„Ezúton szeretnék elnézést kérni a tegnap reggel, az 1849. október 6-án kivégzett honvédtisztek tiszteletére kirakott posztom miatt” – közölte Panyi Miklós szerda délután a Facebook-oldalán.
A Fidesz országgyűlési képviselője, volt államtitkár azt írta: „Nem akarok figyelmetlenségre vagy más körülményekre hivatkozni. Lényegtelen. A posztom méltatlan volt hőseinkhez, nemzeti gyásznapunkhoz. Ezért több volt egyszerű bakinál, elírásnál, figyelmetlenségnél.”
Hozzátette, azért is különösen bántja az eset, mert gyerekkora óta szereti a történelmet, nagyon közel áll a szívéhez a XIX. századi magyar történelem.
A történtek tanulságait levonom. Ilyen eset a jövőben nem fordulhat elő
– zárta bejegyzését a politikus.
Mint arról beszámoltunk, a jelek szerint elmulasztotta a mesterséges intelligencia tényellenőrzését Panyi, amikor kedden az aradi vértanúkról igyekezett megemlékezni. A politikus vélhetően azt a tablót szerette volna megosztani, amelyet Barabás Miklós készített, és amely a vértanúk Wikipedia-oldalán is szerepel. Csakhogy szerkesztés közben hiba csúszott a – valóban nehezen olvasható – nevek átírásába, így három „új” vértanú szerepel Panyi posztjában: Pötterbing Ödön, Ormányi Károly és Greviczy Károly ugyanis nem létezett, legalábbis nem voltak vértanúk.
Pötterbing Ödön Poeltenberg Ernőből lett, Ormányi Károly és Greviczy Károly esetében pedig az aradiak gróf titulusa okozhatott zavart. A címet ugyanis Leiningen-Westerburg Károly és Vécsey Károly is viselte, az eredeti litográfián pedig a nevük előtt szerepel a Grf. rövidítés. Panyi szerdán törölte a posztot.
Nem ő volt egyébként az egyetlen, akin kifogott a mesterséges intelligencia: a jobboldali influenszer, Szakács István egy ennél sokkal feltűnőbben hibás képet osztott meg:
A mesterséges intelligenciának feladták a leckét a magyar szabadságharc mártírjai, mindössze egyetlen esetben sikerült a megfelelő archoz rendelni a helyes nevet.
Arról pedig, hogy mit tudunk az Aradon kivégzett katonatisztek nemzeti identitásáról, és hogyan illeszthetők bele szerbhorvátok, németek, illetve örmények a korszak magyarságképébe, az alábbi cikkünkben írtunk részletesen:
Vannak, akik az 1848-as honvédsereg 175 éve kivégzett vezetőit egy etnikailag sokszínű, tulajdonképpen nem is magyar társaságként szeretik beállítani, míg mások a vértanúk igaz magyarságát szeretik hangsúlyozni, még azokban az esetekben is, amikor ennek nyomát sem találni. Mit tudunk az Aradon kivégzett katonatisztek nemzeti identitásáról és hogyan illeszthetők bele szerbhorvátok, németek, illetve örmények a korszak magyarságképébe?
Nyitókép: HVG / Cabrera Martin