Már októberben létrejöhet az egységes magyar kutatóhálózat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alatt – derül ki a Tudományos és Technológiai Minisztérium és a MTA közös sajtóközleményéből.
Az MTI-hez pénteken eljuttatott kommüniké szerint az egységes magyar kutatóintézeti rendszer kialakításáról és ennek tervezett menetrendjéről egyeztettek a Tudományos és Technológiai Minisztérium és az MTA vezetői július 14-én. A Tudományos és Technológiai Minisztérium és az MTA az elmúlt időszakban folyamatos szakmai és jogi egyeztetéseket folytatott az új működési modell kialakításáról.
A korábbi és a mostani tárgyalások alapján a minisztérium elkészíti az átalakítás jogszabálytervezetét, még a nyáron a kormány elé viszi, és a kabinet által jóváhagyott változatot szeptember elején társadalmi egyeztetésre bocsátja. A hatályba lépést október végére tervezik, így még idén újraegyesülhet az akadémiától 2019-ben elszakított kutatóhálózat, ismét az MTA alatt.
A javaslattervezet szerint a hatályba lépéssel egy időben a korábban az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE) csatolt négy bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpont az MTA alatt kerül közös irányítás alá a jelenleg a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatban működő központokkal.
Az átalakítás célja, hogy a magyar kutatóintézeti rendszer valamennyi tudományterületen egységes, átlátható és elszámoltatható szervezeti és működési keretek között működhessen.
Több pontot adnak jelenleg a HUN-REN kutatási hálózatban azért, ha egy tudós Kelet-Timorral és Üzbegisztánnal kutat együtt, mint ha magyar–német közös projektben dolgozna, de egyéb abszurd követelményekre, hatalmas adminisztratív vízfejre, a transzparencia és a párbeszéd hiányára is panaszkodik a HVG-nek nyilatkozó két intézetigazgató. Közöljük a 123 kiemelkedő kutatócsoport közös javaslatait is.
A tervek szerint az új rendszer sajátos jogállású formában működik majd, és egyaránt kiterjed az élettudományi, a természettudományi, valamint a bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóintézetekre. A megállapodás értelmében a kutatóhálózat feletti alapítói jog az MTA-ra száll. Ez a megoldás biztosítja a kutatóhálózat tudományos autonómiáját, ugyanakkor lehetővé teszi az egységes, átlátható és számonkérhető működést.
A választott szervezeti forma kialakításakor kiemelt szempont volt a magyar kutatóhelyek európai uniós pályázati képességének megőrzése. Az alapítói jog ideiglenes állami kézbe kerülése olyan kockázatot jelentene, amely veszélyeztethetné a kutatóhálózat egyes európai uniós forrásokhoz való hozzáférését. A Tudományos és Technológiai Minisztérium és az MTA ezért olyan konstrukció kialakításán dolgozott, amely egyszerre biztosítja a közpénzek átlátható felhasználását, a tudományos autonómiát és a nemzetközi pályázati részvétel feltételeit.
A kutatóhálózat finanszírozása 2026-ban 85 milliárd forint, és a kormányzat célja, hogy hosszú távon is kiszámítható költségvetése legyen ennek a területnek. A jelentősen növekvő állami támogatás célja a kutatói életpálya kiszámíthatóbbá tétele, a kutatási feltételek javítása és a nemzetközileg versenyképes tudományos teljesítmény erősítése. Az átalakítás mintegy ötezer dolgozót érint: a jelenlegi HUN-REN-kutatóhálózat megközelítőleg négyezer, valamint a visszatérő bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóintézetek mintegy 1200 munkatársát.
A minisztérium arra kéri a HUN-REN vezetését, hogy működjön együtt az átalakítás végrehajtásában, és ne akadályozza az egységes kutatóhálózat létrehozását. A Tudományos és Technológiai Minisztérium és az MTA közös célja, hogy Magyarország kutatóintézeti rendszere ismét egységes, tudományos autonómiájában erős, működésében átlátható és nemzetközileg versenyképes legyen.
Tanács Zoltán tudományos és technológiai minisztertől megkérdeztük, meddig szavazott a Fideszre, ha Németh Balázs a Füles, akkor ő ki lenne a Micimackóból, mi lesz a Krausz Ferenc-féle Élvonal Alapítvánnyal, és nem sok-e neki néha Magyar Péter parlamenti stílusa.
