Alkotmánybíróság: egy hírportálnak joga van megfigyelőket küldeni a külképviseleti szavazáshoz

Nem sokkal az április 12-i választások előtt derült ki, hogy a Tisza Párt csak 22 külképviseleten tudott választási megfigyelőt bejegyeztetni, 104 helyen viszont nem, mert nem megfelelő adatokat közöltek, és pótlásra nem volt lehetőség. Erre a Békés Gáspár ifjúságpolitikai aktivista által alapított Millenna hírportál úgy reagált, hogy mivel a sajtó képviselői ott lehetnek urnazárásig, újságíróként is lehet delegálni képviselőket a szavazóhelyiségekbe, hogy dokumentálják és ellenőrizzék az urnazárást. Ezután a szerkesztőség a jelentkezőkkel megbízási szerződést kötött, és beszámolók készítésére kérte fel őket azzal, hogy a MÚOSZ etikai kódexe szerint kötelesek eljárni.

Egy választópolgár azonban panaszt tett emiatt. Szerinte ez az eljárás sértette a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, mert megtévesztő módon kívánta felhasználni a sajtó belépési jogosultságát a szavazóhelyiségekbe. A Nemzeti Választási Bizottság ennek az álláspontnak adott igazat, amikor kimondta: a média azért lehet ott, hogy a választópolgárok transzparens módon követhessék, hogy a szavazóhelyiségben a jogszabályoknak megfelelően zajlik az eljárás. A külképviseleti választási megfigyelők működésének célja viszont a külképviseleti szavazás figyelemmel kísérése, hogy a jelölő szervezetek, illetve független jelöltek meggyőződhessenek az eljárás szabályosságáról, illetve szabálytalanság esetén jogorvoslattal élhessenek. Ez két különböző feladat - érveltek, amivel később egyetértett a Kúria is, amelyhez az ügy eljutott. Vagyis a bírák szerint a Millenna a sajtó képviselőinek belépési jogát megtévesztően, nem a jogalkotói célnak megfelelően, nem rendeltetésszerűen kívánta igénybe venni, ráadásul nem is csak igazi sajtómunkatársak számára. Ezért az elmarasztalást jogszerűnek ítélte.

A hírportál ezután fordult az Alkotmánybírósághoz. Az ítéletet közvetett cenzúrának nevezték, hangsúlyozva, hogy civilek is lehetnek sajtótudósítók. A sajtó információhoz való hozzáférése és annak a választókhoz való eljuttatása pedig hozzájárul a választások tisztaságának felügyeletéhez. Ez nem helyettesíti ugyan a megfigyelői jogintézményt, de a kettő között nincs éles különbség, ami merev szétválasztásukat indokolná.

A taláros testület Juhász Miklós vezette tanácsa, amelynek előadója Horváth Attila volt, és tagjai közé tartozott Haszonicsné Ádám Mária mellett Hende Csaba és Polt Péter is, a hírportál panaszát megalapozottnak találta. Megállapították, hogy a Kúria túl mereven értelmezte a sajtó és a választási megfigyelő feladata közti különbséget. Érvelésük szerint a hírportál felhívásából nem következett, hogy az újságírók belépési jogát és szavazóhelyiségben tartózkodását nem rendeltetésszerűen kívánta volna igénybe venni, a vitatott cikk pedig „a sajtószabadság védelmi körébe” tartozik. Tehát „a bíróság ítéletével a sajtószabadsághoz való jognak nem a feltétlenül szükséges korlátozását tette lehetővé”. Mivel pedig „a feltétlenül szükségesnél tágabb alapjog-korlátozásra lehetőséget adó bírói döntés alaptörvény-ellenes”, azt megsemmisítették.

Az Alkotmánybíróság egy másik tanácsa szintén foglalkozott a héten választási témával: a közmédia (MTVA) panaszát érdemi vizsgálat nélkül utasították vissza. Az az intézmény, amelynek „hazug hírszolgáltatását” Magyar Péter ígérete szerint fel fogják függeszteni, amiatt háborodott fel, hogy a Kúria 8 millió forintra büntette, mert több felszólításra sem távolított el jogsértő tartalmakat.  Az egyébként 155 milliárd (!) forintból gazdálkodó MTVA szerint a 8 millió forint aránytalan, „elrettentőleg hat”, és így a sajtószabadságot korlátozza. Azt is állították, a közmédia a „szerkesztői szabadság és a címadás kontextusában” alaptörvénysértő korlátozás áldozata lett, mivel a jogsértő tartalmak eltávolítása „aláássa a jelöltek és jelölő szervezetek közötti versengést”.

Az Alkotmánybíróság ezzel szemben azt állapította meg, hogy az MTVA jogerős bírósági ítéleteket nem hajtott végre, ezzel vonta magára a Kúria büntetését, amelynek összegét az ítélet pontosan meg is indokolta. Vagyis az alkotmánybírók szerint a panasz nem tartalmazott semmilyen alkotmányosan értékelhető érvet, ezért azt érdemi vizsgálat nélkül visszautasították. Szabó Marcel alkotmánybíró egy párhuzamos indoklásban ennél is tovább ment: szerinte az MTVA visszaélésszerűen gyakorolta az Alkotmánybírósághoz fordulás jogát, ami „példa nélküli eset egy közszolgálati médiaszolgáltató részéről”, ezért pedig akár eljárási bírsággal is sújthatták volna. Úgy látszik azonban, az eljáró tanács másik négy tagja –Juhász Miklós, Hörcherné Marosi Ildikó, Patyi András és Kozma Ákos – ezt már nem fogadta el.

Nyitókép: HVG / Fazekas István