Több mint 1300 többlethalálhoz vezetett a kora nyári hőhullám Nyugat-Európában, de úgy tűnik, Magyarországon ez a jelenség nem volt megfigyelhető – írja a Telex. A június 20-a és július 1-je közötti összesen 12 nap halálozási statisztikái a napokban váltak nyilvánossá, ezeket lehet összevetni a korábbi évek alapján számolt várható halálozási rátával.
„A halál elsődleges okaként sem itthon, sem külföldön nem a hőség lesz jellemzően feltüntetve, így közvetlenül ilyen adatokat a haláloki adatbázisokban nem fogunk találni” – mondta a módszertanról Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus. – „A mérvadó mechanizmus ugyanis nem az, hogy egy egyébként egészséges ember meghal pusztán a hőségtől, hanem az, hogy egy krónikus beteg állapotromlását a hőség idézi elő, és ilyenkor gyakoribbá válik például az infarktus vagy a stroke. Ez azt is jelenti, hogy egy adott konkrét esetben soha nem fogjuk megtudni, hogy mekkora volt a hőség szerepe, a feljegyzett halálok a példánknál maradva az infarktus lesz” – tette hozzá.
Az elmúlt évtizedek adataiból kalkulált várható halálozási számok és a hivatalos statisztikákban megjelenő, valóban megtörtént halálozások különbségét nevezik többlethalálozásnak. A Központi Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozott friss adatszolgáltatása és a Ferenci Tamás által ebből készített számítás azt mutatta ki, hogy
az első hőhullámmal érintett június végi, július eleji időszakban nem volt jelentős különbség a várható érték és a halálozási adatok között.
A biostatisztikus a Telexnek azt mondta, meglepték a számok: arra számított, hogy a 42 fokos rekordhőmérséklettel tetőző hőhullám Németországhoz és Franciaországhoz hasonlóan Magyarországon is sok áldozatot szedett, főleg az idős korosztályban. „De ha valaki megnézi az Euromomo oldalát, ami európai viszonylatban a legjelentősebb, többlethalálozási adatokat közlő statisztikai szervezet, azt látja, hogy ott is hajszálpontosan ugyanaz látszik, mint az én grafikonomon” – mondta, megjegyezve, hogy a két kimutatás más módszerrel készült.
Az adatokat úgy értékelte, hogy a kilengések minden korosztályban megfelelnek a véletlen ingadozásnak, markáns kiugrás, különösen olyan, ami szinkronizáltan több szomszédos korosztályt érint, nem látható. „De hozzá kell tenni, hogy a többlethalálozás nem egy rettenetesen érzékeny mutató, elég nagy eltérés kell, hogy az meglátszódjon rajta. Így ez nem azt jelenti, hogy nálunk egyáltalán nem volt halálozási többlet a hőhullám alatt, csak azt, hogy nagymértékű nem volt” – jegyezte meg. Mint mondta: kiugró adatokat Németország, Franciaország és Belgium esetében lehetett látni, vagyis nem magyarországi anomália, hiszen az európai országok többségében sem mértek kiugróan magas többlethalálozást.
Nyitókép: HVG / Cabrera Martin
