Tovább szigorítják a vagyonvisszaszerzési hivatal jogosítványait

Még többször avatkozhat be a jövő héten létrehozandó hivatal a gyanúba kerülő cégek életébe. Az ellenzék szerint ez több ponton az Alaptörvénybe ütközik.

Tovább szigorította a törvényalkotási bizottság a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal jogosítványait. A jövő heti országgyűlési szavazás előtt a bizottság 115 pontból álló módosító csomagot fogadott el az általános és részletes vitán már túljutott szöveghez, ezzel ismét megkerülve a plenáris ülést. Igaz, e pontok jelentős része apróbb pontosítás, de az is szerepel benne, hogy

közvagyonvédelmi felügyeletet – ami azt jelenti, hogy egy kirendelt felügyelő mélyen beleavatkozhat egy cég működésébe – nem csak akkor lehet elrendelni, ha a vizsgálat alapján „megállapítható”, hogy büntetőeljárás indításának lehet helye, hanem már akkor is, ha ez „megalapozottan feltehető”.

Gulyás Gergely Fidesz-képviselő a jogorvoslati lehetőséget hiányolta, amire Rák Richárd bizottsági elnök azt válaszolta, hogy ilyen az Állami Számvevőszék eljárásánál sincs. Csakhogy az ÁSZ-nak a hatásköre sem ilyen súlyos – vetette ellen Gulyás Gergely. Végül a Tisza párti többség döntött.

Az is változás az eredeti javaslathoz képest, hogy a Hivatal vezetőjének és helyettesének jelöléséhez nem kell a képviselőcsoportok javaslatait kérni, viszont tanácskozási joggal civil szervezetek képviselőit is bevonják. Az indoklás szerint ezáltal átláthatóbb lesz az eljárás, erősödik a végül minősített többséggel megválasztandó vezetők legitimációja, a pártatlanságuk iránti bizalom.

Kiegészítették azt a felsorolást, hogy kiknek van joguk iratokat, adatokat eltitkolni a NVVH rövidítéssel megnevezett hivatal eljárása során: az ügyvédi mellett a közjegyzői titok is védett, de úgy, hogy a közjegyző ezzel „nem akadályozhatja” az eljárást.

Egy másik témában egy Tisza párti bizottsági elnök igazította ki az illetékes minisztert. Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszer-gazdaságért felelős miniszter ugyanis úgy javasolta módosítani a mezőgazdasági termelést érintő kockázatok kezeléséről szóló törvényt, hogy a Kárenyhítési Alapból kárenyhítési előleget igényelhessenek azok, akik tavaszi fagykárt szenvedtek. Kovács Petra Judit, az Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottság kormánypárti elnöke azt javasolta, hogy fogalmazzanak általánosabban: „fagykár” helyett „káresemény” szerepeljen, hiszen felmerülhet például jégesőkár is. A törvényalkotási bizottság ezt egyhangúlag elfogadta, így szavaznak róla a jövő héten.

Hozzászólások