Megszavazta kedden a parlamenti tiszás többség a Lánczi Tamás által vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szóló törvényt, amely alapvetésként kezeli, hogy az intézmény „tényleges közfeladatot nem lát el, létrehozása pusztán politikai szándékot és érdeket szolgált”.
A Lánczi-féle Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről szavazott ma az Országgyűlés. Döntöttek a képviselők a polgármesterek tiltakozását kiváltó fizetésbefagyasztásáról is, valamint vitáznak az ügynökakták nyilvánosságát célzó törvényjavaslatról.
A döntésre rövidesen reagált Lánczi is, aki szerint a lépés túlmutat egyetlen intézmény sorsán, „olyan politikai és alkotmányos jelentőségű döntésről van szó, amely Magyarország önrendelkezési képességét és demokratikus önvédelmének intézményrendszerét csorbítja”.
Szerinte azok a képviselők, akik nem ellenezték a javaslatot, a magyar szuverenitás intézményes védelmét gyengítették.
A Tisza Párt képviselői értelemszerűen igennel, a fideszesek nemmel szavaztak, a Mi Hazánk frakciója tartózkodott.
Lánczi úgy látja, hogy a hivatala megszüntetése egy szélesebb folyamat része, amely a nemzeti önvédelem intézményeinek fokozatos leépítéséhez vezet. Az általa idesorolt törekvések szerinte gyengítik a magyar állam cselekvőképességét, és csökkentik a demokratikus intézmények tekintélyét. Példaként hozta a képviselői mandátumok 12 évben való korlátozását is, amely a 17., a parlamentben egyelőre nem tárgyal Alaptörvény-módosításban szerepel. Magyar Péter miniszterelnök hétfőn arról beszélt, a módosításra 23 ezer észrevétel érkezett a társadalmi egyeztetés keretében, ezek többsége épp a képviselői mandátumokra reflektált.
A most megszüntetett hivatal vezetője ír a „globális gazdasági és politikai érdekkörökről”, amelyek szerinte évtizedek óta rombolják a magyar állam tekintélyét és az intézményekbe, azok vezetőibe vetett bizalmat. „Azok, akik álságos érvekkel járatták le a nemzeti szuverenitás védelméül szolgáló jogi intézményeket, most szó nélkül nézik vagy lelkesen ünneplik a nemzetállami intézmények lebontását” – tette hozzá.
A demokratikus jövőért most aggódó Lánczi – akinek a hivatala elsősorban a demokratikus értékek mellett kiálló civil szervezeteket, független médiumokat vegzálta éveken keresztül – úgy véli, most az a tét, „hogy lesz-e a jövőben szuverén Magyarország, és lesznek-e olyan bátor polgárai, akik megvédik”.
Hatósági jogköröket végül sosem kapott, most pedig meg is szűnik a 6 milliárdos éves költségvetésből a civilektől a sajtón át a NER politikai ellenfeleit nagyüzemben fenyegető Szuverenitásvédelmi Hivatal – döntött a Tisza javaslatára a parlament. A több mint 5 milliós fizetéssel a szervezetet vezető Lánczi Tamás nem kap végkielégítést sem.
Nyitókép: HVG / Túry Gergely