Nem volt megalapozott a Központi Nyomozó Főügyészség (KNyF) döntése, amellyel elutasította a feljelentést abban az ügyben, amelyről korábban a HVG is írt: a rendőrség egy régi partnerével meglévő, nettó 27 milliárd forintos keretszerződést megkerülve kötött váratlanul új megállapodást 2024-ben a fogvatartottak elektronikus lábbilincsét kiváltó okosórás nyomkövető rendszerre – a kínai gyártmányú eszközöket attól a közvetítőcégtől vásárolták, amely a déli határkerítés elektronikai elemeit is üzemelteti.
Csalás gyanújával még a nyáron tett feljelentést az Országos Rendőr-főkapitánysággal (ORFK) szerződésben álló cég. A Communication Technologies (CT) Kft.-nek ugyanis az ORFK-val 2023 júliusában aláírt, „A terheltek mozgását online módon nyomon követő technikai eszközök és központi infrastruktúra biztosítása, valamint teljes körű üzemeltetése” tárgyban élő, 2029-ben lejáró keretszerződése van – ezt kerülte meg az új beszerzéssel a rendőrség.
Feljelentésében a cég azt kifogásolta, hogy a CT és partnerei – nyílt közbeszerzéseken elnyert szerződések révén – már 10 éve szállították és működtették panaszmentesen a rendőrség elektronikus háziőrizeti rendszerét, amikor 2023-ban nyílt tenderen elnyerték a 27 milliárdos keretmegállapodást, átutalták a teljesítési garancia 540 milliós összegét is, majd az ORFK mégse hívta le a szerződésüket, hanem ehelyett rövidesen egy alternatív házi őrizeti rendszerre szerződött – ráadásul titokban – a másik céggel.
A feljelentés szerint dokumentumok bizonyítják, hogy a rendőrség már másfél hónappal a keretszerződés megkötése után az alternatív megoldáson dolgozott.
https://hvg.hu/360/20250617_elektromos-nyomkoveto-helyett-okosora-kinai-labbilincs-jogserto-beszerzes
A feljelentést a KNyF július végén elutasította, mondván: hiányzik a bűncselekmény gyanúja. Azt is írták: az, hogy végül a keretmegállapodást nem követték egyedi szerződések és más, konkuráló intézkedéseket tervezett a rendőrség, nem kelti bűncselekmény gyanúját. Az elutasító határozat ellen a feljelentő panasszal élt –, ekkoriban egyébként éppen lemondott Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész posztjáról.
A nyomozás elutasítása ellen panaszt tett felejelentő érve, hogy „az elutasítás téves és felületes helyzetértékelésre alapul, érdemben megalapozatlan, mert az adatok nem szerződéses vitára, hanem megtévesztési szándékra és a szerződéskötéssel elkövetett, jogtalan haszonszerzésre irányuló magatartásra utalnak". A feljelentés elutasítása elleni panasz elbírálásra a KNyF felettes szervéhez, a Legfőbb Ügyészséghez került.
A Legfőbb Ügyészségen a Kiemelt és Korrupciós Ügyek Főosztályán szeptember elején kelt határozat szerint a panasz alapos, ezért a főügyészség nyomozást megszüntető határozatát hatályon kívül helyezték, a KNyF-et a nyomozás elvégzésére utasították. A határozat szerint a feljelentésben és a panaszban írtak alapján nem lehet kizárni a gyanúját, hogy az ORFK a szükséges források hiányában kötött szerződést a céggel.
A rendőrség rendszerében így jelennek meg az óratulajdonosok a térképen
Facebook / BM Rendészeti Államtitkárság
A jogtalan haszonszerzés és a csalárd megtévesztés gyanúját már önmagában a szükséges források hiánya megállapíthatóvá teszi – hívta fel a figyelmet a Legfőbb Ügyészség. Így most mégis nyomozni kell, a tényállás teljeskörű tisztázása érdekében – derül ki az iratból.
Hallgatás és ködösítés övezi a rendőrség új beszerzését, csupa rejtély az új nyomkövető rendszer – írta a HVG egy éve, miután az akkor már hónapok óta élesben használt, a korábbi „lábbilincses” megoldást okosóraszerű eszközre váltó, a rendőrség mellett a büntetés-végrehajtás területén is alkalmazott technológiáról, műszaki tartalmáról, megbízhatóságáról, ár-érték arányáról próbáltunk részleteket kideríteni. Főleg, hogy
a rendőrségen belül nyílt titok volt, hogy a rendszernek pontatlanságai, hibái vannak.
https://hvg.hu/360/20250922_rendorseg-uj-nyomkoveto-rendszer-titkok-kodosites
Mint kiderült, az új rendszerről 2024 november 15-én írták alá a szerződést – ennyit elismert a rendőrség, de a részleteket igyekeztek titkolni. Először az új partner nevét sem voltak hajlandók elárulni, de miután kiderítettük és megírtuk, elismerték, hogy ez az NT Sys Kft., vagyis ez a cég az okosórás rendszer szállítója. Amúgy a nyomkövetős órát a vállalkozás a honlapján is reklámozza, méghozzá saját fejlesztésként.
Az NT Sys szervizeli és tartja karban a déli határzár érzékelő- és megfigyelőeszközeit, továbbá ők szállították a hármashatárszakasz AI-támogatott hőkamerás rendszerét is. A három magyar magánszemély tulajdonában álló vállalkozás 2024-ben nagyon jó évet zárt: 1,98 milliárdos nettó árbevétel mellett egymilliárd felett volt a profitjuk. Tavaly az árbevétel visszaesett 1,17 milliárdra, az adózott eredmény pedig csak 12,5 millió volt.
A HVG iparági forrásai szerint egyébként egy hasonló tudású nyomkövetős okosóra már 200 dollár körül beszerezhető, ami alig több, mint 60 ezer forint. A Belügyminisztérium nyilvános közlése szerint 3000 darab eszközt vásároltak, ami így 200 millió forintból is kijönne, a rendszer mégis összesen több, mint tízszer ennyibe, 2,5 milliárdba került. Persze volt egyéb költség is: az okosóra magyar lokalizációját és a rendőrség riasztási-felügyeleti rendszerével összekapcsolást biztosító szoftvert külön le kellett fejleszteni.
Kiknek kell nyomkövető, és miért?
A beszerzett 3000 darab okosórás nyomkövető eszközt fele-fele arányban kapta meg a rendőrség, illetve a büntetés-végrehajtás. Mindkét szervnek nagy számban vannak ugyanis olyan „ügyfelei”, akiket korábban lábbilinccsel, most pedig már okosórával tartanak elektronikus pórázon. A korábban házi őrizetként, illetve a lakhelyelhagyási tilalomként ismert, ma már összefoglalóan bűnügyi felügyeletnek hívott kényszerintézkedés nem a büntetés része, hanem a személyi szabadságot korlátozó egyfajta megelőző intézkedés, amely a teljes szabadságelvonással járó letartóztatás alternatívája. Ez elrendelhető még a nyomozás során is, például a szökés vagy elrejtőzés megakadályozására, vagy a vádemelést követően a tárgyalás idején is. Az elektronikus nyomkövetést akkor alkalmazzák, ha a terhelt mozgásának szigorúbb felügyelete indokolt. Ilyenkor ez lehet meghatározott helyen – jellemzően a terhelt lakhelyén, otthonában – tartózkodás, vagy lehet egy meghatározott terület elhagyásának tilalma, amikor például Budapest közigazgatási területét nem lehet elhagyni, de a városon belül szabad a mozgás. Ezekben az esetekben a rendőrség helyez fel elektronikus nyomkövetőt, de a büntetés-végrehajtásban is alkalmazzák, például akkor, amikor a rabokat hazaengedik eltávozásra, vagy amikor külső helyszínen dolgoznak, és emiatt elhagyják az őrzött bv-intézetet.
Nyitóképünkön az okosórás nyomkövető eszköz használatban. Fotó: HVG / Reviczky Zsolt
