Vissza a feladónak: retteghetnek a terroristák az új izraeli drónelhárító rendszertől
Egy új izraeli fejlesztéssel átvehető az irányítás a drónok felett. Az így megszerzett eszközök irányított leszállásra kényszeríthetők.
„A Karmelita drónelhárító rendszerével kapcsolatos szerződés minősített, minősítője a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgató-helyettese” – közölte a HVG-vel a Honvédelmi Minisztérium Orbán Viktor korábbi kormányfő hivatalának helyszínével, a Karmelita kolostor védelmével kapcsolatban. Korábban a Magyar Hang már írt a környékre telepített rejtélyes antennákról, de most hivatalosan is megerősítette a tárca, hogy drónvédelmi rendszert alakítottak ki a helyszínen.
Megkeresésünkre ugyanakkor arra már nem érkezett válasz, hogy a Karmelita funkcióváltása után továbbra is működtetik-e az elhárító rendszert. Az áprilisi kormányváltás után ugyanis már nem a mindenkori miniszterelnök hivatala működik ott, mert Magyar Péter kormányfő az Alkotmány utcába tette át a székhelyét.
Gripen a Sándor palota és a Karmelita felett
Veres Viktor
„A korszerű objektumvédelemhez hozzátartozik a drónvédelmi rendszer, a telepítés egyáltalán nem tekinthető rendkívüli intézkedésnek” – mondta a HVG-nek Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő.
Azt ugyan nemzetbiztonsági okokból nem tudni, hogy pontosan milyen típusú védelmi rendszert vásároltak, valamint hogy az milyen képességekkel rendelkezik, de Tálas Péter szerint a hasonló eszközök általánosságban a következő feladatokat láthatják el:
- észlelés – a fő elvárás, hogy a rendszer a kisméretű és alacsonyan repülő drónokat is felismerje.
- Követés – az eszközöknek képesnek kell lenniük arra, hogy bemérjék a drón lehetséges irányát, és kövessék a magasságváltoztatást is.
- Azonosítás – a fejlett rendszerek képesek lehetnek megállapítani azt is, hogy milyen típusú drón repült az objektum közelébe, ki az eszköz üzemeltetője.
- Fenyegetés értékelése – azt is megállapíthatják, hogy véletlen berepülésről van-e szó, vagy például jogosulatlan megfigyelést végeznek a gépen keresztül.
- Ellenintézkedés – jogszerű és gyors intézkedés, és ha szükséges, hatástalanítás.
Tálas Péter azt mondta, hogy a drónokat észlelhetik radarokkal, rádiófrekvenciás érzékelőkkel, optikai eszközökkel, hőkamerával, valamint akusztikus érzékelőkkel is. „Utóbbi a drón hangját képes felfedezni, ez viszont nagyvárosi környezetben nehézkes lehet. A legtöbb esetben ezeknek az eszközöknek valamilyen kombinációját szokták telepíteni” – fogalmazott.
A biztonságpolitikai szakértő szerint fontos hangsúlyozni, hogy az ellenséges drónhasználatnak nem feltétlenül az a célja, hogy valamilyen robbanást vagy fizikai kárt okozzon egy területen.
Budapest esetében valószínűbb például, hogy valamilyen kémkedési feladatot látnak el a drónok, ezeket pedig szintén fontos leleplezni vagy megakadályozni.
Az elhárításra is többféle módszer létezik: megzavarhatják például az ellenséges drónok kommunikációját, ezáltal pedig átvehetik felettük az irányítást, vagy le is szállíthatják azokat egy biztonságos területen. Ez viszont nem minden esetben lehetséges – ilyenkor fizikai beavatkozás szükséges, és hálóval, elfogó drónnal vagy fegyverrel hatástalanítják az eszközt.
Tálas Péter azt mondta, hogy a városi környezet miatt különösen fontos, hogy a civil lakosságot megvédjék a lehulló alkatrészektől, de a sűrűn lakott részeken más kockázatokkal is számolni kell. Példaként említette, hogy az elektronikai zavarás befolyásolhatja a civil eszközök használatát is, igen sok lehet a téves riasztás, ráadásul a rendszernek azt is kezelnie kell, ha egyszerre több ellenséges drón jelenik meg.
A Karmelita környékére telepített elhárító rendszer pontos típusa és a megkötött szerződés tartalma nem ismert, így nem tudni azt sem, hogy mennyire lehet naprakész egy esetleges támadás esetén. Az ukrán fronton ugyanis éppen a drónok váltak az egyik legjelentősebb harci eszközzé, és emiatt a fejlesztésük is folyamatos. Tálas Péter azt mondta, hogy
olyannyira kiélezett a fejlesztési harc, hogy a fronton nagyjából 6-8 hetente jelennek meg az új képességekkel rendelkező típusok.
Négy évvel ezelőtt viszont, 2022 márciusában egészen Zágrábig haladt egy katonai felderítő drón, amely azelőtt 40 percet töltött Magyarország légterében. A horvát hatóságok későbbi közlése szerint a szovjet gyártmányú, Tu-141-es típusú drón OFAB 100-120 típusú bombát szállított, „nagy energiájú, de nem szokványos” anyaggal.
Mint azt korábban megírtuk, a drón elrepült az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. közelében is, amely mint nukleáris létesítmény nemzetbiztonsági védelem alá tartozik.
A Honvédelmi Minisztérium akkori közlése szerint már Ukrajnában látták a drónt, ami Csengernél belépett a magyar légtérbe, majd az eszköz „nyomon követve és ellenőrzés alatt tartva végül az ország légteréből távozott”. A honvédség parancsnoksága,valamint a Honvédelmi Minisztérium a HVG közérdekű adatigénylésére azt közölte: harminc évre titkosították a 2022-es esemény részleteit, így majd csak 2052-ben tudhatjuk meg, történt-e mulasztás, és ha igen, van-e felelőse az ügynek.
