Bekérték a Vásárhelyi János, az intézmény később pedofil bűncselekményekért elítélt igazgatójának 2015-ös kitüntetéséről és az ahhoz kapcsolódó felterjesztésről szóló iratokat is.
Összesen tíz embert fognak meghallgatni, Balog Zoltán és Bagdy Gábor is köztük van.
Ma tartja alakuló ülését a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság, amely azt vizsgálná, hogy a bicskei ügyben miként működött a köztársasági elnöki kegyelmi döntés előkészítése, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés, valamint az a politikai és informális lobbihálózat, amelynek eredményeként K. Endre kegyelmet kaphatott.
A miniszterelnök közös fotót is készített Fülöp Botonddal és Ruff Bálinttal.
A lap úgy tudja, hogy a rendőrség jelenleg gyanúsítottként hallgatja ki a férfit.
Az írónő azt állítja, a sajtóból értesült Kónya Endre kegyelméről.
A bicskei áldozatok elhallgattatásában érintett férfi anyja azt állítja, soha nem találkozott személyesen Balog Zoltánnal.
Személyes kapcsolatok, politikai érdekek és két különálló ügy furcsa összetalálkozása is kellett ahhoz, hogy a NER fegyelmezett rendszerébe végzetes hiba csússzon. Politikai és az egyházi belső körökben járatos forrásaink segítségével próbáltuk meg rekonstruálni a kegyelmi botrány hátterét, elsősorban azokat a részleteket, amelyekről nincs, a dolog természetéből fakadóan nem is lehetnek dokumentumok, hiszen a lényeg az egymást évtizedek óta jól ismerő, véd- és dacszövetségben lévő személyek között zajló kommunikáció részleteiben rejlik.
A Sándor-palota honlapja összeomlott, akadozik, de a HVG lementette a mintegy tucatnyi dokumentumot. Itt végig lehet olvasni mindet – már amit nem takartak ki belőle.
Arra kíváncsi a miniszterelnök, hogy az Orbán család gyakorolt-e nyomást Kónya Endre kegyelmi ügyében. Eddig csak Balog Zoltán exminiszter püspök szerepe derült ki.
A köztársasági elnök hivatala péntek reggel nyilvánosságra hozta a kegyelmi ügy náluk lévő iratait, de ezekből sem állapítható meg a Kónya Endrének megadott kegyelem indoka. Az viszont kiderült, hogy már itt, a Sándor-palotában több ponton is eltértek a rendes ügymenettől, így szokatlan módon mindkét, a pozitív és a negatív döntési változatot is elkészítették. Csakhogy még az államfő saját, kegyelmi ügyekért felelős igazgatósága is – akárcsak Varga Judit igazságügyi miniszterként – azt javasolta, hogy K. Endre ne kapjon kegyelmet. Novák Katalin mégis a kegyelemről szóló határozatot írta alá, amit egyből vittek is ellenjegyzésre, megkerülve a szervezeti utat.
Nincs előrelépés Kónya Endre kegyelmi botrányának feltárásában, mert a Sándor-palota egyelőre nem adta át, nem tette közzé a témában nála lévő iratokat. Sulyok Tamás a kormány hivatalos megkeresésére vár, a kormányzat viszont ilyet nem küldött, és nem is fog küldeni, mert annak tekintik Magyar Péter hétfői felszólítását.
„Régóta rajtunk van az a nyomorúság, hogy a nyilvánvaló társadalmi és egyházi bajok és bűnök esetén sem nevezzük néven a dolgokat” – jelentette ki Fekete Károly tiszántúli református püspök, aki példaként a kegyelmi botrány egyházán belüli kezelését is bírálta
Magyar Péter miniszterelnök egyik első intézkedéseként kedden nyilvánosságra hozta a kegyelmi botrány elérhető iratait. Ezekből nemcsak az eljárás példátlan gyorsasága táplálja a legmagasabb szintű politikai befolyásra okot adó gyanút, hanem az a körülmény is, ahogyan a Budaházy-per farvizén Kónya Endre menlevelet kapott.
Az ügyvéd szerint K. Endre felesége adta be a kegyelmi kérvényt.
Skrabski Fruzsina K. Endre ügyéről a médiából értesült.
A miniszterelnök azt követően reagált, hogy az ügyvéd hazug uszítással vádolta meg.
