Nem volt megalapozott a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) döntése, amellyel elutasította a feljelentést abban az ügyben, amelyről korábban a HVG is írt: a rendőrség egy régi partnerével meglévő, nettó 27 milliárd forintos keretszerződést megkerülve kötött váratlanul új megállapodást 2024-ben a fogvatartottak elektronikus lábbilincsét kiváltó okosórás nyomkövető rendszerre – a kínai gyártmányú eszközöket attól a közvetítőcégtől vásárolták, amely a déli határkerítés elektronikai elemeit is üzemelteti.
Csalás gyanújával még a nyáron tett feljelentést az Országos Rendőr-főkapitánysággal (ORFK) szerződésben álló cég. A Communication Technologies (CT) Kft.-nek ugyanis az ORFK-val 2023 júliusában aláírt, „A terheltek mozgását online módon nyomon követő technikai eszközök és központi infrastruktúra biztosítása, valamint teljes körű üzemeltetése” tárgyban élő, 2029-ben lejáró keretszerződése van – ezt kerülte meg az új beszerzéssel a rendőrség.
Feljelentésében a cég azt kifogásolta, hogy a CT és partnerei – nyílt közbeszerzéseken elnyert szerződések révén – már 10 éve szállították és működtették panaszmentesen a rendőrség elektronikus háziőrizeti rendszerét, amikor 2023-ban nyílt tenderen elnyerték a 27 milliárdos keretmegállapodást, átutalták a teljesítési garancia 540 milliós összegét is, majd az ORFK mégse hívta le a szerződésüket, hanem ehelyett rövidesen egy alternatív házi őrizeti rendszerre szerződött – ráadásul titokban – a másik céggel.
A feljelentés szerint dokumentumok bizonyítják, hogy a rendőrség már másfél hónappal a keretszerződés megkötése után az alternatív megoldáson dolgozott.
Pontosabb, gazdaságosabb, diszkrétebb – ezzel indokolta a Belügyminisztérium, hogy az összes, 1143 érintett személynél „bokáról csuklóra vándoroltak” a nyomkövető eszközök, vagyis a bűnügyi felügyelet alatt állók lábbilincs helyett karórát kaptak. Ám úgy tűnik, a kínainak tűnő eszköz nem túl pontos, ráadásul a beszerzés felvet kérdéseket, az indokai pedig homályosak. Bónusz: exkluzív „felhasználói élmény” az új nyomkövetőről.
A feljelentést a KNyF július végén elutasította, mondván: hiányzik a bűncselekmény gyanúja. Azt is írták: az, hogy végül a keretmegállapodást nem követték egyedi szerződések és más, konkuráló intézkedéseket tervezett a rendőrség, nem kelti bűncselekmény gyanúját. Az elutasító határozat ellen a feljelentő panasszal élt –, ekkoriban egyébként éppen lemondott Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész posztjáról.
A nyomozás elutasítása ellen panaszt tett felejelentő érve, hogy „az elutasítás téves és felületes helyzetértékelésre alapul, érdemben megalapozatlan, mert az adatok nem szerződéses vitára, hanem megtévesztési szándékra és a szerződéskötéssel elkövetett, jogtalan haszonszerzésre irányuló magatartásra utalnak". A feljelentés elutasítása elleni panasz elbírálásra a KNyF felettes szervéhez, a Legfőbb Ügyészséghez került.
A Legfőbb Ügyészségen a Kiemelt és Korrupciós Ügyek Főosztályán szeptember elején kelt határozat szerint a panasz alapos, ezért a főügyészség nyomozást megszüntető határozatát hatályon kívül helyezték, a KNyF-et a nyomozás elvégzésére utasították. A határozat szerint a feljelentésben és a panaszban írtak alapján nem lehet kizárni a gyanúját, hogy az ORFK a szükséges források hiányában kötött szerződést a céggel.
A rendőrség rendszerében így jelennek meg az óratulajdonosok a térképen
Facebook / BM Rendészeti Államtitkárság
A jogtalan haszonszerzés és a csalárd megtévesztés gyanúját már önmagában a szükséges források hiánya megállapíthatóvá teszi – hívta fel a figyelmet a Legfőbb Ügyészség. Így most mégis nyomozni kell, a tényállás teljeskörű tisztázása érdekében – derül ki az iratból.
Hallgatás és ködösítés övezi a rendőrség új beszerzését, csupa rejtély az új nyomkövető rendszer – írta a HVG egy éve, miután az akkor már hónapok óta élesben használt, a korábbi „lábbilincses” megoldást okosóraszerű eszközre váltó, a rendőrség mellett a büntetés-végrehajtás területén is alkalmazott technológiáról, műszaki tartalmáról, megbízhatóságáról, ár-érték arányáról próbáltunk részleteket kideríteni. Főleg, hogy
a rendőrségen belül nyílt titok volt, hogy a rendszernek pontatlanságai, hibái vannak.
Hallgatás és ködösítés övezi a rendőrség új beszerzését: kínainak tűnő okosórára cserélték a nyomkövető lábbilincseket, amelyek nemcsak nem túl pontosak, de a beszerzésük is jogsértő lehet. A HVG közérdekű adatigényléssel próbált az ügy mélyére ásni, de 23 kérdésből csak tízre kaptunk (részben) konkrét választ, és ezek közül több is csak újabb kínzó kérdéseket vet fel.
Mint kiderült, az új rendszerről 2024 november 15-én írták alá a szerződést – ennyit elismert a rendőrség, de a részleteket igyekeztek titkolni. Először az új partner nevét sem voltak hajlandók elárulni, de miután kiderítettük és megírtuk, elismerték, hogy ez az NT Sys Kft., vagyis ez a cég az okosórás rendszer szállítója. Amúgy a nyomkövetős órát a vállalkozás a honlapján is reklámozza, méghozzá saját fejlesztésként.
Az NT Sys szervizeli és tartja karban a déli határzár érzékelő- és megfigyelőeszközeit, továbbá ők szállították a hármashatárszakasz AI-támogatott hőkamerás rendszerét is. A három magyar magánszemély tulajdonában álló vállalkozás 2024-ben nagyon jó évet zárt: 1,98 milliárdos nettó árbevétel mellett egymilliárd felett volt a profitjuk. Tavaly az árbevétel visszaesett 1,17 milliárdra, az adózott eredmény pedig csak 12,5 millió volt.
A HVG iparági forrásai szerint egyébként egy hasonló tudású nyomkövetős okosóra már 200 dollár körül beszerezhető, ami alig több, mint 60 ezer forint. A Belügyminisztérium nyilvános közlése szerint 3000 darab eszközt vásároltak, ami így 200 millió forintból is kijönne, a rendszer mégis összesen több, mint tízszer ennyibe, 2,5 milliárdba került. Persze volt egyéb költség is: az okosóra magyar lokalizációját és a rendőrség riasztási-felügyeleti rendszerével összekapcsolást biztosító szoftvert külön le kellett fejleszteni.
Kiknek kell nyomkövető, és miért?
A beszerzett 3000 darab okosórás nyomkövető eszközt fele-fele arányban kapta meg a rendőrség, illetve a büntetés-végrehajtás. Mindkét szervnek nagy számban vannak ugyanis olyan „ügyfelei”, akiket korábban lábbilinccsel, most pedig már okosórával tartanak elektronikus pórázon. A korábban házi őrizetként, illetve a lakhelyelhagyási tilalomként ismert, ma már összefoglalóan bűnügyi felügyeletnek hívott kényszerintézkedés nem a büntetés része, hanem a személyi szabadságot korlátozó egyfajta megelőző intézkedés, amely a teljes szabadságelvonással járó letartóztatás alternatívája. Ez elrendelhető még a nyomozás során is, például a szökés vagy elrejtőzés megakadályozására, vagy a vádemelést követően a tárgyalás idején is. Az elektronikus nyomkövetést akkor alkalmazzák, ha a terhelt mozgásának szigorúbb felügyelete indokolt. Ilyenkor ez lehet meghatározott helyen – jellemzően a terhelt lakhelyén, otthonában – tartózkodás, vagy lehet egy meghatározott terület elhagyásának tilalma, amikor például Budapest közigazgatási területét nem lehet elhagyni, de a városon belül szabad a mozgás. Ezekben az esetekben a rendőrség helyez fel elektronikus nyomkövetőt, de a büntetés-végrehajtásban is alkalmazzák, például akkor, amikor a rabokat hazaengedik eltávozásra, vagy amikor külső helyszínen dolgoznak, és emiatt elhagyják az őrzött bv-intézetet.
Nyitóképünkön az okosórás nyomkövető eszköz használatban. Fotó: HVG / Reviczky Zsolt
