#hőhullám


„Régen is meleg volt, mégis túléltük” – miért kell újratanulnunk a nyár, a hőség és a napozás szabályait?

Valóban: régen is voltak kánikulák, napon dolgozó nagyszülők, egész nap strandon lévő gyerekek, lehúzott redőnyök és délutánra felforrósodó lakások. A gond nem az emlékekkel van, hanem azzal, ha ezekből próbálunk mai szabályokat gyártani a hőségre és a napozásra. A környezeti hatások ugyanis már nem ugyanazok: gyakoribbak és intenzívebbek a hőhullámok, magasabb az UV-terhelés, és a bőrkárosodás következményeit sokszor csak évekkel később látjuk. Dr. Kis Anna klímakutatóval és dr. Baltás Eszter bőrgyógyásszal jártuk körbe, miért kell újratanulnunk a nyár szabályait – és miért nem puhányság, hanem alkalmazkodás, ha komolyan vesszük a hőségriasztást, az árnyékot és a fényvédelmet.















Az elmúlt 20 év legsúlyosabb hőhulláma után itt az ideje másként gondolni a vízre

Harmadfokú hőségriasztás van érvényben, a kormány vízellátási, közlekedési és munkaszervezési intézkedéseket rendelt el. Eközben az ország középső része súlyos aszállyal küzd. A kánikula idején a közbeszéd érthető módon a folyadékpótlásra és a hőség egészségügyi kockázataira összpontosít. A Magyarországon is számos vízművel és vízügyi igazgatósággal együtt dolgozó Xylem szerint érdemes szem előtt tartani azt is, hogy a klímaváltozás leglátványosabb és legközvetlenebb hatása valójában a vízen, az ország vízbázisán keresztül érvényesül.