Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter még az átadás-átvétel előtt bement az épületbe, amit tárcája a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztériumtól örököl meg. A Tisza-kormány tagja a Facebook-oldalán megosztotta, hogy látogatásakor mire kérte meg a kollégáit:
- egyrészt szeretné, ha lemondanák a Mandiner, a Magyar Nemzet és hasonló kiadványok előfizetését,
- ahogyan azt is, hogy a két liftből a jobb oldalinak a programozását állítsák vissza úgy, hogy ne csak a miniszteri szintre lehessen felmenni vele, hanem álljon meg mindenhol
- illetve azt, hogy Szépművészeti Múzeumból kölcsönzött, összesen 40 millió forintot érő festményeket vigyék vissza a Szépművészeti Múzeumba, mert szerinte ezek a műalkotások jobb helyen vannak ott.
„Apróságok, mégis fontosak” – indokolta döntését.
Tavaly januárban csak arról szóltak a hírek, hogy a Szépművészeti Múzeumtól több mint ezerkétszáz műalkotás került át állami szervekhez, cégekhez, önkormányzatokhoz, a törvények ugyanis lehetővé tették, hogy bárki kérhessen kölcsön műtárgyakat a múzeumoktól, ha megszerzi az ehhez szükséges miniszteri engedélyt a kultúráért felelős tárca vezetőjétől. Majd közérdekű adatigénylésünk nyomán az is kiderült, hogy a Sándor-palota több mint 560 millió forint értékben kölcsönözött műtárgyakat. A 91 tételből álló gyűjtemény legértékesebb darab pedig egy 120 millió forintra becsült Rippl-Rónai József-festmény volt.
Ugyan a Fidesz az áprilisi választásokat elveszítette, de Kuti Klára, Magyar Nemzeti Múzeum főmuzeológusának állítása szerint még április 14-én is kaptak levelet arról, hogy Kulturális és Innovációs Minisztérium egyik magas rangú hivatalnokának szeretnének kölcsönözni az intézmény jelenkori gyűjteményből egy szalongarnitúrát. „Úgy éreztem, hogy ezt a kérést már nem szabad kiszolgálni” – nyilatkozta a HVG-nek.
Kövér László elrekvirált több mint 60 festményt a Nemzeti Múzeumtól, és Tisza István székét is, hogy utóbbi az Országház múzeumába kerüljön, de ő ült rajta a múlt hétig. Stromfeld Aurél kanapéja eltűnt a kulturális minisztériumból, de volt, amikor NKA-pénzen vettek szalongarnitúrát az államtitkárnak. Így bánt a NER az általa használt, ezernél is több múzeumi műtárggyal – van, amelyiket 25 éve nem adja vissza.
A fentiek alapján nem véletlen, hogy amikor Magyar Péter, Magyarország miniszterelnöke a hét elején egyfajta tárlatvezetésként több minisztériumba is bement a stábjával, úgy érezhette magát az ember, mintha egy múzeumban járna. Tarr Zoltán, a Tisza-kormány kultúráért felelős minisztere mindenesetre a parlamenti meghallgatásán azt ígérte, hogy szigorú protokollt vezetnek be a közhivatalok műtárgykölcsönzéseire.
Magyar Péter nem szokott spórolni a jelképekkel, és a választásokon megbukott rendszer most a nehezen igazolható és érthető minisztériumi „luxizással” is a kezére játszik. A márványba és aranyba öntött hatalom vádirattal ér fel, és a miniszterelnök a vádakkal sem spórol. Miért lehet a várbeli élőzés a Tisza-kormány megszületésének fontos epizódja?
Nyitókép: HVG / Fazekas István
