Cikkünket frissítjük.
Kedden több fontos ügyben szavazott az Országgyűlés: egyebek mellett elfogadták az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról, valamint a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló javaslatot.
A hétfői és keddi napirenden eredetileg nem szerepelt az Alaptörvény 17. módosítása, Ruff Bálint azonban az ülés kezdete előtt sürgős tárgyalást kezdeményezett, indoklása szerint a javaslat mielőbbi elfogadása érdekében. Ha ezt megszavazzák, kedden már vitázhatnak is a képviselők az Alaptörvény módosításáról.
Görög Márta igazságügyi miniszter a parlamenti vitában azt mondta, hogy az elmúlt időszakban formálisan fennmaradt az alkotmányos jogrend, de az alkotmányos intézmények jelentős része nem gyakorolta a számára biztosított hatásköröket, némelyik pedig teljesen kiüresedett. Az igazságügyi miniszter szerint az alkotmányos intézmények gyakran a központi akaratnak megfelelően működtek, és ez igaz volt a vezetőikre is.
Görög Márta igazságügyi miniszter
Cabrera Martin
A demokratikus társadalmat a pluralizmus jellemzi, a társadalom egésze nem rendelkezik egységes akarattal – fejtegette Görög Márta, aki szerint „a jogállami helyreállítás” célja, hogy ne egy központban szülessenek a döntések, valamint hogy fenntartsák a demokratikus legitimációt.
Az igazságügyi miniszter az alkotmánymódosítással kapcsolatban arra is kitért, hogy az államnak akkor is működőképesnek kell lennie, amikor a kormányzó párt egyszerű többséggel rendelkezik. Nem épülhet arra a feltételezésre az államszervezet, hogy a mindenkori kormány kétharmados többséggel rendelkezik, ezért olyan rendszert kell létrehozni, amely az alkotmányos rend megtartása mellett teszi lehetővé az ország irányítását, vagy akár a politikai megújulást. Az alkotmánymódosítás ezért csökkenti az úgynevezett sarkalatos törvények számát.
Az Alaptörvény-módosítás további főbb pontjai:
- A köztársasági elnök megbizatásának megszűnése.
- 12 éves (vagy három ciklusos) időkorlát az országgyűlési képviselőknek.
- Függetlenebb Alkotmánybíróság. 70 éves életkori határ bevezetése.
- Erősebb bírói önigazgatás, a Kúria és az OBH elnökének bírók által kezdeményezhető visszahívása.
- Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása.
- Kevesebb sarkalatos törvény.
- Az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása.
- A Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése.
- A közpénz védelmének erősítése.
- A vármegyék visszanevezése megyékre.
- Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata.
- Az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése. Egységes rendészeti igazgatás.
„A köztársasági elnököt érintő alaptörvény-módosítás az alkotmányos demokrácia helyreállításának fontos eleme” – jelentette ki Görög Márta, aki szerint a javaslat célja, hogy az államfő valóban el tudja látni a feladatait, így például a nemzet egységének megjelenítését.
A tiszás Melléthei-Barna Márton szerint a kormányváltás előtt neufeudális rendszer működött Magyarországon, nem Nemzeti Együttműködési Rendszer. „Orbán Viktor hitbizományokat és hűbérbirtokot osztott ki a hívei között. Ő volt a szultán, a NER-lovagok pedig a pasái. Úgy is bántak az országgal” – fogalmazott. Melléthei-Barna Márton szerint a választáson arra kaptak felhatalmazást, hogy helyreállítsák a jogállami körülményeket.
A politikus szerint az idézte elő a korábbi problémákat, hogy a választási rendszer túl gyakran tette lehetővé a kétharmados többség megszerzését, a megkapott felhatalmazással pedig visszaélt a Fidesz. Melléthei-Barna Márton szerint a módosításokkal garantálni tudják, hogy visszahívhatók lesznek azok a vezetők, akik aláássák egy intézmény integritását, mindemellett a kétharmados törvények túl magas számát is csökkentik.
Kitért a mandátumkorlátra is, aminek az a célja szerinte, hogy új szereplők kerüljenek be a parlamente, a régiek pedig kerüljenek ki onnan. „Azt tapasztaltuk, hogy ezek a politikusok pont úgy bánnak a választókerületükkel és az országgal, mint a saját birtokukkal. Köszönjük szépen ezt nem kérjük” – mondta. A parlamentből kiesett politikusok folytathatják a politikai pályájukat például önkormányzati képviselőként vagy párttisztségviselőként. „Vagy elmentek dolgozni” – vágta közbe valaki a padsorokból.
Melléthei-Barna Márton szerint az sem baj, ha valaki a piaci szférában helyezkedik el, ehhez mindenkinek sok erőt és kitartást kívánt, szerinte érdemes minél előbb megkezdeni a felkészülést. Az alkotmánymódosítás kiállja az európai értékrend feltételeit – jegyezte meg.
A vagyonvisszaszerzési hivatalról azt mondta: egy ország várja azt, hogy az új hivatal visszaszerezze a bűnözőktől mindazt, amit elloptak. „Ezek az emberek tolvajok, és ezen nem változtat az sem, hogy több kevesebb sikerrel, és hosszab vagy rövidebb ideig közös páholyban szotyiztak Orbán Viktorral” – mondta, majd jelezte, a Tisza-frakció támogatja az alaptörvény módosítását.
„Olyan javaslat van az Országgyűlés előtt, amelyre a rendszerváltás óta nem volt példa” – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint eddig a magyar nép döntött arról, kiket akar kormányzati pozícióban és a parlamentben látni. „Olyan javaslat, amely alapvető demokratikus értékeket számolt volna föl, csak a kommunista diktatúrában volt utoljára” – jegyezte meg. Ez ugyanakkor nem azt jelenti szerinte, hogy a javaslatnak ne lennének olyan részei, amelyeket támogatni lehet. Példaként említette, hogy a 2010-es alkotmánybírósági jogkör-korlátozás „tűri a vitát”, így pozitívumnak tekinthető a hatáskörök helyreállítása.
Semlegesnek minősítette, hogy az alkotmánybírákat 12 év helyett 9 évre választják meg, szerinte ugyanis ennek nagy jelentősége nem lesz, mint ahogyan a kúriai és OBH-elnök 6 éves mandátumának sem.
Gulyás Gergely szerint ugyanakkor óriási hiba a termőföldekre vonatkozó törvények kivonása a kétharmados jogszabályok köréből. A kúriai és OBH-elnök visszahívhatóságát is kommunista megoldásnak tartja a Fidesz frakcióvezetője, szerinte ugyanis utoljára erre a rendszerváltás előtt volt lehetőség, és azt érték el vele, hogy sérült az igazságszolgáltatás függetlensége.
Az ellenzéki politikus szerint elfogadhataltan, hogy a pozícióban lévő alkotmánybírókra is vonatkozik majd a 70 éves életkori korlát, ez ugyanis minden demokratikus szabállyal ellentétes. „A 12 éves képviselői mandátumkorlátozással kapcsán, amit a miniszter asszony elmondott, ha ezt néhány hónappal ezelőtt, (…) egy egyetemi felelet kapcsán meghallgatja, akkor fejvesztve rohan ki ön is (…), és még az egyes beírására sem lett volna idejük. Azt mondani, hogy a passzív választójog durva és visszamenőleges korlátozása a választójog kiterjesztése, ne is haragudjon miniszter asszony, de ez a diktatúrák cinizmusa”.
Gulyás Gergely azt is megjegyezte, hogy neki egyáltalán nem fáj a képviselői mandátumkorlátról szóló módosítás, de amit a Tisza Párt tesz, teljesen elfogadhatatlan, nincs rá európai vagy jogállami példa, és a diktatúrákat idézi.
A Fidesz frakcióvezetője szerint a javaslatcsomag mélypontja a köztársasági elnököt érintő rész. Nyilvánvaló, hogy ez a döntés nem legitim és beláthatatlan következményei lesznek a jogrendszer egészére nézve – mondta. A köztársasági elnöknek politikai felelőssége nincsen, éppen ezért a politikai hibák nem szolgáltathatnak okot arra, hogy eltávolítsák – fejtegette Gulyás Gergely, aki szerint csak az megfosztási eljárással lehetne jogszerűen leváltani Sulyok Tamást.
A politikus felszólalása végén jelezte: tárgyalásra alkalmatlannak tekintik a javaslatokat, ezért semmilyen módosítójavaslatot nem nyújtanak be hozzá.
„Választást kell nyerni, és utána mindent lehet” – idézte Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője Tarr Zoltán miniszter korábbi szavait, az ellenzéki politikus szerint ugyanis az alkotmánymódosítási javaslat éppen ezt a hozzáállást támasztja alá. „Ha a Fidesz 2010 és 2014 között felszámolta a jogállamot, akkor Magyar Péter miért hagyta ezt jóvá a szavazatával?” – vetette fel Rétvári Bence, aki szerint a mostani miniszterelnök háromszor is megerősítette a voksával azokat a szabályokat, amelyeket most antidemokratikusnak minősítenek.
A KDNP-s politikus szerint Sulyok Tamás jogszerűen lett megválasztva, a Tisza-frakció nem tudja megfosztási eljárással elmozdítani a pozíciójából, és csak ízlésbeli okok miatt akarják leváltani. Ennél nagyobb személyre szabott jogalkotás még nem volt – jegyezte meg. Rétvári Bence szerint hazugság, hogy az eltávolítás módja megfelel az európai értékrendeknek. „Mutassanak már egyetlen egy országot, ahol így váltottak le egy elnököt” – fogalmazott.
Az indoklás szerint azért kell bevezetni a 70 éves időkorlátot az alkotmánybíróknál, mert így garantálható a függetlenségük. „Jó tudni, hogy 70 éves korunkban mindannyian elveszítjük a függetlenségünket” – viccelődött Rétvári Bence, aki Gulyás Gergelyhez hasonlóan elfogadhatatlannak tartja a földtörvény és a vagyontörvény kivonását a kétharmados jogszabályok közül.
A kereszténydemokrata frakcióvezető arra is kitért, hogy a Tisza Párt Szent Istvánról nevezte el a programját, mégis az az egyik első intézkedése, hogy a Szent István által létrehozott vármegyéket megszünteti és megyéket hoz létre.
„Jogállamisági szempontból Isten hozott mindenkit a Kubai Szocialista Köztársaságban” – kezdte felszólalását a KDNP-s Juhász Hajnalka, aki szerint diktatúrákat, Kubát- Botswanát idézi a javaslatcsomag és a hozzá járó érvelés is.
Juhász Hajnalka a parlamenti vitán
Cabrera Martin
Ő is kitért arra, hogy egyetlen példa sincs az Európai Unióban arra, hogy így váltottak le egy köztársasági elnököt, és az sem fordult elő sehol, hogy korlátozzák a képviselők mandátumát. Úgy vélte, Sulyok Tamás utódja Magyar Péter bábja lesz.
„Önök rendszerváltást hazudnak, de csak a saját hatalmukat betonozzák be” – fogalmazott Juhász Hajnalka, aki szerint nem építhető jogállamiság olyan eszközökkel, amelyek sértik a jogállamiságot. „Erre senki sem szavazott” – mondta.
„Demokráciát nem lehet helyreállítani diktatúrával” – mondta Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője, aki jogvédő szervezetek érveivel támasztotta alá a javaslat kritikáját. Katasztrofális az, amit önök most kitaláltak – fogalmazott, azt is megjegyezve, hogy Rákosi Mátyás volt az, aki Tildy Zoltánt az alkotmányos rend megerőszakolásával mozdított el, és ő volt az is, aki eltörölte a vármegyerendszert.
Toroczkai László jelezte a mandátumkorláttal kapcsolatban, hogy nem a saját sorsáért aggódik, ő ugyanis egyrészt bármikor távozik az Országgyűlésből, ha az indokolt, másrészt pedig még csak négy éve parlamenti képviselő. „Valójában önök akarják eldönteni, hogy kik legyenek itt az országgyűlésben, és kik képviseljék a választókat” – mondta.
„Függetlenül attól, hogy ki mit gondol Sulyok Tamásról, rettenetes volt végignézni azt, hogy Magyar Péter megpróbálta dehumanizálni Sulyok Tamást” – fogalmazott Toroczkai László. Miben különböznek önök a Fidesz kétharmadától? – vette fel a politikus, aki szerint az új köztársasági elnököt pontosan úgy fogják majd megválasztani, ahogyan a Fidesz tette Sulyok Tamás esetében.
Toroczkai László
Cabrera Martin
„Tényleg nem érzik, hogy ez vicc? (…) Ez a széles körű társadalmi egyeztetés?” – mondta Toroczkai László, aki szerint nem lehet rendszerváltásról beszélni, csak párt- és kormányváltásról.
A Mi Hazánk frakcióvezetője szerint a vagyonvisszaszerzési hivatal jó kezdeményezés volna, ha nem politikai bunkósbotként használják majd. Szerinte Magyar Péter például azt mondta, hogy őt már nem vizsgálja majd az új állami szerv a Diákhitel Központ élén kötött szerződései miatt, mert őt már ellenőrizte a Fidesz. „De akkor azt mondja, hogy a Fidesz kétharmad alatt rendben működött az igazságszolgáltatás?” – vetette fel, azt is megjegyezve, hogy a miniszterelnököt is vizsgálni kell, különben politikai elszámoltatásra használják majd a hivatalt.
A földtörvény kétharmados státuszának megváltoztatása Toroczkai László szerint is elfogadhatatlan, mint ahogyan a vármegyék elnevezésének megváltoztatása is. „Miért volt ez ennyire sürgős?” – kérdezte, azt is megjgyezve, hogy a Tisza Párt spórolással kampányolt, most mégis feleslegesen költi a pénzt. Ne pazaroljuk már az adófizetők pénzét ilyenre – tette hozzá.
Toroczkai László felszólalása végén jelezte: a javaslatcsomag egyetlen pontjával sem ért egyet, így azt nem is támogatja majd a Mi Hazánk.
A vezérszónokok után több képviselő is elmondta véleményét, a fideszes Tuzson Bence, volt igazságügyi miniszter szerint például arról beszélt: a tiszás képviselők meg fogják bánni, ha megszavazzák ezeket a javaslatokat. A legsúlyosabb javaslatnak a köztársasági elnök elmozdításáról szóló részt említette, szerinte ugyanis ez példátlan a nyugati demokráciák esetében. Az sem véltetlen szerint, hogy a köztársasági elnök megbizatása 5 évre szól, míg a parlamenté csak 4 évre.
A KDNP-s Hargitai János szerint a pártarisztokráciát szolgálják ki a tiszás képviselők, ha megszavazzák a 12 éves mandátumkorlátot. A saját súlytalanságukról szavaznak majd – fogalmazott a képviselő, felvetve, hogy a módosítás eredménye az lesz, a „mindenkori budaiak diktálnak az országnak".
A fideszes Németh Balázs szerint is a Rákosi-rendszert idézik az alkotmánymódosító-javaslatok, de a Tisza Párt minden kritikára Facebook-kommentek szintjén válaszol, egy nevető fejjel.
Balla György (Fidesz) Görög Márta miniszternek üzenve azt mondta: egyszer minden miniszterség véget ér, és akkor majd vissza kell menni tanítani. Márpedig akkor szerinte a diákok összesúgnak majd a háta mögött, amiért jogászként egy ilyen javaslathoz adta a nevét.
Simicskó István (KDNP) szerint helyénvaló, ha az ellopott pénzeket vissza akarják szerezni, de erre megvannak már most is a megfelelő állami szervek, felesleges újat létrehozni. A mandátumkorláttal kapcsolatban úgy vélte, sehol a világon nincs hasonló szabályozás, a visszamenőleges jogalkotás tilalma pedig általános jogelv.
Bóka János (Fidesz) szerint az alkotmánymódosítás célja, hogy megszálljon a Tisza különböző demokratikus intézményeket, valamint hogy a parlamenti ellenzéket kizárják a 2030-as választásból. További cél a volt uniós miniszter szerint a jog és a politika viszonyának meghatározása („a törvény innentől kezdve senkit sem véd meg”), és a garanciális elemek lebontása.
Orbán Balázs (Fidesz) szerint 2024-ben azt mondta Magyar Péter a VII. cikkelyes eljárással kapcsolatban, amelyre a javaslatok indoklásában is hivatkoznak, hogy az zsarolásnak tekinthető. „Önök is tudják, hogy így volt, mi is tudjuk, hogy így volt és a választók is tudják. (…) Ne tegyünk úgy, mintha a VII. cikkelyes eljárás egy komoly eljárás volna” – fogalmazott Orbán Balázs.
Orbán Viktor volt politikai igazgatója szerint ha elfogadják a javaslatot, akkor alkotmányellenesen távolítanak el egy köztársasági elnököt, majd megválasztanak jogellenesen egy másik államfőt. Az ilyen esetekre vannak jogi alapelvek, például az egyik szerint ami kezdetektől fogva hibás, az később is annak tekintendő, és ezt az idő múlása sem javítja meg. Akár egy évtizedik tartó politikai válságot szabadíthatnak az országra úgy, hogy közben semmi szükségük nincs a köztársasági elnök elmozdítására – jegyezte meg.
Szűcs Gábor (Fidesz) azt mondta, a választók valóban demokratikus felhatalmazást adtak a Tisza Pártnak, de nem antidemokratikus lépésekre. Attól, hogy valaki jól áll a közvélemény-kutatásokban, megnyeri a választást, nem lesz legitim minden, amit tesz. Hozzátette, 1933-ban Hitler megnyerte a választásokat, de utána nem volt minden legitim, amit csinált, ahogy Mussolini 1924-es választási győzelme után sem volt minden legitim. Szerinte milliók választójogát korlátozzák azzal, hogy nem szavazhatnak arra, akire szeretnének, teljesen mindegy, hogy tiszás, vagy fideszes valaki.
Görög Márta igazságügyi miniszter a vitában elhangzottakra reagálva átmenetinek, egyszerinek, szükségesnek és arányosnak nevezte az alaptörvény-módosításba foglalt intézkedéseket.
A fideszes és KDNP-s képviselőknek a kormányt önkénnyel vádoló megjegyzéseire úgy reagált: az alaptörvény mostani módosításának nincsen olyan pontja, amely a Tisza választási programjában ne jelent volna meg. Innentől kezdve az Országgyűlésnek és a kormánynak nemcsak joga, hanem kötelessége is végigvinni azt a felhatalmazáson alapuló döntést, amit a választás során az állampolgárok meghoztak – rögzítette.
Emlékeztetett: a Magyarország ellen indult hetes cikkes eljárás kapcsán az Európai Parlament egy 2022-es állásfoglalásában azt írta, hogy Magyarországon egy választásos önkényuralom hibrid rezsimje valósul meg. Hangsúlyozta: a magyar emberek egy emberséges, igazságos, a jogállamiság mentén működő, egymásra odafigyelő és derűs Magyarországot szeretnének.
Nyitókép: HVG / Cabrera Martin
