Ellentüntetőkkel szólalkoztak össze a fideszes megemlékezők, Kubatov Gábor személyi titkára nyugtatta a kedélyeket
„Véditek a Tiszásokat!” – kiabálták a rendőröknek.
A Fidesz péntek délután tartotta meg október 23-i megemlékezését, miután zászlómenet keretében délelőtt a Műegyetemtől vonulnak a Bem térre. Az esemény nem sokkal 14 óra kezdődött és Szűcs Gábor, a Fidesz országgyűlési képviselője vezette fel, aki a régi és az „új ÁVH-ról” beszélt, utalva a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalra (NVVH).
Az első felszólaló Hankóné Hrágyel Zsuzsanna volt, aki felolvasta férje, a 17 milliárdos NKA-ügyben letartóztatott Hankó Balázs október 23-i gondolatait. „Politikai foglyok lettünk, mert nemzetünk és keresztény kultúránk mellett álltunk ki. De mi a börtönből is a szabadságért vívjuk harcunkat értetek, és veletek. A küzdelem örök” – idézte a volt miniszter szavait Hankóné. Majd arról beszélt, hogy a polgári, keresztény, konzervatív, szuverenitáspárti közösséggel szemben – lengyel mintára – kreálták azt a politikai koncepciót, amely börtönnel sújtott le rájuk.
Minket börtönbe zártak, hogy közösségeinket megfélemlítsék, eltöröljék, kollektív bűnösséget hirdetve. Politikai megrendelésre, előre megírt forgatókönyv szerint dolgoznak, globális szervezetek segítik, és az új hatalomért törleszkedők szolgálják ki őket
– fogalmazott.
Szerinte az NKA-ügyben úgy ítélkeznek, hogy a programok nyilvános kulturális célját nem is vizsgálják. „Először volt munkatársaim lettek áldozatok, majd olyanokra is rámutattak, akiknek felelőssége sem volt ezen a területen” – állította.
Hankóné Hrágyel Zsuzsanna beszédet mond a Fidesz október 23-i rendezvényén a Bem téren.
HVG / Simon Dániel
Áder történelemórát tartott, Bóka az ellenzék felszámolásáról beszélt
A következő felszólaló Áder János volt, aki a többiekkel ellentétben nem vont közvetlen párhuzamot az ’56-os és a mai események között, helyette inkább sorra vette, hogy mi történt az október 23. utáni napokban. A volt köztársasági elnök szerint a magyaroknak 1956-ban az ÁVH-ból, a csengőfrászból, az állami kisajátításokból, a kínzásokból és a kivégzésekből lett elegük, egy vicc elmondása is börtönbüntetéssel járt.
Felsorolta, hogy mennyi embert ítéltek el politikai alapon, mennyi embere volt az ÁVH-nak, egy ponton pedig felolvasott Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verséből is. Ha egy szóval kéne összefoglalnia, hogy miből lett elegük az embereknek 1956-ban, akkor a hazugságot mondaná.
A volt államfő után Bóka János mondott beszédet. A Fidesz parlamenti frakcióvezetője arról beszélt, nem szabad hagyni, hogy a zsarnokság mondja meg nekünk, mi a szabadság, és hogy kik vagyunk. „Mi pontosan tudjuk, kik vagyunk: meg akarunk maradni magyaroknak, a szabadság nemzetének” – közölte. Bóka szerint ahogy ’56-ban, úgy a szabadságnak most is vannak ellenségei.
Szabad országban nem állítanak fel politikai rendőrséget, nem fenyegetnek senki letartóztatással, nem mutogatnak embereket bilincsben és vezetőszáron a hatalom utasítására, nincsenek politikai foglyok, szabad országban nem akarják felszámolni az ellenzéket és újra egypártrendszert építeni
– sorolta a fideszes politikus.
Az ellenzéki pártok jelezték, hogy nem vesznek részt az október 23-i parlamenti díszülésen. Bóka bírálta azt is, hogy Magyar Péter miniszterelnök meghívta az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent is az állami ünnepre, „ócska komédiának” nevezte az Országházban zajló eseményeket. A Fidesz frakcióvezetője szerint most a kérdés, hogy Magyarország újra gyarmat lesz-e.
Áder János volt államfő beszédet mond a Fidesz október 23-i rendezvényén a Bem téren.
HVG / Simon Dániel
Schmidt Mária: Nem fogjuk hagyni, hogy újra a Népszabadság mondja meg, mi az igazság
Bóka János után a Terror Háza menesztett főigazgatója mond beszédet. Ő azzal kezdte, hogy kivételes helyzetben van, mert személyesen ismerhetett több ’56-os hőst, nekik sokkal tartozik – mondta. „Ők a tanúi annak a csodálatos, valószerűtlen két hétnek, mely mindörökké megváltoztatta az életünket” – fogalmazott.
Schmidt Mária Áderhez hasonlóan azt a kérdést feszegette, hogy mi vezethetett az 1956-os eseményekhez. Az évtizede tartó megaláztatást, a megnyomorított és üldözött embereket, az elnyomást, a magyarság kigúnyolását és a nemzeti öntudat sárba tiprását hozta fel. Szerinte ezek egyszerre teremtették meg azt a légkört, amiben már mindenki fulladozott, és ezért vették saját kezükbe sorsuk alakítását.
Felsorolta, hány ellenálló magyart végeztek ki a forradalom és szabadságharc kitöréséig tartó évtizedben, hány embert hurcoltak el szovjet kényszermunkatáborokba. Szerinte a magyarok egy dolgot akartak: szabad Magyarországot, 1956 pedig a bizonyosság arra, hogy az igazság végül mindig győzedelmeskedik.
Reméli, nem dobják ki azt az '56-os zászlót, amit Wittner Mária adományozott a Terror Házának. Szerinte megint vannak olyanok, akik elhazudják a forradalmunkat, és be akarják zárni a Terror Házát, de ezt nem fogják hagyni.
Nem fogjuk hagyni azt sem, hogy újra a Népszabadság mondja meg, mi az igazság
– tette hozzá.
Schmidt Mária beszédét követően Szűcs Gábor a színpadra szólította a felszólalókat, hogy együtt énekeljék el a Nélküledet a közönséggel, ezzel ért véget az ellenzéki párt október 23-i megemlékezése. Az esemény közben kisebb szóváltás is kialakult a Fidesz-szimpatizánsok és a jelenlévő ellentüntetők között, a tömegből páran a Telex stábjának is nekimentek, őket Kubatov Gábor személyi titkára nyugtatta.
Orbán Párizsban van, de a Fidesz szerint ez ne probléma
A volt kormányfő október 23-a reggelén a Facebookon azzal nyitotta a napot, hogy „Szabad Magyarországot!” felütéssel megosztotta Bóka János videóját, amelyben a Fidesz frakcióvezetője az ellenzéki párt délutáni rendezvényére invitálta követőit.
Ezen kívül a nemzeti ünnepről saját tartalmat Orbán nem posztolt. Aztán később kiderült, hogy a Fidesz elnöke Párizsban tartózkodik. A pénteken dél körül készült, a 444.hu által közzétett képen Orbán Viktor a francia fővárosban, a Rue de l'Échelle-en található Normandy Hotel teraszán ült, és magányosan nyomkodja a telefonját.
Érdeklődtünk Havasi Bertalannál, Orbán sajtófőnökénél, hogy megtudjuk, a volt miniszterelnök hivatalos vagy magánlátogatás miatt tartózkodik-e a francia fővárosban, és ha hivatalos úton van, milyen rendezvényen vesz részt, kivel találkozik, és mikor tér vissza Magyarországra.
Havasi a kérdéseinkre reagálva azt írta: Orbán a szabadidejét tölti, de hogy hol és mivel, arról nem kapott információt. Hozzátette: a munkával kapcsolatos, aktuális napi ügyekben azonban Orbán telefonon folyamatosan konzultál a munkatársaival.
Személyes megjegyzés: jelenleg min tudna változtatni, ha itthon lenne? Magyar Péter kevésbé pofátlanul építené az önkényt? Vagy Kármán és Kapitány miniszter urak megtanulnának gazdaságpolitikát csinálni?
– írta Havasi Bertalan. Azt ígérte, Orbán Viktor vissza fog térni a magyar belpolitikába egy „nagyszabású politikai erődemonstráción”, amikor annak eljön az ideje.
Nem ez az első alkalom, hogy a volt kormányfő inkább külföldre utazik, amikor itthon fontos események történnek. Orbán Viktor a Facebook-oldalán szeptember végén úgy előzte Hankó Balázs parlamenti kivonulását, hogy a volt miniszterelnök közben Belfastban nézett meccset.
Nyitókép: HVG / Simon Dániel
