Újabb, a szakma és a páciensek által is régóta várt eredményességi mutatókat publikált az állami lombikintézetek szakmai irányításáért felelős Humánreprodukciós Igazgatóság (HRI). Elemzésükben most először közöltek hivatalos adatokat arról, melyik magyarországi lombikcentrumban mekkora sikeraránnyal dolgoznak.
Eszerint bár az országos átlagok tavaly javultak, „az intézetek közötti szórás tetemes”, és több centrum jóval az országos átlag alatt teljesít.
Igaz, ennek az összehasonlításnak bőven vannak korlátai – de erről majd később.
Magyarországon az Orbán-kormány 2022-ben államosította az asszisztált reprodukciós centrumokat (ezeket a köznyelv annak ellenére hívja lombikintézeteknek, hogy nem csak lombikkezeléseket végeznek). A meglévő magáncentrumok közül többet megvásárolt, a többinek pedig, melyekre az állam nem tett ajánlatot, be kellett zárnia. Az Európai Bizottság ugyan kötelezettszegési eljárást indított, az ügy egyelőre még nem zárult le, az EU Bíróságára vár.
A Humánreprodukciós Intézetet ugyanebben az évben hozták létre, 2025-ig Vesztergom Dóra vezette, azóta Várnagy Ákos felelős a területért. A kormány, majd a HRI rengeteg változást vezetett be az ágazatban. Először ingyenessé tették a kezeléseket, majd a finanszírozáson és az eljárásokon is változtattak, ezekről ebben a cikkünkben bővebben is írtunk:
https://hvg.hu/itthon/20231026_igy_modositana_tovabb_a_lombikkezelesek_szabalyait_a_kormany
Szintén kulcsfontosságú változás volt, hogy létrehozták a Nemzeti Humánregisztrációs Regisztert, mely 2024 januárjától az EESZT-vel összekötve pontos képet ad a 13 állami intézetben végzett beavatkozásokról. Ez alapján meg lehet mondani, hány páciensen hány beavatkozást végeztek, és ami még ennél is fontosabb: közölni tudják a becsült kumulatív születési rátát. A meddőségi szakmában a kumulatív születési ráta az egyik legfontosabb adat: egy évre vetítve mutatja meg az asszisztált reprodukciós eljárásokból történt szülések és az adott időszak alatt történt petesejtleszívások arányát. Ezt a mutatót tartják a legmegbízhatóbbnak az eredményesség megállapításához, és ezt használja az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) is a nemzetközi összehasonlításokhoz.
Bár az intézeteknek már régóta kötelező adatszolgáltatást írtak elő, ezek hiányosak voltak, így a számokat hosszú évekig nem publikálták. Ez a regiszter bevezetése után két évvel, idén februárban változott meg.
https://hvg.hu/360/20260205_sikeressegi-rata-magyarorszagi-lombikklinikak-humanreprodukcios-igazgatosag
Eszerint 2024-ben a becsült kumulatív élveszülés Magyarországon 26,4 százalékos volt, vagyis az elvégzett petefészek-stimulációkból (ez a lombikeljárás első lépése) ilyen arányban született gyermek.
Ez a szám alacsonyabb az európainál: az ESHRE 2020-as számai szerint az adatokat szolgáltató országokban a sikerességi arány átlag 32,3 százalék volt. Ez ugyanakkor megtévesztő lehet, hiszen Magyarországon 45 éves korig engedélyezett az állami, saját petesejttel végzett lombik, ami jelentősen ront a hazai számokon – a legtöbb országban 40 év ez a korhatár, és minél idősebb korban végzik a beavatkozást, annál kisebb a sikerre az esély.
A Humánreprodukciós Intézetet korábban sok kritika érte, mert az országos sikerességi rátát ugyan közzétette, az egyes intézetekét azonban nem. Így a magyar párok – akiknek 17 százaléka küzd meddőséggel – nem tudhatják, melyik intézményhez forduljanak a meglévő 13-ból, ha nagyobb eséllyel szeretnének indulni a szülővé válás útján. Ezt Várnagy Ákos, a HRI vezetője a HVG-nek adott interjúban azzal magyarázta, hogy a beteganyag és az eljárások minden intézményben folyamatosan változnak. „Nem látom annak értelmét, hogy ezek az adatok úgy kerüljenek ki, hogy nem tesszük mellé azt, hogy ez egy pillanatnyi állapot” – mondta akkor.
https://hvg.hu/360/20260227_varnagy-akos-humanreprodukcios-igazgatosag-meddoseg-petesejtdonacio-interju
A múlt héten végül mégis megjelent a régóta várt összehasonlító elemzés, mely a 2024-2025. évi eredményességi mutatók alapján készült.
Javuló eredményesség, kevesebb beteg
A 16 oldalas dokumentum nemcsak azt vizsgálja, hogyan teljesítettek az egyes intézetek, hanem az új, országos eredményeket is közzéteszi. Eszerint 2024-hez képest 2025-ben a magyar intézetekben enyhén csökkent a betegforgalom és a petesejt-leszívások száma is, de a terhességi arány emelkedett. Ez rendszerszintű minőségi változást jelent.
Érdekesség, hogy az elemzés elkészítéséhez két csoportot használtak. Az egyik az összes beteget figyelembe veszi, a másik viszont csak egy meghatározott referenciacsoport. Az utóbbi kritériumai a 25-36 év közötti életkor, a legalább 6 leszívott petesejt és a műtéti spermiumkinyerés nélkül végzett megtermékenyítés voltak. Erre azért volt szükség, mert a betegállományban területileg és intézetenként is nagy különbségek lehetnek. Ilyen például, ha egy budapesti intézetbe a szokásosnál több 40 év feletti páciens, vagy komolyabb egészségügyi problémákkal küzdő pár érkezik, az ő esélyeik lényegesen rosszabbak lehetnek, ami kihat az eredményekre is. A referenciacsoport alkalmazása könnyebbé tette az intézetek összehasonlítását, de nem szüntet meg minden különbséget – írták a készítők.
A mellékelt táblázat szerint az eredményesség mindkét csoportban javult. A teljes betegállományban friss embriótranszfereknél 2,02 százalékponttal, fagyasztott embriótranszfereknél pedig 3,15 százalékkal. A referenciacsoportban ennél is jobbak lettek az eredmények, itt az emelkedés 2,77 és 3,11 százalékos, vagyis itt már 35 és 31,5 százalék felett az eredményesség.
(A friss embriótranszfer (ET) azt jelenti, hogy a mesterséges megtermékenyítés után az embriót még ugyanabban a ciklusban visszaültetik a méhbe, a fagyasztott embriótranszfer (FET) esetében viszont az embriót lefagyasztják, és egy későbbi időpontban ültetik be, amikor optimálisabbak erre a körülmények.)
Ennek okát a szakemberek a finanszírozási és jogszabályi változásokban látják, például abban, hogy előnyben részesítik az ötnapos embriók beültetését, és gyakrabban használnak fagyasztott embriókat (utóbbi beavatkozás gyakrabban jár sikerrel), valamint eltörölték azt is, hogy két beültetés között kötelezően három hónapot kell várni.
Javuló tendencia
Humánreprodukciós Igazgatóság
Kiemelték ugyanakkor hogy a meddőségi ellátásban felülreprezentáltak a 35 év feletti nők, ez a jelenség nem igazán változott az elmúlt években. Mivel a KSH adatai szerint a szülőkorú nők száma folyamatosan csökken, nem zárják ki, hogy hosszabb távon ennek hatása lesz a meddőségi ellátásban részt vevők számára is.
Hatalmas különbségek
Miközben a sikeresség úgy tűnik, javul, az elemzés készítői azt is elismerik, hogy óriási különbségek vannak a különböző intézmények eredményei között. Az eltéréseket ők két külön forrásra vezetik vissza:
- az egyik, hogy egy intézetbe kik járnak, mennyire idősek, milyen az egészségi állapotuk és mi a meddőség oka. Ez nehezen kontrollálható adottság.
- a másikon már lehet változtatni. Ide tartozik az infrastruktúra, a labor felszereltsége, az épület állapota, az eszközpark kora, az alkalmazott technika vagy épp a személyzet tapasztalata és képzettsége.
Úgy tudjuk, hogy a különböző intézetek a nemrég megkapott adatok alapján elkezdték egymás között megosztani a tapasztalataikat, ettől is remélve, hogy kiegyensúlyozottabb lesz az eredményesség. Hogy valóban van mit javítani, az látszik a közzétett adatokból is. Míg a 13-ból 8 intézet jobban teljesít az országos átlagnál, több is jelentősen lemaradt.
Ha a friss embriótranszferekre vetített terhességi arányokat nézzük, akkor a referenciacsoportban a legjobb eredménye a Győri Intézetnek, a SOTE ARO-nak és a SOTE ARC-nak (mindkettő budapesti), a legrosszabb pedig a Kútvölgyi, a Kaposvári és az Angyalföldi Intézetnek van.
Friss ET-re vetített klinikai terhességi arány
Humánreprodukciós Igazgatóság
Ugyanez fagyasztott embriótranszferekre vetítve a SOTE ARO, Győr és Szeged esetében hozta a legjobb eredményeket, rosszabbul a Kútvölgyi, Kaposvár és Pécs teljesített.
FET-re vetített klinikai terhességi arány
Humánreprodukciós Igazgatóság
Itt kell azonban megjegyezni, hogy a Gazdagréti, az Angyalföldi, a Kaposvári Intézetekben és a SOTE ARO-ban lényegesen több 41 év feletti pácienst látnak el, mint máshol, ami ronthat az eredményességen.
A referenciacsoportban 2125-ben friss embriók beültetésénél a terhességi arány 2025-ben országosan 35,03 százalékos volt. Ebben a csoportban a legrosszabbul a Kútvölgyi Intézet teljesített (23,4%), a legjobban pedig Győr (50,4%).
A fagyasztott embriótranszferek esetében is nagy a szórás. Itt a tavalyi országos terhességi arány 31,5 % volt. Ehhez képest Kaposváron csak 13,2%, míg a SOTE Asszisztált Reprodukciós Osztályán 53,6%.
Terhességi arányok
Humánreprodukciós Igazgatóság
A becsült kumulatív élveszülés adatai egyelőre még csak 2024-ből vannak meg, de már ennek is létezik intézményi bontása, ami így néz ki:
Becsült kumulatív élveszülés intézeti bontásban
Humánreprodukciós Igazgatóság
Itt a legjobb eredmények Győrben születtek. Fontos azonban, hogy az intézeti százalékok megítélését befolyásolják az esetszámok, a kisebb forgalmú centrumokban ugyanis egyetlen sikeres vagy sikertelen beavatkozás is több százalékponttal mozdíthatja el az éves arányt.
Hol marad a petesejt-donáció?
Várnagy Ákos, a HRI vezetője a Magyar Kórházszövetség siófoki kongresszusán is megismételte, hogy a nemzetközi összevetésben gyengébb magyar adatok egyik fő oka a petesejt-donáció hazai hiánya. Ezzel kapcsolatban már elkészítették a lehetőség megnyitásával kapcsolatos javaslatukat, „amely összhangban van a szakmai konszenzussal”.
A donáció engedélyezését nagyon régóta várja a szakma, és lényegében nincs olyan, aki ne értene vele egyet. Olyannyira, hogy tavaly az Orbán-kormány be is nyújtotta az erről szóló törvényjavaslatot, de annak megszavazását váratlanul elhalasztották, azóta pedig nincs haladás a témában. Hegedűs Zsolt, a Tisza-kormány egészségügyi miniszter megígérte, hogy átvizsgálják a rendszert, de hogy erre mikor kerül sor, nem tudni.
Címlapkép: AFP / JENS KALAENE
