Hétfő délután ismét összeült az Országgyűlés, hogy a Tisza Párt képviselői tiszteletdíjak és juttatások, valamint a képviselőcsoportoknak járó költségvetési források csökkentését előirányzó törvénymódosító javaslat napirendre vételéről döntsenek, és annak általános vitáját lefolytassák.
A Tisza Párt frakcióvezetője, Bujdosó Andrea és párttársa, Kalázdi-Kerekes Kinga által benyújtott előterjesztés alapján a képviselőknek járó alapjuttatás már júliustól mintegy 40 százalékkal csökkenne, miközben jelentősen szűkülne a számukra elérhető költségtérítések kerete is. A törvényjavaslattal – amelyről Magyar Péter azt állította, hogy a négyéves országgyűlési ciklus alatt egy évnyinek megfelelő költséget fog megspórolni a költségvetés számára – ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen:
https://hvg.hu/itthon/20260528_tisza-megszorito-csomag-politikusi-alapber-benzinkoltseg-mobilszamla-frakciok
A szavazás előtt a képviselők napirend előtti felszólalásaiban várhatóak heves csörték, miután Magyar Péter reggel bejelentette, hogy mivel Sulyok Tamás köztársasági elnök nem volt hajlandó önként lemondani, a Tisza frakciója megkezdi az elmozdítását lehetővé tévő Alaptörvény-módosítás előkészítését. Sulyok Tamás elmozdításának tervét a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz képviselői a diktatúrát idéző, illetve afelé vezető lépésként bírálták.
https://hvg.hu/itthon/20260601_sulyok-tamas-nem-mondott-le-magyar-peter-megerkezett-a-sandor-palotahoz-elo-kozvetites
Az Országgyűlés ülése két, a közelmúltban meghalt volt képviselőre – Siklós Csabára (MDF) és Novák Rudolfra (SZDSZ) – való megemlékezés után a miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött.
Magyar Péter: Hazahoztuk a magyar emberek pénzét
Magyar Péter ebben az Országgyűlésnek is bejelentette: ősztől összesen mintegy 6 ezer milliárdos európai uniós fejlesztési forrás válik elérhetővé az ország számára, miután hétvégén a kormány és az Európai Bizottság között megállapodás született.
Egy mondatban: Hazahozzuk, hazahoztuk a magyar emberek pénzét
– jelentette ki. Hozzátette: a brüsszeli megállapodás valódi tárgyalás eredménye volt az unió és egy valóban szuverén kormány között. „Egy jottányit sem engedtünk, engedtem sem jogi, sem pénzügyi területen” – hangsúlyozta a kormányfő, aki az előző kormánynak felrótta, hogy éveken át nem kötötte meg a források felszabadításához szükséges megállapodást, amelyet a Tisza-kormánynak így 3 hét alatt kellett összehoznia.
Magyar Péter – Orbán Viktor szombati, „von der Leyen – Magyar Péter paktumot” emlegető bejegyzésére reagálva – ezúttal is kijelentette, hogy a források felszabadításának egyetlen feltétele az Európai Bizottság részéről a korrupció elleni intézkedések bevezetése volt, aminek a Tisza-kormány szívesen eleget tesz. Egyúttal hazugságnak minősítette az előző kormány politikusainak kijelentéseit, miszerint Brüsszel „ideológiai okokból” fagyasztotta be a most felszabadított forrásokat.
A miniszterelnök hozzátette, a megállapodás jelentőségét nem pusztán a források nagysága adja, de az is, hogy ezek felhasználásával kezdetét veheti a működő és emberséges ország alapjainak lerakása. Elmondta: A források több pillérből állnak. 4,4 milliárd euró kohéziós forrást közlekedésre, egészségügyre, szociális beruházásokra, környezetvédelemre és a KKV-szektor támogatására fordíthatnak. További 2,2 milliárd euró a felsőoktatás és a kutatásfejlesztés számára nyílik meg, miközben több már megvalósított vagy már folyamatban lévő beruházás költéségét is elszámolhatják a megnyílt forrásokból, ami új beruházásokra is mozgásteret teremt a költségvetésben.
A forrásokból részesülő területek között felsorolta az elektromos hálózatot, amelyre mintegy másfél milliárd eurónyi összeg jut, a közel 2 milliárd euróval részesülő vasúti tömegközlekedést, illetve a lakhatást.
„Bár most ezeket a forrásokat megszereztük Magyarországnak, a magyar emberek elvesztegetett éveit már semmi sem, senki sem adhatja vissza” – jelentette ki a miniszterelnök.
Miközben más országok új vasúti hálózatokat építettek, energetikai hálózatokat korszerűsítettek, kutatási programokat indítottak, egyetemeiket nemzetközi együttműködésekbe kapcsolták be és a vállalkozásaikat fejlesztették, eközben az Orbán-kormány képzelt háborúkat vívott képzelt ellenfelekkel, ami végül hazánk elszegényedéséhez és leszakadásához vezetett
– fogalmazott.
HVG / Cabrera Martin
A kormány előtt álló hónapok és évek feladataként az ország újjáépítését, az elszalasztott lehetőségek pótlását, és annak bebizonyítását nevezte meg, hogy Magyarország képes magából többet kihozni annál, „amit az elmúlt másfél-két évtizedben hagytak neki”.
Magyar Péter arról is beszélt, hogy pártja április 12-én arra is felhatalmazást kapott, hogy elmozdítsa azokat a fideszes kinevezetteket, akiket az előző többség éppen azért nevezett ki a köztársaság kulcsintézményeinek – így az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal, a Legfőbb ügyészség, a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal, az Alkotmánybíróság, illetve a médiahatóság – élére, hogy azok működése ne legyen pártatlan. Kijelentette, hogy miután sokak várakozásával szemben ezek a politikai kinevezettek az egyértelmű választói döntés után nem mondtak le, saját felelősségüknek tekintik elmozdításukat.
Mint mondta, különösen fontos ez a köztársasági elnök esetében, majd hozzátette: Sulyok Tamás távozását éppen azért tartja fontosnak, mert hivatalát és posztját tiszteli. Magyar Péter szerint bár az államfő feladata lett volna a jogállamiság fölött őrködni, de a jogállamiságot és demokráciát végül nem ő, hanem a választópolgárok védték meg – „tőle és Orbán Viktortól”.
Sulyok Tamás államfői mulasztásai között rótta fel Magyar Péter, hogy a kegyelmi botrány után megválasztott elnök hallgatott a bántalmazott gyermekek ügyében, majd hallgatott akkor is, amikor Orbán Viktor március 15-i beszédében politikai ellenfeleit és kritikusait poloskának nevezte. Hallgatott, amikor a Szuverenitásvédelmi Hivatal civileket vegzált és járatott le közpénzmilliárdokból, illetve a gyülekezési jog korlátozásakor és az ellenzéki politikusok és újságírók titkosszolgálati megfigyelése miatti botrányok idején is.
„A sor egyébként végtelenségig lenne folytatható” – zárta felsorolását Magyar Péter, majd arról beszélt, hogy Sulyok Tamás „krónikusan fél” attól, hogy az ukrajnai háborúban Oroszország felelősségéről beszéljen, ellenben Orbán Viktort nyilvános posztban köszöntötte föl előző születésnapja alkalmából.
A kormányfő beszámolt a Magyar Nemzeti Bank elnökével, Varga Mihállyal délelőtt folytatott megbeszéléséről is. Elmondta, hogy az uniós források lehívásának biztosításában a kormány stratégiai partnernek tekinti a jegybankot.
Végül röviden utalt az ülés második felében szavazásra kerülő törvényjavaslatra is, hangsúlyozva, hogy a képviselői tiszteletdíjak és egyéb juttatások csökkentésével a ciklus alatt egy egész évnyi költség spórolható meg.
Toroczkai László: Korábbi köztársasági elnökök is hallgattak
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke és frakcióvezetője felszólalásában leszögezte, hogy a kormány valójában nem hozta haza az uniós forrásokat. Emlékeztetett: a források tényleges lehívásához a Politico elemzése szerint is még számos feltétel teljesítése szükséges a magyar fél részéről.
Toroczkai Lászl
HVG / Cabrera Martin
Toroczkai László arra is kitért, hogy bár a magyarországi korrupció felszámolását támogatná, hiányolja, hogy Ursula von der Leyen korrupciós ügyeiről nem esett szó. A köztársasági elnök mulasztásaival kapcsolatban Toroczkai László a korábbi magyar államfők szerinte hasonló mulasztásaira emlékeztetett. Felidézte Göncz Árpád kegyelmi ügyét, illetve Sólyom László hallgatását a 2006-os rendőrattakkal kapcsolatban.
Mindig mindenki tudta ebben az országban azt, hogy tetszik vagy nem tetszik nekünk a köztársasági elnök, egy alkotmányos demokráciában olyat nem lehet tenni, amilyet ön csinál
– jelentette ki Toroczkai László. „Ezt nem teheti meg, és nem építhet diktatúrát” – zárta felszólalását.
Rétvári Bence: Túl messzire megy, miniszterelnök úr!
Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője felszólalásában arról beszélt, hogy Magyar Péter első brüsszeli tárgyalásán engedett az ország jövőjét veszélyeztető „migrációs paktumnak”. Majd kijelentette, hogy Magyar Péter a „lex-Orbán” után a „lex-Sulyokkal” újfent egy másik politikus ellehetetlenítésére készül. Mint mondta, sosem volt még példa arra, hogy egy köztársasági elnök kormányváltás miatt visszaadta volna mandátumát, hiszen az független a kormánytól. Hangsúlyozta, hogy Sulyok Tamás megválasztásának jogszerűségét senki sem vonhatja kétségbe.
Ön most ezzel a lépésével túl messzire megy, miniszterelnök úr
– mondta Rétvári Bence, aki szerint „csak diktatúrákban szokás így, erőszakkal, eltávolítani köztársasági elnököt vagy közjogi tisztségviselőket”. Sulyok Tamás elmozdítását pedig Tildy Zoltán kommunisták általi lemondatásához hasonlította.
Rétvári Bence
HVG / Cabrera Martin
„Hol vannak azok az emberek, akik 16 évig aggódtak a jogállamiság helyzete miatt? Mikor mondják ki, hogy Magyar Péter ezzel a döntésével egy alkotmányos válság felé sodorja Magyarországot?” – zárta felszólalását a KDNP politikusa.
Gulyás Gergely az államfő leváltásáról: Ha ezt megtehetik, akkor valóban bármit megtehetnek
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője kifogásolta, hogy Magyar Péter nem beszélt az előző kormány vitathatatlan eredményeiről, amelyek között egyebek mellett az átlagbér növekedését, az állami vagyon megduplázódását és az uniós élvonalba tartozó közbiztonságot sorolta fel.
Az uniós források visszatartásával kapcsolatban Gulyás Gergely Magyar Pétert korábbi szavait idézve érvelt amellett, hogy ezt az Európai Bizottság politikai furkósbotként használja, az előző kormány pedig kizárólag politikai okokból nem kapta meg ezeket a pénzeket. Hozzátette, a következő hétéves uniós költségvetés egyhangú döntést igénylő elfogadása miatt azonban ebben a kormányciklusban már a Fidesz is képes lett volna ezeket a forrásokat hazahozni. A Tiszának legfeljebb szívesebben adta oda a Bizottság.
Gulyás Gergely
HVG / Cabrera Martin
Sulyok Tamás és a többi közjogi tisztségviselő leváltására irányuló tervről Gulyás Gergely elmondta, hogy annak felvetése miatt a jogi egyetemen bárkit megbuktattak volna. Hangsúlyozta, hogy Sulyok Tamás sem alkotmányt, sem törvényt nem sértett.
„Mert, ha ez lenne, akkor önök nyugodtan megindíthatnák a megfosztási eljárást a köztársasági elnökkel szemben. És nem ezt teszik, hanem visszamenőleges hatállyal akarnak alkotmányt módosítani” – mondta Gulyás Gergely, szintén hangsúlyozva, hogy a rendszerváltás óta nem volt példa köztársasági elnök leváltására.
Soha, amikor kormányváltásnál túlnyúlt az elnöki ciklus, senki ilyen kalandba nem vágott bele… Ez egy olyan döntés, ami elfogadhatatlan, ami demokráciában és jogállamban lehetetlen. És attól, hogy 141 fős többségük van, mindent nem tehetnek meg; mert ha ezt megtehetik, akkor valóban mindent megtehetnek
– figyelmeztetett.
Magyar Péter a közjogi „tisztítótűzről”
Melléthei-Barna Márton (Tisza) a kormányfőhöz hasonlóan az uniós források hazahozatalának fontosságáról és az előző kormány ezzel kapcsolatos mulasztásáról beszélt rövid felszólalásában. Ezután Magyar Péter a frakcióvezetők felvetéseire reagált.
HVG / Cabrera Martin
A kormányfő hazugságnak minősítette, hogy Sólyom László is hallgatott 2006-ban, majd arról beszélt, hogy az Európai Unió valóban elfogadott egy „migrációs paktumot”, csakhogy arra még a Fidesz kormányzása idején került sor. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz által is elfogadott paktum számos területen szigorításokat vezetett be az illegális migrációval kapcsolatban. Hozzátette: a paktum sem migránsok befogadását, sem plusz pénzbefizetést nem ír elő a tagállamok számára, így Magyarországnak is lehetősége lenne, hogy migrációs válsághelyzetben a görög határ védelméhez ajánljon fel segítséget – így vállalva részt a közös megoldásból.
A közjogi tisztségviselők leváltásával kapcsolatban ismét arról beszélt, hogy az előző kormány saját politikusait juttatta különböző, elvileg kormányfüggetlen, állami pozíciókba – ezt a gyakorlatot „káderkeringőnek” nevezte. Mint mondta, amit az előző kormány politikusai jogállamisági pusztításnak minősítenek, azt inkább „tisztítótűznek” lehetne nevezni.
Magyar Péter kijelentette: azt kérik számon Sulyok Tamáson, hogy „nem állt a roma honfitársaink mellé, nem állt Strompová Viktória mellé, nem állt a sok ezer magyar tönkretett kiskorú gyermek mellé, hogy nem állt a megfenyegetett emberek mellé”.
Magyar Péter később kijelentette, „kicsit viccesnek” tartja, amikor a Fidesz politikusaitól kap jogállamisági kritikát.
Baka András nem rémlik önnek? Ott mi történt? Baka András magától ment el?
– kérdezte Gulyás Gergelyt a volt Legfelsőbb Bíróság egykori elnökére utalva, akit 2012-ben úgy távolítottak el, hogy a legfelsőbb jogi fórumot Kúriának nevezték át, új elnököt választva a nevében új intézmény élére.
Magyar Péter felrótta a Fidesz frakcióvezetőjének, hogy kisebbíteni próbálta azt a bajt, amelyben az ország a költségvetés állapota miatt van. Hozzátette, hogy ha az állami vagyon meg is duplázódott, az államadósság közben több mint háromszorosára nőtt.
„Ha önnek ez nem elég rossz helyzetben lévő költségvetés, akkor nem tudom, mi kell” – mondta Magyar Gulyás Gergelynek.
Később azt mondta, a tárcák átvétele óta folyamatosan szembesülnek az előző kormány túlzott, a választásig be nem vallott költekezéseivel, amelyek miatt a kormányfő szerint az előző kormány illetékesei jogi felelősségre vonással is szembesülni fognak, mivel a könyvek meghamisítása egy vállalat és egy kormány esetében is jogi felelősséggel jár – nem pusztán politikaival.
Toroczkai László vizsgálóbizottsági elnök lesz
„Diktatúra épül” – ezzel a címmel szólalt fel napirend előtt a Mi Hazánk elnöke, aki azt kifogásolta, hogy Magyar Péter 40 percen keresztül válaszolt, mégsem reagált érdemben az ő kérdésében felvetettekre. Majd arra emlékeztetett, hogy Magyar Péter korábban nemcsak Orbán Viktorra szavazott, de a Fidesz-kormány jóvoltából jutott jól fizető álláshoz.
Miközben ön fölvette a milliókat a NER kitartottjaként, aközben én már legalább tíz éve üldöztem ezt a végrehajtói maffiát
– fogalmazott, majd hozzátette: ebben az ügyben volt felesége révén Magyar Péter családja is érintett lehet, hiszen a végrehajtó-maffia csúcsán az a Völner Pál állt, aki Varga Judit helyettese volt.
Magyar Péter válaszában visszautasította, hogy a Diákhitel Központnál a lábát lógatta volna, majd közölte: a végrehajtó-maffiával kapcsolatos vizsgálóbizottságot éppen Toroczkai László vezetheti majd. Hozzátette: biztos benne, hogy volt felesége nem volt érintett.
„Azt kérem öntől, és szerintem a magyar emberek is azt kérik – segíteni fogunk, mert (…) paritásos a bizottság –, hogy találja meg Völner Pál főnökét. És valóban tudjunk beszámolni a magyar embereknek, hogy 10-15 éven keresztül mi zajlott
– fogalmazott Magyar, majd jelezte, abban is partnerek lesznek, hogy a végrehajtói rendszert nonprofittá alakítsák át állami kontroll alatt.
Juhász Hajnalka paktumról és politikai kultúráról:
Juhász Hajnalka a KDNP képviselője napirend előtti felszólalásában tagadta, hogy megszavazták volna a „migrációs paktumot”. Majd a Tisza Párt migrációval, illetve gender-kérdéseket érintő tevő állítólagos engedményeiről beszélt.
Ugye nem gondolja komolyan, hogy azt elhisszük, hogy két éjszakát végigdolgoztak, három hét alatt sitty-sutty, és önök emiatt hozzák el az uniós pénzeket, és az Európai Bizottság semmilyen politikai és jogi garanciát nem kért cserébe – ugye?
– firtatta a hétvégén bejelentett megállapodás hátterében szerinte megbúvó záradékok kérdését a képviselő. Végül a politikai vitakultúrát kérte számon a kormánypárton Juhász Hajnalka: „a gúny, a megbántás, a fenyegetés, mások megaláztatása nem lehet a magyar társadalom irányában egy olyan út, amelyen ez a parlament elindul. Nincs helye ilyen stílusnak” – jelentette ki.
Válaszában Magyar Péter kijelentette, hogy Brüsszelben senki nem akart sem a genderről, sem a bevándorlásról tárgyalni – kizárólag a korrupcióról volt szó. Majd felrótta, hogy az előző kormány – miközben a magyar alrendszerek forráshiánytól küzdöttek – 10 milliárd forintot költött egy brüsszeli épület megvásárlására, hogy ott a Patrióta vendégeit reprezentatív módon elszállásolhassák.
Bóka János: Mi lesz, ha divatba jön a köztársasági elnök eltávolítása?
A magyar köztársasági elnökkel szembeni szervezett gyűlöletkampányról beszélve szólalt fel napirend előtt Bóka János fideszes képviselő, aki kifejtette, hogy bár Magyar Péter előzékenyebb Rákosi Mátyásnál, de a neki nem tetsző köztársasági elnök elmozdítása terén még az egykori diktátornál is türelmetlenebb. Kijelentette, hogy a Tisza Párt parlamentáris diktatúrát épít. A köztársasági elnök lecserélését pedig elképzelhetetlennek minősítette.
Bóka János
HVG / Cabrera Martin
Bármi is a forma, a tartalom személyre szabott jogalkotás. Mindegy hogy hány embert, hány közjogi méltóságot érint, ez justizmord, ez jogi eszközökkel elkövetett politikai lincselés
– szögezte le Bóka János, aki arra figyelmeztetett, nem látni annak következményeit, ha „divatba jön a köztársasági elnök eltávolítása”. A kormánypárttól azt kérte, példátlan felhatalmazásukkal éljenek, ne pedig visszaéljenek.
Tisza: ne szabadjon a parlamenti üléseken telefonnal videózni
Bujdosó Andrea, a Tisza Párt frakcióvezetője felszólalásában a képviselői munka felelősségére emlékeztette a törvényhozó testületet. Hangsúlyozta, hogy feladatuk a társadalmat érintő valós problémák megoldása. Konkrét példaként említette a mai ülésen napirendre kerülő javaslatot, amellyel elmondása szerint 13 milliárd forintot spórol meg évente – amiből egy kisebb kórház energetikai korszerűsítése kijönne.
„Végül képzeljük el, hogy nincsenek kamerák és telefonok, csak emberi sorsok” – zárta felszólalását.
Országgyűlés 2026. június 1-jén. Bujdosó Andrea
HVG / Cabrera Martin
Magyar Péter párttársa felvetése után közölte, hogy a Tisza frakció kezdeményezi, hogy az ülések idejére tiltsák meg a politikusoknak a közösségi média használatot, illetve a videózást.
A napirend előtt felszólalt Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló is, aki első felszólalásával gratulált az új törvényhozó testület tagjainak megválasztásukhoz, majd az ukrajnai háború orosz támadásai okozta pusztításra emlékeztetett. Hangsúlyozta, hogy az orosz támadások miatt szenvedő gyermekekkel nem csak hírekben találkozott, de személyesen is volt lehetősége beszélni olyanokkal, akik táborozni érkeztek Magyarországra. A képviselőket a magyarországi ukrán nemzetiség és az ide érkezett menekültek nevében is arra kérte, segítse az orosz agressziótól szenvedő ukrán gyermekeket és ukrán népet.
Grexa Liliána
HVG / Cabrera Martin
Magyar Péter válaszában kijelentette, hogy az ukrán nép humanitárius szempontból ezután is számíthat a magyar népre, és amint kielégítően rendeződik a kárpátaljai magyar kisebbség helyzete – amelynek érdekében továbbra is tárgyalások folynak –, ukrán-magyar csúcstalálkozóra is sor kerülhet.
Napirendre vették a képviselői tiszteletdíj csökkentéséről szóló módosító-javaslatot
A napirend előtti felszólalások után az Országgyűlés 187 igen szavazattal (ellenszavazat nélkül, egy tartózkodás mellett) megszavazta a képviselői fizetéseket is érintő törvénymódosítás napirendre vételét, illetve azt is, hogy a javaslatról a házszabálytól eltérően tárgyaljanak, általános vitáját már a hétfői ülésen megtartva. Ez alapján a módosító javaslatok benyújtására rendelkezésre álló idő után, jövő hétfőn kerülhet sor a módosítóról szóló zárószavazásra.
Interpellációk
Radics Béla fideszes képviselő a gyermekek szexuális nevelésével kapcsolatban interpellálta az oktatási és gyermekügyi tárcát. Kérdésében annak megerősítését kérte, hogy a Tisza nem enged ideológiákat közvetítő szervezeteket oktatási intézményekbe, a szexuális nevelést pedig a szülők kizárólagos jogának őrzi meg. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában leszögezte: a korszerű szexuális nevelés nem ideológia, a kormány pedig semmilyen „ellenőrizetlen hátterű” szervezetet nem enged oktatási intézményekben.
Máthé Zsuzsa, a KDNP képviselője a 2022-ben bevezetett „szívhangrendelettel” kapcsolatban kérdezte a kormányt terveiről. Hegedűs Zsolt energiaügyi miniszter válaszában kijelentette, hogy a „szívhangrendelet” előkészítésének minden kormányzati dokumentumát átvizsgálva látják, hogy a szabályozást a szakma álláspontjával nem foglalkozva, politikai alapon döntött.
Egy szívtelen szívhang rendelet született, mely nem védte meg a magzatokat, nem csökkentette az abortuszok számát és nem adott segítséget a krízishelyzetben lévő nőknek
– fogalmazott, mielőtt valaki bekiabálva farizeusnak nevezte a minisztert. „Ti vagytok farizeusok” – vetette közbe válasza során Hegedűs Zsolt.
Hegedűs Zsolt
HVG / Cabrera Martin
Szabadi István, a Mi Hazánk politikusa Covid-témában interpellált, azt kérve az egészségügyi minisztertől, hogy „ne kövessék, az oltásterrorban élenjáró Fidesz-kormányt, amely a Covid alatt teljes mértékben kiszolgálta a WHO és a big pharma érdekeit”. Az oltások körüli szabálytalanságok és az oltásokból fakadó kártételek kivizsgálása felől érdeklődött.
Hegedűs Zsolt válaszában kijelentette, a Covid kezelésének visszásságait ki kell vizsgálni, a bizonyíthatóan az oltásokból fakadó egészségkárosodások kompenzálására pedig a hatályos jogszabályok is lehetőséget biztosítanak. Hozzátette, a Mi Hazánk felelőtlen kommunikációja nem a károsultak érdekeit szolgálja, hanem az egészségügybe vetett közbizalmat rombolja.
A fideszes Pócs János az ukrán gabonáról interpellált, arról kérdezte az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztert, Bóna Szabolcsot, hogy melyik országokból érkezett gabona Magyarországra az elmúlt hónapban, ugyanis egy kamionsofőrre azt sejtette, hogy Lengyelországon keresztül érkezhetett gabona az országba.
Latorczai Csaba, KDNP-s képviselő „brüsszeli nyomásra bevezetett gender ideológiáról” beszélt, arról érdeklődött, az új kormány tervezi-e érvényben tartani az Alaptörvény azon rendelkezését, hogy a férfi és a nő biológiailag meghatározott. A parlamenti padsorokban ekkor néhány nevetgélni kezdtek, Latorczai erre megelőlegezte, hogy nem fog választ kapni a kérdésére. Bódis Péter, az a Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában elmondta: az államnak az Alaptörvény szerint az emberi méltóságot kell megvédeni, nem lehet tovább emberi sorsokból muníciót, társadalmi különbözőségekből ellenségképet gyártani.
A helyreállító alkotmányosság ezért az egyenlő emberi méltóságot tekinti kiindulópontnak
– tette hozzá Bódis. A KDNP-s politikus reakciójában elmondta, abban egyetértenek, hogy az emberi méltóság mindenkinek kijár, abban viszont nem, hogy a biológiai tények jogi viták tárgyává tehetők, ezért nem fogadta el a választ.
Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője Magyar Péterhez nyújtott be interpellációt arról, hogy Magyarország rendezzen nyári olimpiát. Felvetésére a sportért is felelős Pósfai Gábor belügyminiszter reagált, szerinte az ország a korábbi sikerekből kiindulva készen áll arra, hogy ötkarikás játékokat szervezzen, a valódi kérdés azonban az, hogy az egész magyar nemzet mikor lesz az olimpia rendezése mögött.
A KDNP-s Hargitai János Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető minisztert a mohácsi csata ötszázadik évfordulójáról kérdezte, az érdekelte pontosan, hogy a Tisza-kormány befejezi-e azokat a fejlesztéseket, amelyekkel Orbánék a megemlékezésre készültek. Választ nem Ruff, hanem Tarr Zoltán adott, szerinte az Orbán-kormány az elmúlt 16 évben mindent megtett azért, hogy cementtel öntsék ki és konzerválják a magyarság keserűségét és ne engedjék mozdulni a lelkeket és a közösséget. A miniszter szerint a Tisza-kormány áttekinti a beruházásokat, és az összegek töredékéből igyekszik megvalósítani egy ünnepi programot.
Szabadi István korábbi kérdése után ezúttal a Budapest-Belgrád vasútvonalról is kérdezett, a beruházást tragikomédiaként jellemezte. Kik a felelősök? Lesz-e elszámoltatás? Mikor indul el a személyforgalom a vonalon? – ezeket a kérdéseket szegezte a mi hazánkos politikus Vitézy Dávidnak. A közlekedési és beruházási miniszter elmondta, át kell vizsgálniuk, mi került ezer milliárd forintba a beruházáson. Emlékeztetett, hogy hat éve olyan jogszabályt fogadott el a parlament, amelyben tíz évre titkosították a szerződéseket Kína és Magyarország között. Vitézy azt ígérte, hogy Kapitány Istvánnal kikérik a kínaiaktól ezeket a papírokat, és elmondta, hogy már 90 százalék felett van a projekt készültsége.
Az interpellációk után az azonnali kérdésekkel folytatódott a Parlament hétfői ülése.
Nyitókép: HVG / Cabrera Martin
