Ha elfogadják a kérelmét, a jövőben csak a párt használhatja majd a szót például politikai összejövetelek szervezésére.
Védjegybejelentési kérelmet adott be a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához a Momentum Mozgalom a „NOlimpia” kifejezés politikai célú használatára – írja a G7.
A kérelmet aznap nyújtották be, amikor a pártból nem sokkal korábban kilépett alapító, Fekete-Győr András a NOlimpia-mozgalom vezetőjeként tárgyalt Szalay-Berzeviczy Attilával, a Budapesti Olimpiai Mozgalom elnökével és Gyulay Zsolttal, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökével az esetleges budapesti olimpiával kapcsolatban.
A Momentum egykori elnöke továbbra sem támogatja, hogy 2036-ban Budapest legyen a játékok helyszíne. Az egyeztetésen állítása szerint ígéretet kapott arra, hogy a szervezők is támogatni fognak egy rendezésről szóló népszavazást, amelyet 2028-ban tarthatnának meg a konkrét tervek, költségek és kockázatok megismerése után.
A G7 cikke szerint vélhetően erre reagálva adott be védjegybejelentési kérelmet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához a Momentum a „NOlimpia” kifejezésre. A párt a szó politikai célú használatát védetné le. Ha a hivatal elfogadja, a jövőben csak a Momentum használhatná a kifejezést politikai szolgáltatásokra, politikai összejövetelek szervezésére, illetve politikai kommunikációs szolgáltatásokra.
A HVG október elején elsőként mutatta be azt a dokumentumot, amely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), valamint a MOB és a főváros között zajló, végső soron a 2036-os olimpia házigazdájának kiválasztására irányuló, úgynevezett folyamatos párbeszéd során készült, és a lehetséges versenyhelyszíneket tartalmazza. A mestertervnek a márciusi verziója jutott el hozzánk, amelynek hitelességét nem tagadta a MOB, sőt az arra reagáló közleményükben egyenesen úgy fogalmaztak: „közel áll a szívükhöz”.
A főváros a korábbi megkeresésünkre azt írta, „mivel Magyarországon az olimpiarendezéshez szükséges sportberuházások megépültek az elmúlt években, ezért olyan olimpiai pályázat támogatható és reális, amely semmiféle stadionépítést nem tartalmaz, érdemi sportberuházást nem tesz szükségessé”. Az alábbi cikkünkben viszont részletesen kifejtettük, hogy ez a vélekedés miért áll igen távol a valóságtól:
Népszerű érv, hogy szinte minden sportlétesítmény készen áll egy budapesti olimpia megrendezéséhez, de ha közelebbről megvizsgáljuk, kiderül: a stadionok, csarnokok jó része túl kicsi ahhoz, hogy helyet adjon a játékok eseményeinek.
A NOB-bal folytatott párbeszédhez készült pénzügyi stratégiát is lapunk ismertette. Eszerint a 2036-os játékok szervezése és lebonyolítása 5,5 milliárd euróba kerülne, ebben az összegben azonban nincsenek benne azoknak a közlekedési és egyéb infrastrukturális fejlesztéseknek a költségei, amelyeket szintén – szűk határidővel – meg kellene valósítani ahhoz, hogy Magyarország képes legyen fogadni, elszállásolni és mozgatni a játékokra érkezőket.
A 2036-os budapesti olimpiarendezési tervekhez még tavasszal készített pénzügyi stratégia úgy számol, hogy a költségek mindössze 10 százaléka hárulna az államra. De a számításból azért kimaradt néhány jelentős tétel.
Nyitókép: HVG / Túry Gergely
A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium rendre előkelő helyen végez a HVG-rangsorokban, idén is negyedik az egyházi gimnáziumok között. Arról, hogy mivel tűnik ki, és mi az, ami 1912 óta változatlanul jól működik az intézményben, Barlay Bence igazgatót kérdeztük.
