„A kegyelmi döntések nem kerültek a tanácsadó testület elé! K. Endre ügyéről a médiából értesültem” – írja posztjában Skrabski Fruzsina, aki a kegyelmezések idején Novák Katalin köztársasági elnök tanácsadó testületének tagja volt.
https://www.facebook.com/skrabskifruzsina/posts/pfbid02h2V2BwZGafrCazPmpbqXpAqSipN7bCDuVbWenfWkQXqqQkNJStxVMUdfsYP4McEUl
Skrabski elmondta azt is, hogy a testület tagjai nem hivatásos tanácsadói voltak Nováknak, fizetést sem kaptak a munkájukért. Kéthavonta egyszer találkoztak a köztársasági elnökkel, és akkor volt 5 percük elmondani a tanácsaikat.
Személyes érintettsége ugyanakkor Skrabskinak mégis volt a kegyelmi történetben, csak éppen nem K. Endre, hanem a Hunnia-per elítéltjeinek ügyében.
„Lobbiztam Budaházyék kegyelméért, de nem a tanácsadó testületben, és nem személyesen Novák Katalinnál, hanem a munkatársainál. Amikor Novák Katalin nem akart Csintalan megverőinek kegyelmet adni (akiket ártatlannak gondolok az ügyben, tanulmányozva a peranyagokat), akkor még azt is belengettem, hogy éhségsztrájkolok értük” – írja Skrabski.
Végül nem kellett éhségsztrájkba lépnie, mert Csintalan Sándor, akinek a megveréséért Budaházyékat elítélték, maga is kegyelmet kért számukra.
„Továbbra is azt gondolom, hogy Novák Katalin súlyos hibát vétett a döntésével, de nem kellett volna lemondania, mert csodálatos elnökünk volt, nagyon komoly diplomáciai sikerekkel” – írta Skrabski.
https://hvg.hu/itthon/20260519_magyar-peter-kegyelmi-ugy-dosszie-sajtotajekoztato
Képünkön Novák Katalin tanácsadói körében látható, Skrabski Fruzsina a volt államfő jobbján áll. Forrás: Novák Katalin / Facebook
