Europion: a magyarok negyede szerint kellene eltörölni az augusztus 20-i tűzijátékot

Azt még a Fideszre szavazók többsége is támogatja, hogy rövidebb lesz az idei tűzijáték, jóval nagyobb a megosztottság abban, hogy szükség van-e több napos ünnepségsorozatra.

A döntő többség helyesli, hogy rövidebb lesz ebben az évben az augusztus 20-i tűzijáték – derült ki az Europion piackutató a HVG számára készített reprezentatív felméréséből. Abban már nagyobb a megosztottság, hogy hosszú távon mit kellene kezdeni a tűzijátékkal és a teljes ünnepségsorozattal.

Az állami ünnepségre ugyanis idén a szokásosnál rövidebb tűzijátékkal készülnek. Egész pontosan egy speciális megoldást választott a kormány: a szokásos 30 perces időtartam, ameddig máskor a tűzijáték szokott tartani, megmarad, de ez egy audiovizuális showműsor lesz, amelynek egy részeként 10 percen át tart majd a tűzijáték.

Sok érv elhangzott az elmúlt években – rendszeresen visszatért a félórás tűzijátékkal szembeni kritikaként az, hogy túl drága, és az is többször elhangzott, hogy az állatok számára káros, az utóbbi pár évben pedig azt is egyre többen vetették fel, hogy már ki lehet váltani más látványelemekkel is, amelyek szintén jól néznek ki, de nem kerülnek annyira sokba. A Fidesz ellenzékbe szorulva a hosszabb tűzijáték mellett állt ki, indoklásuk szerint „szinte már méltatlan” a nemzeti ünnephez a tíz perces időtartam.

Azt az Europion reprezentatív kutatása szerint a megkérdezettek 74 százaléka támogatja, hogy az eddiginél rövidebb lesz a tűzijáték. Ebben egészen nagy az egység, annyira, hogy szűken, de még az áprilisi választáson a Fideszre szavazók között is többségben vannak azok, akik szerint jó ötlet a rövidítés.

Persze az időtartam csak egy részlet a sok ötlet közül, miként lehetne megreformálni az ünnepi látványosságot. A megkérdezetteknek mindössze a 13 százaléka gondolja úgy, hogy egyáltalán nem kell hozzányúlni a műsorhoz, maradjon minden ugyanolyan, mint eddig, és további 14 százalék szeretne az eddigihez hasonló, csupán lerövidített tűzijátékot látni. A legnagyobb csoport 46 százalékkal az, akik szerint új fajta látványelemekkel lehet feldobni – és egyben akár olcsóbbá is tenni – a 20-a esti műsort, például fényshow elindításával vagy drónok bemutatójával.

Azt a megkérdezettek 26 százaléka gondolja, hogy tűzijátékra egyáltalán nincs szükség.

Nem meglepő, hogy a legkisebb arányban (22 százaléknyian) az áprilisban a Fideszt választók érzik így, az már annál inkább, hogy nem a Tisza Párt szimpatizánsai közül utasítják el legtöbben a tűzijátékot, hanem a Mi Hazánkra szavazók közül szeretné 32 százalék a durrogtatás nélküli augusztus 20-át.

A leginkább megosztó kérdés az, hogy mi legyen a több napos ünnepségsorozat sorsa – valószínűleg itt azért sincs nagy egység, mert a pártok sem nagyon adnak kapaszkodót a szavazóiknak arról, hogy mit gondoljanak. Évek óta hagyományosan egy több napos ünnepségsorozatot szerveznek augusztus 20-a környékére, ez így történik idén is, a terv most az, hogy ebben az évben mindez 4 milliárd forintba kerül.

Az összes megkérdezettnek a 34 százaléka véli azt, hogy ez így van jól, így méltó az országhoz és jó program az embereknek. 38 százalék szerint akkor támogatható a több napra nyúló ünnepségsorozat, ha azt olcsóbban ki tudják hozni, mint most, és 29 százalék érzi azt, hogy ez az egész túlzás, már eddig is csak a pénzszórásról szólt. Ez három, szinte azonos méretű csoport, de a pártpreferencia alapján látszanak a különbségek. Itt is a Mi Hazánk szimpatizánsai között vannak a legtöbben azok, akik szerint el kéne felejteni a több napon át tartó ünneplést, és az áprilisban a Tiszára szavazók mondják a leginkább azt, hogy maradhat az ünnepség, csak tegye valahogyan olcsóbbá az új kormány.

A módszertan
Az Europion 1800 válaszadót kérdezett meg a mobil- és webapplikációs paneljéből 2026. augusztus 18-án. Az online panelek nyers adataiból származó jól ismert torzulásokat (mint például az egyes demográfiai csoportok, digitálisan kevéssé affinis állampolgárok szisztematikus alulreprezentációja) a nemzetközi online survey módszertanban régóta használt (pl. Survation, YouGov) MrP-módszerrel (multilevel regresszió és posztstratifikáció) korrigálták. A korrekciós eljárásban különböző digitális tevékenységekre vonatkozó változókat és az áprilisi szavazat-visszaemlékezéseket is figyelembe vették. A becslések bizonytalanságát úgynevezett bootstrapping módszerrel becsülték, ez alapján a százalékos becslések maximális hibahatára 3,2%.
Hozzászólások