Párizsban fotózták le Orbán Viktort október 23-án
A 444.hu birtokába került felvételen a volt miniszterelnök magányosan nyomkodja a telefonját a francia főváros egyik utcáján.
„Legyen intő figyelmeztetés mindenki számára 1956, aki Moszkvában, vagy bárhol máshol keres támaszt a hatalmának. A forradalom üzenetét egyetlen magyar vezető sem teheti zárójelbe pillanatnyi gazdasági alkukért cserébe. Aki 1956 után egy agresszort menteget vagy idegen birodalmi érdekeknek rendelné alá a nemzetet, az semmit sem ért 1956 üzenetéből, legyen Budapesten vagy egy párizsi teraszon” – mondta Magyar Péter a Kossuth téren elmondott ünnepi beszédében pénteken.
A miniszterelnök beszédét azzal kezdte, hogy hallgatóságát a szabad, demokratikus, erős és „immáron tényleg független” Magyarországon köszöntötte. Ez abban az értelemben nem számít retorikai fogásnak, hogy Magyar láthatóan a beszédét arra építette fel, hogy az 1956-os forradalmat Magyarország a szabadságharc 70. évfordulójára nyerte meg.
A beszédnek a forradalom eseményeit felelevenítő, történelmi részében is tett arra utalásokat Magyar, hogy 70 évvel ezelőtt a forradalmárok sokban hasonlítottak a mai kor hétköznapi embereire. A miniszterelnök szerint épp ebben volt az erejük, a hatalom ezért nem tudott fellépni ellenük, hiszen akárhova nézett, olyan embereket, tömegeket látott, amelyek el akarták kergetni. A forradalom eseménytörténetébe néha belefeledkező kormányfő itt egy világos párhuzamot teremtett az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) és a NER villámgyors összeomlása között.
Amikor Magyar felelevenítette a forradalmárok közismert követelését, hogy „ruszkik haza”, arra a hallgatósága élénk tapssal reagált, meglátva ebben a kiszólásban is az aktuálpolitikai jelentőséget.
A forradalom leverésével kapcsolatban Magyar arról beszélt, hogy bár a fegyveres ellenállást letörhették a szovjet tankok, a megtorlógépezet kivégezhette Nagy Imrééket és a szabadságharcosokat, börtönbe csukathatott ezreket, elüldözhetett százezreket, de
azt a felismerést nem vehette el többé a magyaroktól, hogy képesek a kezükbe venni a sorsukat és bármit hajlandók megtenni a hazájukért.
„Értjük az áldozatukat és őrizzük a szabadságukat – válaszolta a mártíroknak hetven év távlatából Magyra Péter a mai magyarok nevében. Ezt követte az Orbán Viktornak célzott, fentebb már idézett üzenet, hiszen Orbánt egy párizsi hotel előtt üldögélve fotózták le pénteken.
A Fidesznek és a Mi Hazánknak szánt üzenet volt az is, amikor a miniszterelnök arról beszélt, hogy 70 év elteltével végre meg kellene próbálni közös ügyünknek érezni 1956-ot és szakítani azzal a mentalitással, hogy egyetlen politikai oldal próbál kisajátítani mindent, ami nemzeti. Ezt a kísérletet Magyar Péter hazugságnak nevezte.
Nem érti a forradalmat az, aki méricskéli, hogy kiknek jár a hálánk és kinek jut hely a nemzet emlékezetében, ahogy nem érti Magyarországot az sem, aki érdemesre és érdemtelenre, igaz magyarra és igaztalanra, idegenre osztja fel a saját honfitársait
– mondta Magyar Péter, miközben a Mi Hazánk megemlékezésén Toroczkai László éppen azt sorolta, hogy kiket nem tart magyaroknak.
„Ennek most vége. Senkinek nincs joga többé kisajátítani a szabadságot és senkinek nincs joga a magyarságából kirekeszteni azokat, akik másképp gondolkodnak a világról” – jelentette ki a kormányfő.
Magyar Péter azt is hangsúlyozta, hogy szakítani kíván a kompország koncepciójával, miszerint Magyarország a Nyugat és a Kelet között sodródik hol ide, hol oda. A miniszterelnök szerint 1956-ban a magyarok egyértelműen a szabad és demokratikus Európát választották, majd reagálva az Orbán-rendszer külpolitikájára kijelentette: „Megbízható szövetségesek akarunk lenni, akik emelt fővel ülnek a közös asztalnál, nem zsarolással és különutakkal elszigetelődött kalandorokként”.
Ezt ugyanaznap mondta a magyar miniszterelnök, amikor Toroczkai László egy videójában épp azt fejtegette, hogy az ’56-osok nem Oroszország ellen lázadtak fel, majd a már Orbán Viktortól is jól ismert „Brüsszel az új Moszkva” panelt erőltette.
Magyar Péter beszédében elmondta, hogy 1956-ban mindössze 13 nap szabadság jutott a magyaroknak, most azonban megadatott a folytatás. „Visszavettük a hazánkat” – jelentette ki.
A győzelem nem cél, csupán eszköz. A szabadság nem egyetlen nap ünnepe, hanem a hétköznap felelőssége is – mondta, majd megfogadta, hogy a megszerzett hatalmat soha nem fogják a nép ellen használni. Azt ígérte, a közpénz újra a közösség vagyona lesz, a törvény pedig mindenkire egyformán lesz érvényes.
Nem ásunk új lövészárkokat magyar és magyar közé, nem gyártunk új ellenségeket
– tette hozzá Magyar Péter.
Ha szőrmentén is, de azért előkerültek a kormányzati politikai törekvések is a miniszterelnöki megemlékezésen. Magyar szerint az ’56-os forradalmárok „nem csak a szabadságot követelték, de azt is, hogy legyen becsülete a munkának, hogy boldogulhasson a gazda, a munkás és a tanár. Hogy a magyar ember szabadnak érezhesse magát a saját hazájában és bizalommal tervezhesse a jövőjét. Ezt az örökséget visszük tovább”.
A miniszterelnök beszédének végén, a mártírokra emlékezve megkongatták a lélekharangot. „Gloria victis” – parafrazeálta Magyar Péter az ismert latin szólást.
Képünkön Magyar Péter 2026. október 23-án a Kossuth téren. Forrás: Reviczky Zsolt / HVG
