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét (TÉR) és a gyerekekre zúduló „méréscunamit” megszüntetné. A szabad tankönyvválasztás visszaállítása az első intézkedések között lesz, a hosszabb távú stratégiát széles körű véleményezésre bocsátják majd.
Az iskolák gúzsba kötve táncolnak
– mondta Lannert, aki egységes alaptanterv helyett inkább elveket és mintákat adna, nagyobb önállóságot biztosítva a pedagógusoknak.
A beszélgetés során Magyar és Lannert kitért a pedagógusok munkáját segítő szakemberek helyzetének javítására, szóba került például a gyermekpszichológusok és -pszichiáterek alacsony száma is. A tanárképzés szemléleti megújítását, az egyénre szabott tanulási utak támogatását, a magyar közétkeztetés minőségének javítását ígérték. Hangsúlyozták: a XXI. századi oktatással nem fér össze, hogy ennyi órájuk van a gyerekeknek. Céljuk, hogy a tanulókat felkészítsék az egész életen át tartó tanulásra, a mesterséges intelligencia jelentette veszélyekre és lehetőségekre, pénzügyi, jogi tudatosságra neveljék a diákokat.
https://hvg.hu/itthon/20260424_lannert-judit-oktatasugyi-minszterorban-balazs
