Rekordmeleg augusztus, rendkívüli szárazság, minden korábbinál intenzívebb hőhullámok egymás után. Ilyen volt a nyár a leggyorsabban melegedő kontinens leggyorsabban melegedő térségében. De milyenek jönnek majd? A búza például megterem majd?
Kiugró adatok kellenek ahhoz, hogy a statisztikákban megjelenjenek.
Az emberi szervezet egyre nehezebben viseli ezeket a megterhelő időszakokat.
Nagyot nőtt a napenergia-termelés Európában a júniusi és a júliusi hőhullámok idején, de az igények is kilőttek – ez sötétedés után jelentett komoly gondot. Pedig lehet megoldás.
Fehér Boglárka, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika szakorvosa szerint több nehézséget is okozhat a hőhullám a női szervezet számára, a tünetek azonban enyhíthetők.
Sajnos csak lélegzetvételnyi időt kapunk két hőhullám között.
A kánikuláról többnyire úgy beszélünk, mint amit valahogy túl kell élni: igyunk eleget, húzzuk le a redőnyt, kerüljük a déli napot. Egyre több kutatás szerint azonban a hőhullámok hatása nem feltétlenül ér véget azzal, hogy lehűl a levegő. Középkorú és idősebb felnőttek adatai alapján a gyakori extrém meleg összefügghet a gyorsabb biológiai öregedéssel, vagyis azzal, milyen állapotban vannak a sejtjeink és szerveink a tényleges életkorunkhoz képest.
Országszerte lekapcsolják a teljes üzlethálózat digitális kijelzőit.
Krízistervet dolgoznak ki, mely nagy közületi és ipari fogyasztóknak kellene csökkenteniük a fogyasztásukat.
Az újabb hőkupola a tovább apadó folyók miatt az energia- és a vízellátás terén is kihívást jelenthet. Szükség esetén a víz- és az áramhasználatát is korlátozhatják a nem közcélú nagyfogyasztóknak, illetve a korábbi tapasztaltok alapján a túlmelegedő motorvonatokat is kivonják a forgalomból.
Lehetőleg csak reggel és este menjenek strandra a turisták, délben pedig senki se tartózkodjon a szabadban – kérik a helyi hatóságok.
Lesz olyan súlyos a mostani hőhullám, mint a rossz emlékű június végi hőkupola? Mitől függ, hogy 35 vagy 40 fok lesz a jövő hét közepén, és melyik a valószínűbb? Mit okozhat az El Niño Magyarországon késő ősszel és télen? Szabó Péter éghajlatkutatóval elemeztük a hőhelyzetet.
A hét közepétől szubtrópusi eredetű forró levegő magjává válik a Kárpát-medence.
Nőnek a háztartások kiadásai a hőhullámok miatt, és a gazdaságot is visszaveti a felmelegedés. Az EU felkészületlen, holott a hőség a legkomolyabb éghajlati kockázati faktorrá vált. Rémisztők a kilátások a század végére.
Nem (csak) az a kérdés, túléljük-e a hőhullámokat és hőkupolákat, hanem az is, hogy ezek ideje alatt mennyi időre szorulunk be a szobába.
A júniusi extrém hőhullám után fellélegezhettünk egy kicsit, de az előrejelzések szerint még nincs vége a nyári megpróbáltatásoknak. Éppen ezért érdemes megfontolni egy neves, környezeti egészségtannal foglalkozó amerikai professzor tanácsait azzal kapcsolatban, hogyan maradjunk biztonságban a legmelegebb napokon.
Az amerikai hadsereg kilőtt egy sótalanító üzemet, majd közölte, a támadások célja az iráni haderő meggyengítése.
A szakértők szerint más tényezőkkel nem lehet magyarázni a számokat, a kánikula a felelős.
Valóban: régen is voltak kánikulák, napon dolgozó nagyszülők, egész nap strandon lévő gyerekek, lehúzott redőnyök és délutánra felforrósodó lakások. A gond nem az emlékekkel van, hanem azzal, ha ezekből próbálunk mai szabályokat gyártani a hőségre és a napozásra. A környezeti hatások ugyanis már nem ugyanazok: gyakoribbak és intenzívebbek a hőhullámok, magasabb az UV-terhelés, és a bőrkárosodás következményeit sokszor csak évekkel később látjuk. Dr. Kis Anna klímakutatóval és dr. Baltás Eszter bőrgyógyásszal jártuk körbe, miért kell újratanulnunk a nyár szabályait – és miért nem puhányság, hanem alkalmazkodás, ha komolyan vesszük a hőségriasztást, az árnyékot és a fényvédelmet.
Az egészségügyi minisztérium több városra is hőségriasztást adott ki.
