Hosszú cikkben írta meg a Válasz Online a magyar–ukrán kapcsolatnak az elmúlt hónapokban néha mindkét fél számára értelmezhetetlen alakulását.
A nem kellően előkészített bejelentések, a kapkodva, rosszul szervezett találkozók, a dühöngő Zelenszkij és a Molt az ukránokkal való megegyezéstől az utolsó pillanatban visszarántó Magyar Péter ugyanúgy része volt ennek az időszaknak, mint a régóta szükséges, kölcsönös gesztusok gyakorlása.
A lapnak a két ország viszonyát egy külügyminisztériumi forrás írta le így: „pozitív légkör bizalmatlansággal fűszerezve”.
A történet nem sokkal a Tisza Párt áprilisi győzelmét követően kezdődött, amikor a frissen hivatalba lépett Magyar-kormány külügyminisztere, Orbán Anita az egyik első intézkedéseként bejelentette, hogy tárgyalásokat kezdenek Kijevvel a kárpátaljai magyarok jogainak rendezése érdekében. Majd ezek megkezdése után 16 nappal Magyar Péter Párizsban közölte, hogy sikerült teljeskörű megállapodásra jutni az ukránokkal.
A magyar kormányfő kijelentése nem csak Párizsban okozott meglepetést, hanem Kijevben is, mivel velük senki sem egyeztetett az alig néhány órával korábban létrejött megállapodás nyilvános bejelentéséről.
Ennek a háttérben lehetett visszhangja, mert ezt követte az újabb meglepetés, amikor a teljeskörű megállapodás ellenére Magyarország hirtelen blokkolta Ukrajna 2. és 3. uniós csatlakozási fejezetcsoportjának megnyitását. Ezt a magyar kormány akkor azzal indokolta hogy a Párizsban bejelentett megállapodás kötelezi Ukrajnát a kisebbségi törvények megfelelő módosítására, Kijevben ellenben úgy értelmezték, elég, ha ezt – a megállapodásban rögzítettek szerint – december 31-ig teljesítik.
A növekvő frusztráción segíthetett volna egy Magyar Péter–Volodimir Zelenszkij találkozó, ám ezt máig nem sikerült megszervezni. Előbb azért, mert Magyar Péter Beregszászban szeretett volna találkozni Zelenszkijvel, az ukránok meg joggal nem értették, hogy a magyar kormányfő miért akarja meghatározni, hogy hol fogadja őt az ukrán elnök a saját országában. Június elején meg Zelenszkij miatt nem jött össze a találkozó, az ukrán vezető ugyanis a Magyar Péterrel való budapesti egyeztetés helyett a politikailag súlytalan közös fotózást választotta III. Károly angol királlyal az Egyesült Királyságban.
A helyzeten nem segített sokat Forsthoffer Ágnes szerepe sem, aki házelnökként még májusban felvetette, hogy meghívná Magyarországra ukrán kollégáját, Ruszlan Sztefancsukot. Ebből azonban a nyári elhidegülés következtében nem lett hivatalos meghívás, holott az ukránok nagyon is igyekeztek. Sztefancsuk előbb az augusztus 20-i nemzeti ünnepre írt egy szívélyes köszöntőt a magyar házelnöknek, majd az ukrán törvényhozás, a Rada szeptember 3-án nyilatkozatban ítélte el a kárpátaljai magyarellenes szovjet atrocitásokat és a malenkij robotot.
https://hvg.hu/itthon/20260903_ukrajna-a-vilagon-elsokent-ismerte-el-buncselekmenykent-a-masodik-vilaghaboru-utani-karpataljai-malenkij-robot
Szeptember elején az ukránok többször is jelezték Forsthoffernek, hogy készen állnának egy találkozóra, de ettől különböző indokokra hivatkozva a házelnök, illetve a stábja több alkalommal is elzárkózott. Ugyanakkor sokatmondó, hogy ezekben a napokban Forsthoffer programjába a szintén uniós tagságra pályázó Moldova törvényhozásának házelnöke, Sztefancsuk ellenében befért.
„Az Országgyűlés fontos szerepet játszik Magyarország diplomáciai tevékenysége érvényesítésében, ezért folyamatosan egyeztet a Külügyminisztériummal minden fontos kérdésben” – indokolta a lapnak a döntést az Országgyűlés Sajtóirodája, amit nagyon könnyen lehet úgy is értelmezni, hogy az ukrán házelnök fogadásáról végső soron nem Forsthoffer döntött.
A szeptember egyébként is mozgalmas volt a magyar–ukrán kapcsolatok terén, ekkorra ért be például a Molnak az a projektje, amit már az áprilisi választásokat megelőzően elkezdtek előkészíteni és egészen szeptember közepéig azt hitték, hogy végre politikai szándék is van rá. Ez volt az olajtárolási ügy, ami arról szólt volna az ukrán Naftohaz energiaipari cég a magyar olajtársasággal közösen építendő tartályparkban tárolna be olajtermékeket. Erről még a szándéknyilatkozatot is aláírták szeptemberben, majd Magyar Péter a parlamentben egy Rétvári Bencével vívott csörte folyamán kijelentette, hogy ebből nem lesz semmi. Majd ezek után azt is közölte, hogy Magyarország nem tagja a Kárpáti Nyolcak nevű kezdeményezésnek. Ez nagyjából ki is siklatta a magyar-ukrán közeledés projektjét, ugyanakkor mindkét oldal abban reménykedik, hogy pusztán átmeneti megtorpanásról van szó.
A portál úgy tudja, hogy az ukránok eleve kapkodva és nem túl körültekintően szervezték meg a K8-ak találkozóját, a meghívottakkal se a napirendet, se a résztvevők listáját nem közölték. Közben viszont Kijev azt is felajánlotta Budapestnek, hogy ha Magyar Péter eljön, akkor Zelenszkij utána hajlandó vele Kárpátalján kétoldali egyeztetéseket is folytatni. Ezt a meghívást a magyar kormány az utolsó pillanatban mondta le és a nyolc országból egyedüliként csupán nagyköveti szinten vett részt az egyeztetésen.
Zelenszkij állítólag dühöngött és ezen az sem segített, hogy Magyar Péter kijelentette, hogy jó oka volt lemondani a meghívást, bár ezt azóta sem részletezte.
„Mindkét fél hibázott a kommunikációban. Az ukránok valószínűleg hamarabb tudták meg a Facebookról, hogy a kormányfő Pécsen tart nagygyűlést a K8 helyett. De az is igaz, hogy ukrán oldalról egy nagyon rosszul szervezett esemény csúszott félre” – mondta a Válasz Online-nak a külügyminisztériumi forrása.
Ezt követte az a jelenet, amikor Magyar Péter a diplomáciai protokoll legalapvetőbb szabályait is felrúgva, meglehetősen nyers stílusban leállt az X-en vitázni az ukrán külügyminiszterrel, Andrij Szibihával.
A helyzet viszont nem mérgesedett tovább, ami többek között annak volt köszönhető, hogy a New York-i ENSZ Közgyűlésen Orbán Anita és Andrij Szibiha négyszemközti egyeztetésük során megállapodtak abban, hogy az üzengetés helyett inkább a jóhiszeműség légkörében folytassák a tárgyalásokat.
Orbán Anita ezek után be is jelentette, hogy sikerült rendezni a nézeteltéréseket Kijevvel és ennek egy látható jele, hogy a Rada október 1-én tárgysorozatba vette az ukrán oktatási törvény módosítását. Amennyiben ezt a parlament el is fogadja (ami az eddigi információk szerint akár jövő hétfőn meg is történhet), akkor könnyen lehet, hogy az október 15-én kezdődő EU-csúcs napirendjén ismét megjelenhet a korábban megvétózott két ukrán csatlakozási fejezetcsoport megnyitása
https://hvg.hu/eurologus/20261005_ukrajna-moldova-unios-bovites-eu
Képünkön Donald Tusk, António Costa, Volodimir Zelenszkij és Magyar Péter 2026.06.18-án Brüsszelben. Forrás: Geert Vanden Wijngaert / POOL / AFP
