Bődületes mellélövése után lezárult a Nézőpont önvizsgálata, nem készítenek több közvélemény-kutatást
Az áprilisi választási eredményt nagyon benézte a Fidesz-közeli intézet, és ennek következményei lettek.
A választások óta először jelentkezett kutatással az önvizsgálaton átesett Nézőpont Intézet. Ezúttal Nagy Imre és Kádár János megítélését vizsgálták, és korábbi közlésüknek megfelelően – miszerint „a jövőben nem pártpreferencia-adatokat publikálunk elsősorban, hanem mélyebb összefüggésekre rámutató, kutatásalapú elemzéseket” – az aktuális pártpreferencia mérésüket csak lábjegyzetben közölték. Számaik egészen közel állnak a Medián legutóbbi méréséhez.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából készített kutatásban az események „két legfontosabb történelmi szereplőjének” mai népszerűségét vizsgálták. Ebből kiderült, hogy Nagy Imrét ma a választók mintegy kétharmada (64 százalék) ítéli meg pozitívan, 18 százalék negatívan, további 18 százalék pedig nem tudta vagy nem akart véleményt mondani.
A legnagyobb népszerűsége az 50 éven felüliek körében van a kivégzett miniszterelnöknek (71 százalék), ezt szorosan követi a Tisza-szavazók körében mért népszerűség (70 százalék), a Fidesz-szavazóknak ezzel szemben csak 60 százaléka nyilatkozott hasonlóan.
Kádár János kevésbé népszerű, a teljes népességnek csak a 41 százaléka gondol vissza pozitívan a pártfőtitkárra, 48 százalék pedig negatívan. Kádár is az 50 év felettiek között a legnépszerűbb, viszont náluk is csak 50 százalék a pozitívan emlékezők aránya.
A Nézőpont is kiemeli, hogy a pártpreferenciák csak kis mértékben befolyásolják Kádár népszerűségét, a tiszásoknak 37, a fideszeseknek 42 százaléka ítéli meg pozitívan, a Mi Hazánk szavazó közt a legmagasabb, 48 százalék ez az arány.
A kutatás egyik lábjegyzetében megjegyzi a Nézőpont, hogy felmérésük szerint a Tisza Párt népszerűsége a teljes felnőtt lakosságban 51 százalék, a Fidesz–KDNP támogatottsága 24, a Mi Hazánké pedig 10 százalék.
Egy következő lábjegyzetben pedig azt is kiemelik, hogy a 2026-os választási becslések tanulságainak levonása után, a jövőben minden közvélemény-kutatásban a teljes felnőtt népesség körében vizsgálják a választók bevallott pártpreferenciáit.
Ez azt jelenti, hogy – a korábbi módszerükkel ellentétben – azoknak a választópolgároknak a vélt pár preferenciáit, akik ezt maguktól nem mondják el, nem próbálják meg beazonosítani különböző statisztikai eljárásokkal.
A Nézőpont mostani számai egyébként kifejezetten közel állnak a Medián legutóbbi, szeptember végén publikált méréséhez, ahol a Tisza Párt támogatottságát a teljes felnőtt népességben 54, a Fidesz–KDNP-szövetségét 22, a Mi Hazánk szavazóit pedig 15 százalékra mérték.
Illetve szinte teljesen megegyeznek az Europion által a múlt héten közzétett felmérés adataival, ahol a teljes felnőtt korú népességben a Tiszát 48, a Fidesz–KDNP-t 21, a Mi Hazánkat pedig 10 százalékra mérték.
Mráz Ágoston Sámuel: Volt jó adatunk is, csak nem hittük el
A Fidesz-közeli Nézőpont Intézet vezetője a választások előtti méréseik kapcsán azt is elmondta, hogy a legnagyobb szakmai hibának a részvételi becslésüket tartja.
A felmérésben a pártpreferencia és Kádár János, valamint Nagy Imre népszerűsége mellett azt is megkérdezték, hogy egyetértenek-e a válaszadók azzal, hogy az 1956-os forradalmárokkal szemben elrendelt sortüzekért felelősek halálukig felelősségre vonhatók legyenek. Ezzel a válaszadók 71 százaléka egyetértett.
A kérdés apropója már csak az eredmények közzétételekor derült ki. A Nézőpont felidézi, hogy Baka András köztársasági elnök még 2008-ban, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) tagjaként megszavazta azt a határozatot, aminek alapján később felmentették Korbély Jánost, a tatai sortűz elrendelőjét.
A 24.hu akkori cikkéből kiderül, hogy Korbély 1956. október 26-án századosként rendelt el sortüzet a forradalmárokkal szemben, aminek során három ember meghalt hárman pedig megsebesültek.
Korbély tettét a Legfelsőbb Bíróság emberiesség elleni bűncselekménynek minősítette, és ennek alapján szabtak ki rá ítéletet. Az egykori százados az EJEB elé vitte az ügyet, amely végül kimondta, hogy nem volt megalapozott, hogy a bűncselekményt emberiesség elleni bűntettnek nyilvánítsák „csupán” az emberölés vádját látták megalapozottnak, így viszont az addigra elévült.
Ugyanakkor 2009-ben a Legfelsőbb Bíróság – miután az EJEB döntését figyelembe véve módosította a vádat – fenntartotta a korábban Korbély Jánosra kiszabott ötéves börtönbüntetést.
A Fidesz egy évvel később támogatta Baka András megválasztását a Legfelsőbb Bíróság elnökének, idén köztársasági elnökké választása előtt viszont újra a 2008-as döntés miatt támadták.
Nyitóképünk illusztráció, fotó: Fortepan/Album059
