„Saját önbecsülése és az ország érdekében” fordul Polt Péter, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához mandátuma megszüntetése miatt. Poltnak azért kellett távoznia tisztségéből, mert nyáron a parlament kétharmados többséggel elfogadta azt az Alaptörvény-módosítást, amely visszaállította a korábban a Fidesz által eltörölt 70 éves korhatárt az alkotmánybírók esetében.
A volt alkotmánybíró az Indexnek beszélt arról, hogy „bírósági elnököt, bírót jogállamban ilyen módon nem lehet hivatalából elmozdítani”, ahogyan azt számos nemzetközi szintű döntés is kimondta, például Baka András ügyében is. Úgy gondolja, a nyárihoz hasonló intézkedéseket csak megfelelő átmenettel, felmenő rendszerben lehet bevezetni.
https://hvg.hu/360/20260721_polt-peter-alkotmanybirosag-mandatum-veke-mentelmi-jog
Polt hosszan beszélt karrierje korábbi szakaszairól is, különösen arról az időszakról, amikor legfőbb ügyészként dolgozott. Elmondta, eleinte nem tartott attól, hogy azzal vádolják majd, hogy a Fidesz érdekeit szolgálja, de mégis így lett – szerinte azonban ez nem személyének, hanem a pozíciónak szól.
„Ha megnézzük az elmúlt évtizedek legfőbb ügyészeit, mindegyiküket hasonló támadások érték, pedig egyikük sem volt képviselőjelölt, Nagy Gábor Bálint pedig párttag sem. (…) Bárki kerül a legfőbb ügyészi székbe, számolnia kell azzal, hogy az adott politikai oldalnak nem tetsző ügyészségi döntéseket támadni fogják” – fogalmazott.
Nem tud olyan ügyet felidézni legfőbb ügyészi pályafutása során, amelyet máshogy kellett volna kezelni, és bár nem gondolja, hogy ő vagy az ügyészség soha nem követett el hibát, nem jut eszébe ilyen. „Persze lehetnek részletek, amelyekről nekem nem volt tudomásom, csak annak, aki a konkrét eljárást folytatta. Az ügyészség mindig betartotta a jogszabályokat, és igyekezett szakmailag a lehető legjobb döntést meghozni” – tette hozzá Polt.
Arra a kérdésre, hogy a nem vezető beosztásban dolgozó ügyészek tapasztalhattak-e politikai nyomást, elvárást munkájukkal szemben, Polt azt mondta, ha valaki jogszabályellenes utasítást kapott volna, azt kötelessége lett volna megtagadni. Ő azonban nem emlékszik ilyen esetre, amiből számára „az következik, hogy nem volt jogszabályellenes utasítás”.
Nyitókép: HVG / Veres Viktor