A meghurcolt katonák ügyének kivizsgálása folyamatban van, ám még messze a rehabilitáció. A számtalan megválaszolatlan kérdés kivizsgálását fél évtizede hanyagolja a politika.
A parlament honvédelmi és rendvédelmi bizottsága a Covid–19-vakcinát elutasító katonákkal szemben alkalmazott eljárások ügyében tartott meghallgatást kedd kora délután. Az érintett honvédek képviseletében a legénységi, a tiszti és a főtiszti állomány nevében eljáró három katonát hallgatott meg a testület.
Az ügyet ebben a kormányzati ciklusban eredetileg az egészségügyi bizottság kezelte, ám mivel elsősorban nem egészségügyi kérdésről van szó, átkerült a honvédelmi bizottsághoz, ahol most ismét felvázolták a történteket. A bizottság nem hozott döntést, hanem mint Bakos Csaba bizottsági elnök elmondta, megvárják a Honvédelmi Minisztérium állásfoglalását.
Az állítólagos jogsérelmet elszenvedő katonáknak három követelésük van: szeretnének nyilvános rehabilitációban részesülni, lehetőséget kapni arra, hogy az egykori rendfokozatukban térjenek vissza a honvédséghez, illetve az általuk elszenvedett anyagi kár egy részének megtérítését kérik.
A történet 2021-re nyúlik vissza. Miután megjelentek a koronavírus elleni vakcinák Magyarországon, az volt az elvárás, hogy oltassák be magukat a járvány elleni védekezésbe bevont katonák. Csakhogy az akkori jogszabályi környezetből ennek a kötelező jellege nem volt levezethető, az illetékes parancsnokok pedig nem adták írásos parancsba.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterként beválthatja a Tisza Párt ígéretét: visszatérhetnek a NER alatt a fiatalításra hivatkozva kirúgott katonák. A gyógyuláshoz időre van szükség, a sebekre helyezett ragtapasz sem feledteti, hogy a rendszer megújulásra szorul.
Csupán tájékoztatókat és beleegyező nyilatkozatokat osztogattak, ami a katonákra terhelte az oltakozás jogi felelősségét. Ellenben több helyütt is presszionálni kezdték az állomány nem oltakozó tagjait, és amikor még a fegyverpénz megvonását is belengették, sokan megtörtek. Aki nem volt hajlandó felvenni az oltást, azt fizetés nélküli szabadságra küldték.
Bonyolította a helyzetet, hogy az akkori különleges jogrend miatt az erőszakszervezetek tagjai – egyoldalú döntéssel – le sem szerelhettek. A területre rálátó források becslése alapján kezdetben mintegy hatszázan, mások szerint közel 1500-an kerültek két szék közé: fizetés nélküli szabadságon voltak, de – kezdetben – a parancsnokaik nem engedélyezték, hogy másodállást vállaljanak. Egy évvel később pedig mindenkinek megszűnt a szolgálati jogviszonya, aki addig nem vette fel az oltást, ami a katonák szerint szintén nem megfelelő jogi eljárást követett. Végkielégítést nem kaptak, a tb-t viszont fizetniük kellett arra az egy évre is.
A keddi meghallgatás olyan újdonságot is hozott, hogy az oltásokról elméletileg rendelkező, 285/2022 MH parancs minősített státusza most sem változott: a dokumentum ugyan a bizottsági tagok rendelkezésére áll, ám a nyilvánosságra hozatalát gátolja, hogy a HM kérésére továbbra sem teszik mindenki számára elérhetővé, így a nyilvánosság nem ismerheti meg.
Az ügy megoldását bonyolítja, hogy 2022-ben, az események megtörténtekor Ruszin-Szendi Romulusz volt a Honvéd Vezérkar főnöke, a helyettese pedig Sándor Zsolt volt, akik ma honvédelmi miniszter-vezérkari főnök párost alkotnak.
Noha nyár végén a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet módosításával megnyílt a lehetőség a „lefiatalított” katonák visszatérésére, Ruszin-Szendi pedig politikai bosszúnak minősítette az oltatlanokkal való bánásmódot, ez az érintett katonák kéréseit nem elégíti ki.
A bizottság tagjai – jóllehet még nem szavaztak semmiről – megszólalásaikban pártállástól függetlenül egyöntetűen jelezték: ki kell vizsgálni az ügyet és az esetleges visszaéléseket.
A bizottság zárt üléssel folytatja a napirendjét, ahol Ruszin-Szendi Romuluszt és Szuvák-Attilát hallgatják meg. Utóbbi a kinevezése körüli botrányokat követően már a teremben kihelyezett névtáblája és a KNBSZ honlapja szerint is főigazgatója a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak.
Miközben propagandajelentésekkel igyekezett megteremteni a tökéletesen működő hadsereg képét Szalay-Bobrovniczky Kristóf, valójában éveken át sokfrontos belháború dúlt saját területén és a kormányban a honvédségi reform miatt. Egymásnak ment a tárca és a vezérkar, összefeszült a szakminisztérium három nagy erőközpontja, a „három torony”, az érdekvédőket nyomás alá helyezték, a Miniszterelnöki Kormányiroda pedig az egyenruhásokat megalázva dobott vissza törvénytervezetet. A HVG feltárta, hogyan újította meg az Orbán-kabinet a sereg működését és a katonák mindennapjait meghatározó szabályrendszert.
Nyitóképünk illusztráció: Katonai rendészek járőröznek a Nyugati téren 2020. április 3-án. Fotó: MTI / Mónus Márton
